1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

91* izraeliták előbb-utóbb el fogják veszíteni elsőbbségüket az írni-olvasni tudás tekintetében az ágostaiak javára. A nemzetiségeknél nincs ilyen sorrendi változás, megemlíthető mégis, hogy a tót anyanyelvűeknél az írás-olvasás mennyivel gyorsabban terjedt a fiatalabb nemzedékben, mint pl. a horvátoknál. A 70 éven felüli tótoknak ugyanis 29-3 %-a tudott írni-olvasni, az ugyanolyan . korú horvátoknak 23'0%-a, tehát a horvátok idősebb nemzedéke nem sokkal állott hátrább műveltség dolgában, mint a tótoké. A fiatalabb nemzedékben azonban a tótok már sokkal inkább előnybe jutottak, így a 15—19 éves korban a tótoknak 87*1% -cl J í& horvátoknak pedig csak 70'9%-a, a 12—14 éves korban a tótoknak 89-1 , a horvátoknak csak 74'0%-a tud írni-olvasni. Fentebb már kimutattuk, hogy a két utolsó népszámlálás között elmúlt. 10 év alatt mennyit fejlődött az egyes korcsoportok írni-olvasni tudása, úgy téve meg az összehasonlítást, hogy az 1900-ban 20—39 évesek arányszámait hasonlítottuk össze az 1910-ben 30—39 évesek arányszámaival. Az egybevetés azt mutatta, hogy a megfigyelt korcsoportok mindegyikében több volt 1910-ben az írni-olvasni tudó, mint 10 évvel előbb, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek körében is terjedt az írni-olvasni tudás. Ezt az összehasonlítást négy tíz éves korcsoportra vonatkozólag felekezetenkint és nemzetiségenkint is módunkban van megtenni. Az adatok a következők : Korcsoport, illetőleg születési évek Az oldalt megjelölt években született 100 egyén közül írni-olvasni tudott a i-i O 93 1871-1880 1861-1870 1851-1860 1841-1850 76-4 65-s 56'a 77-a 66-c 56'c 47-7 49-1 27-7 19-1 14N 10-7 31-81 21-c 15r, 12-3 85*4 86-0 78-t| 77-8 72-f ! 71-3 Gő'Ü 64" 91'a £ 87 V 86 Vi 79-5 78-a 71-r 70'< 37-1 21-7 167, 40-8 30-7 25a 18 79-0 66-a 5-4-3 46-7 81*« 69-0 55-1 47-0 91-0 86-8 82-4 75-» 9181 v, 74-í, 3] 83 74-r. 65-n 58-1 88'u'87'ii -i81-i 77-875-í 70-8 69-c 8 83 73-a 52-í « 50 -7 51-8 41*6 43'4 28-4'31-a 15-017-8 11-812-7 23 15*1 9'b '8.57' 46-a 39" 59-4 48-0 40*o 6-2 6-4 28-C33-) 45-r,49-i 35-638-7 29-632-7 23-4 26-e 63-7 55-2 46-2 40-8 59

'r 52-1 43-s 37-d Az egyes felekezetek és nemzetiségek szerint igen érdekes különbségeket látunk az arányszámok alakulásában. A felekezetek közül legnagyobb az arányszámok javulása a görög katholikusoknál és a görög keletieknél, vagyis a két legelmaradottabb felekezetnél. Ezek tehát, úgy látszik, az iskola mulasztását felnőtt korban leginkább igyekeznek jóvá tenni s társadalmi szervezeteik is nagy igyekezetet fejtenek ki ebben. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy épen ezeknél a felekezeteinél lehet legnagyobb különbség a műveltebb, tehát jobbmódú és a kevésbbé művelt, tehát szegényebb néprétegek halandósága között, 'amely körülmény szintén abban az irányban hat, hogy az írni-olvasni tudók aránya — az analfabéták nagyobb számban halván el — ugyanabban a korcsoportban növekszik. Ugyanezek az okok magyarázzák azt, hogy a nemzetiségek közül az oláhoknál, ruthéneknél és a szerbeknél javulnak leginkább a műveltségi arányszámok. Feltűnő, hogy a legműveltebb felekezeteknél, az izraelitáknál és a két protestáns felekezetnél, a legfiatalabb korcsoport kivételével csökken az írni-olvasni tudók aránya. Ez alkalmasint a kivándorlással függ össze, mely e felekezetekből inkább a műveltebbeket ragadja ki. A nemzetiségeknél már a magyarosodási proczesszus is befolyással bir az arányszámok alakulására, azért csökken pl. a németeknél az írni-olvasni tudók arányszáma minden korcsoportban, mert a műveltebb városi lakosok egy része nyelvben magyarrá válik, a kevésbbé művelt falusi németség pedig megtartja németségét. Feltűnő csökkenés látszik még az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb nemzetiségeknél is, amit elsősorban az idéz elő, hogy az 1910-ben analfabéta czigányoknak nagy tömege került ide, a kik 1900-ban még helytelenül többnyire románoknak voltak kimutatva. Módunkban van még az írni-olvasni tudók számát felekezetenkint és nemzetiségenkint a 6 éven felüli népességhez viszonyítani. Az arányszámok a nemek megkülönböztetésével a következők : Száz 6 éven felüli férfi nő egyén közül írni-olvasni tudott 1910-ben Római kathoükus 79-4 67-7 72-8 Görög katholikus 39-a 27*5 33-s Református 83-B 77*0 80-2 Ág. hitv. evangelikus 88-7 82*8 85-« Görög keleti 50-a 31*3 40-8 80-1 66*a 73-n 90-2 83*7 86-a Egyéb 78-a 66« 72-7 Általában 71-a 6Ï* 66-1 82-S 75*s 79-a 86-0 78*7 82-3 Tót 75-« 64*4 69-7 41-4 24*7 33-1 Ruthén 32-B 23*« 27-a 64*a 48*4 56-0 57-8 38-j 48-0 Egyéb 57*a 50*9 54-1