1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

123* stb. Jellemző mindenesetre, hogy ezek a felsorolt vármegyék mind az ország határain fekszenek s legtöbbjük erősen kivándorló népességű. Feltűnő, hogy Árva vármegye, mely a rendes számítás mellett is egyike legritkábban lakott megyéinknek (39-o), e szerint a számítás szerint is elég ritka népességűnek mutatkozik (96'8). A mezőgazdaságilag művelt területnek ilyen ritka benépesítése mellett érthetetlennek látszik, hogy Árva megye népessége szinte állandóan fogy a kivándorlás következtében. Megmagyarázza azonban e különös jelenséget az, hogy e vármegyében igen kezdetleges gazdálkodás folyik, a mennyiben a szántóföldnek állandóan 30%-a ugar s csak 70%-a van bevetve (országos átlag 90—91%), az élelmezés szempontjából pedig csak e 70% számít, másrészt a vármegye klímája és földjének minősége folytán csak zab és burgonyatermelésre alkalmas s így kenyérmagvakban igen nagy hiányt szenved. A másik szélsőséget, t. i. a termőterület legkisebb benépesítettségét, Torontál vármegye mutatja, a hol a népsűrűség e számítás szerint csak 79-1 lélek egy [~] km.-re. Nem sokkal jobban van benépesítve Moson (79*5) és Fejér (80'o) megye területe s ezeken kívül 100-on alul marad az arányszám Győr, Somogy, Árva, Bács-Bodrog, Jász-N. Szolnok, Szabolcs, Csanád és Te très vármegyékben, tehát Árva kivételével csupa alföldi és dunántúli megyében. Ezek közül BácsBodrog, Jász-N.-Szolnok, Szabolcs és Csanád vármegyéknek a szokott módon kiszámított népsíírűségi arányszáma meghaladja az országos átlagot, e vármegyék népsűrűsége tehát a normálisnál nagyobbnak látszik, holott ezek tulajdonképen a ritkább népességű megyéinkhez tartoznak s termőterületükhöz képest még kétszer-háromszor nagyobb népességet is el tudnának tartani. 5. Bányászat, ipar és forgalom, a) Az iparforgalmi

1) népesség főbb csoportjai és földrajzi eloszlása. Az őstermelés után legnagyobb foglalkozási főcsoport az ipar-forgalom csoportja, a melyhez a népességünknek, mint láttuk, 23'6%-a tartozik. E főcsoport egyes kategóriái közül erősen kiemelkedik az ipar, amely maga majdnem 70%-át foglalja le az e főcsoporthoz tartozó népességnek, mint az alábbi adatok mutatják : Keresők „

A

z Az ipar

: összes forgalmi eltartottak népesség °A> &ban Bányászat 214.714 l'o 4\t Ipar 3,361.135 16'i 68'B Kereskedelem és hitel 722.362 3-B 14 « Közlekedés 630.029 3'o 12's Összesen 4,928.230 23» ÍÖO'o Az iparforgalmi népesség egyes csoportjainak földrajzi eloszlása részletesen ismertetve volt a népszámlálási II. kötetben (a 8*. lapon), ugyanott a 10 ') A bányászathoz, iparhoz, kereskedelem- és hitelhez és a közlekedéshez tartozó népességet a rövidség kedvéért a továbbiakban is »iparforgalmi« népességnek nevezzük. »Forgalom« alatt pedig a kereskedelem és hitel és a közlekedés csoportjait értjük. év alatti fejlődés mértéke is szenilélhetővé volt téve az ország egyes vidékein. Utalunk erre vonatkozólag az emiitett kötetnek 1. és 4. sz. táblázatára. A jelen kötet végén pedig grafikai térképeken is feltüntetjük külön-külön a bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedéshez tartozó népesség arányát törvényhatóságok szerint (1. a XIII. 2—5. sz. térképeket). Az előző népszámlálás alkalmával az iparforgalmi népesség aránya járásonkint is szemléltetve volt grafikai térképen. Miután ezúttal e térkép elhagyatott, legalább azoknak a járásoknak adatait közöljük, a melyekben az iparforgalmi népesség aránya a legmagasabb volt, hogy mégis nagyjából bemutassuk az ipar-forgalom helyi elterjedését. A járások közül az iparforgalmi népesség legmagasabb arányát mutatják az anyaországban a következők (az összes népesség %-ában) : Kispesti j. (Pest vm.)... Petrozsényi j. (Hunyad) Gölniczbányaij. (Szepes) Ózdi j. (Borsod) Tatai j. (Komárom) Breznóbányai j. (Zólyom) Nagymartom j. (Sopron) Beszterczebányai j. (Zólyom) 76-a Pomázi j. (Pest) 44-R 68-1 Iglói j. (Szepes) 44'« 62-a Turóczszentmártoni j. 58-1 41'fl 58's Miskolczi j. (Borsod) ... 44-Í 63-j Gödöllői j. (Pest) 43-s 61i Batkói j. (Gömör) 43-7 50-7 Szepesváraljaij. (Szepes) 40 "s 50-6 Liptószentmiklósi j. (Liptó) 39-0 47'a Oraviczabányaij. (Krassó46'9 Szörény) 39-0 45-6 Nagyrőczei j. (Gömör) 38-1 Esztergomi j. (Esztergom) E sorozatban — mint látjuk — szerepelnek az összes főváros-környéki járások, melyek népességének foglalkozási összetételére Budapest nyomja rá bélyegét. Az arányszám nagysága szerint e sorozat után következő járás is pestmegyei és a fővároshoz közel fekvő (a monori 38'2). Kitűnik a kis Szepes vármegye, mely három, Zólyom és Borsod vm., mely két-két járással járul e sorozathoz. A többi járás különböző vármegyékből való, de jellemző, hogy ezek között a notóriusán bányász-népességű járások (petrozsényi, füleki, tatai) állnak legelői. E három járáson kívül egyébként még a gölniczbányai, iglói és ratkói járásban múlja felül a bányászok száma az iparosokét, a többiben az ipari foglalkozás a túlnyomó. A horvátszlavonországi járások között csak kettő van, amelyben az iparforgalmi népesség aránya megüti a fentebbi mértéket : a cirkvenicai járás (ModrusRijeka vm.), a hol 46-2, és a susaki járás (szintén Modrus-R. vm.), a hol 44'1 % az ipar-forgalommal foglalkozók aránya a népességben. Az előbbi járásban azonban ezt a magas arányt a házi- és népiparral foglalkozók (ezek között is a tapasztok és sármunkások vannak többségben) nagy száma idézi elő. Tulajdonképen iparforgalmi népessége — jelentékenyebb mértékben — tehát csak az egy susaki járásnak van, ez is a magyar állam nagy áldozatkészségével kiépített fiumei kikötő forgalmának köszönheti ipari fellendülését. A városok lévén az ipar-forgalom góczpontjai, illetőleg minthogy a városok legnagyobb részét épen