1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

115* kosok aránya O

'07-ra, a 200—1000 holdas középbirtokosoké 0'52-ra, a 100—200 holdas középbirtókosoké pedig Tio%-ra száll le. Középbirtokos tehát még így is legtöbb van a Duna—Tisza közén, de már a nagybirtokosok aránya a Tisza jobb és bal partján jóval magasabb, mint az ország közepén. Feltűnő a nagy- é3 középbirtokosok csekély száma a társországokban. A városok adatait figyelmen kívül hagyva — mint a hol az esetlegesség sokkal inkább befolyásolja a számokat — a vármegyék közül Szabolcsban van aránylag legtöbb nagybirtokos, 0*30%, a sorban utána következő Fejér (0-i9), Nógrád és Gömör (0*18) arányszámai e mögött már eléggé elmaradnak. Árvában és Lika-Krbavában egyáltalán nem talált nagybirtokost a népszámlálás, több vármegyében pedig, különösen a Királyhágón túl és a társországokban, a nagybirtokosok arányszáma a 0-oi%-ot sem éri el. A 200—1000 holdas középbirtokosok arányszáma tekintetében ismét Szabolcs vezet 0-86%-kal ; mögéje sorakoznak Nógrád (0-G8), Jász-NagykunSzolnok (0-C3), Pest (0-57), Szatmár (0-55). A társországokban ez a birtoktípus is nagyon ritka, még Srijem vármegyében is, a hol legtöbb ilyen birtokos van, csak 0-09%-ra megy számuk. Magyarországon ezt az arányszámot csak Baranya, Árva, KrassóSzörény, Besztercze-Naszód, Brassó, Fogaras és Szeben vármegyék nem érik el, tehát leginkább a délkeleti, románok és szászok lakta vármegyék. A 100— 200 holdas középbirtokosok nagy része nálunk már jórészt parasztbirtokos, azért Moson vármegyén kívül, a hol legtöbb van ilyen (1-75%), leginkább az Alföldön Jász-Nagykun-Szolnok (1'32), Bács-Bodrog (I'll), Pest (Tos), azután Csongrád, Békés, Hajdú, Szabolcs, Csanád, Torontál (0'95—0'84) vármegyékben találhatók, a hol ezek a birtokok nem a nagyobb birtokok elaprózódása, hanem a kisbirtokok felhalmozódása folytán keletkeznek. A társországokban még ez a birtoktípus is alig fordul elő, számbavehetőleg csupán Srijem. vármegyében (0'38), a hol a viszonyok hasonlatosak a szomszédos alföldi vármegyék viszonyaihoz. Az anyaországban Árva, Fogaras és Szeben vármegyék mutatják ebben a tekintetben is a legkisebb (O'oi— 0"04) arányszámokat. A kisbirtokok legmagasabb kategóriájának, az 50—100 holdas birtokoknak tulajdonosai már legnagyobbrészt meggazdagodott paraszt-birtokosok sorából kerülnek ki. Moson vármegye ennél a kategóriánál is első, itt az önálló földmíveseknek nem kevesebb mint 7-61 %-a bír 50—100 hold terjedelmű birtokkal. Az alföldi nagy parasztbirtokosok arányszámai e mögött messze elmaradnak (Bács-Bodrog 4'49, JászNagykun-Szolnok 3-82, Torontál 3-79, Csanád 3-40, Csongrád 3-20%). A minimumot itt is a társországok megyéi (Srijem és Virovitiea kivételével), az anyaország megyéi közül pedig körülbelül ugyanazok mutatják, mint az előbbi kategóriánál, de hozzájuk már néhány dunántúli megye is (Somogy, Sopron, Zala) csatlakozik. A 20—50 holdas kisbirtokosok aránya tekintetében már nemcsak Moson (22'70%) és az alföldi vármegyék (Bács-Bodrog 18*52, Torontál 17iú stb.) emelkednek ki magas számokkal, hanem a Felvidéken és Erdélyben fekvő egyes vármegyék is sok ilyen birtokost mutatnak fel. így pl. Árva vármegyében, a hol a magasabb birtokkategóriák úgyszólván teljesen hiányzanak, a birtokosoknak 13-30-a tartozik a 20—50 holddal bírók sorába, Hont ban, Gömörben 12-őn felül, Besztercze-Naszód, Csík, Udvarhely megyékben 14—16 körül. Ezekben a vármegyékben már sok az erdőbirtokos, ezek rúgtatják fel a 20—50 holddal bírók arányát. Legkevesebb ilyen birtokos ugyancsak a határszéli vármegyékben fordul elő, így az anyaországban Zala (3'77), Trencsén (2"9f>), Bereg, Ung, Krassó-Szörény (4—5 közt) vármegyékben, a társországokban pedig különösen Varazdin vármegyében (csak 0-99%), mely a birtokmegoszlás tekintetében egészen különleges helyet foglal el. Varazdin vármegye a törpebirtokok tipikus hazája, az összes önálló földmíveseknek itt nem kevesebb mint 71*65 %-a 5 holdon aluli birtokos. Ezt az arányszámot meg sem közelíti egy vármegye sem. Legközelebb áll még hozzá Trencsén 56'17, és a Varazdinnal szomszédos Zala 54-19% törpebirtokossal, másutt a törpebirtokosok arányszáma az 50%-ot sem éri el. A további két birtokkategóriát a 10—20 és 5—10 holdas birtokosokét összefoglalva vizsgáljuk, mert e két kategória felel meg a normális parasztbirtoknak, a birtokmegoszlás legegészségesebb formája tehát ott van, a hol e két kategória a legszámosabb. Nem elégséges azonban azt nézni, hogy az 5—20 holdas birtokosok az összes birtokosok között hol vannak legtöbben, hanem vizsgálni kell azt is, hogy általában a földmíves népességnek milyen nagy része tartozik ebbe a kategóriába, mert — a mint alább ki fog tűnni — lehet a birtokmegoszlás jó abban a tekintetben, hogy a normális parasztbirtokok tulajdonosainak nagy a száma a birtokosok között, de viszont ugyanabban a vármegyében a terület nagy részét nagybirtokok foglalván el, sok a gazdasági cseléd és munkás, vagyis a birtoktalan elem s így a birtokmegoszlás még sem mondható kedvezőnek. Az 5—20 holdas birtokosok számát tehát nemcsak az összes birtokosok és bérlők számához, hanem a földmíveléssel foglalkozó összes keresők számához is kell viszonyítani, sőt még ez sem elegendő, hanem, hogy a segítő családtagok bizonytalan eleme a tisztánlátást ne zavarja, ezeket is ki kell küszöbölnünk a viszonyításból. Az így szerkesztett törvényhatósági táblát a benne foglalt adatok fontosságára való tekintettel a következő lapon egész terjedelmében közöljük. Az egész Magyarbirodalmat véve, 932.936-ra rúg az 5—20 holdas birtokosok száma, a miből 753.428 jut Magyarországra, 179.508 Horvát-Szlavonországokra. Az önálló földmívelőknek e szerint az anyaországban 46-4%-a, a társországokban 51'2%-a, a magyar korona területén pedig 47'3%-a bír normális parasztbirtokkal. A társországok előnye ebben a tekintetben — a mire már előzőleg is többször rámutattunk — kétségtelen. Az anyaország egyes részei 10**