1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint (1913)

I. Általános jelentés - 4. Ipar

17* Legnagyobb arányban fejlődött e szerint a vegyészeti ipar és a papirosipar, legkevésbbé az a két iparcsoport, a mely a népesség szaporodásától leginkább függ, az élelmezési ipar és a szállodás-vendéglősipar. Nagy fejlődés mutatkozik még a gépgyártásnál és a fonó-szövőiparban, a mely utóbbi annál örvendetesebb, mert az előző évtizedben a fonó- és szövőipar csupán 5'5 %-kal növekedett. Általában véve az ipar fejlődése sokkal egyenletesebb, mint az 1890 és 1900 között, a mikor a bőr, sörte- stb. iparban keresők száma 0-i %-kal megfogyott, a vegyészeti iparnál ellenben 86*9 %-os szaporodás mutatkozott. A mi az egyes iparcsoportokban foglalkozóknak az összes iparos népességhez való arányát illeti, legnépesebb iparágunk a ruházati ipar, melyben az összes iparos népességnek több mint egy negyede foglalkozik. 10%-nál többet foglal még le az iparos népességből az élelmezési és élvezeti ipar, a vas- és fémipar és az építőipar. Legkisebb iparcsoportok a papirosipar, bőr-, sörte- stb. ipar, a vegyészeti ipar és a sokszorosító- és műipar, melyek 2—2 %-át sem teszik az iparos népességnek. Magyarországon és Horvát-Szlavonországokban meglehetősen egyforma az ipar megoszlása iparcsoportok szerint, nagyobb különbség csak a fa- és csontiparnál • mutatkozik, a mely az anyaországban 8*6, a társországokban ellenben 16"i %-kal van képviselve, továbbá a gépgyártásnál, melynek arányszáma az anyaországban 8'3, a társországokban ellenben csak 4'8 %. Az egyes iparcsoportok fejlődési arányai törvényhatóságonkint nagyon különbözők s nagy mértékben függnek attól, hogy az illető törvényhatóságban milyen nagyobb iparvállalatok keletkeztek az utolsó 10 év folyamán. A vas- és fémiparban foglalkozók száma legjobban növekedett Komárom városban, 146'5 %-kal, továbbá Pécsett 104*7, Pest vármegyében 100-2, Sopron városban 86'4, Mosón vármegyében 86'0, Győrött 70-7 és Kolozsvárt 66M %-kal. A gép- és hajógyártás legnagyobb fejlődést a következő törvényhatóságokban mutat (csak azokat a törvényhatóságokat véve, a hol legalább 500-an foglalkoznak ebben az iparcsoportban) : Nagyváradon 2157 %-kal, Pest vármegyében 173*9, Nógrádban 170-2, Pozsony városban 118-5, Brassó vármegyében 115-3, Fiúméban 105-9, SzegedeA ÍOO'O %-kal. A kő-, föld-, agyag- és üvegipar körében foglalkozók száma leginkább szaporodott Békés vármegyében, a hol 233-3 %-kal emelkedett; kitűnnek még 100%-on felüli szaporodással — itt is csak az 500-nál több keresőt számláló törvényhatóságokat tekintve — Budapest (115*o), Bereg (136'o), Torontál (175-0). A fa- és csontipar, a nagy mértékben megindult erdőkihasználások révén különösen a székely vármegyékben növekedett meg feltűnően : Csíkban 292-7, Háromszékben 201-4, Maros-Tordában 284-1, Udvarhelyen 1353 %-kal növekedett meg a faiparban Népszámlálás. II. foglalkozók száma. De más erdélyi vármegyékben is, mint Kolozsban (221-1%), Szebenben (117-4), Fogarasban (113*o) továbbá Biharban (102-7) is erőteljesen fejlődött ez az iparág. A bőr-, sörte-, szőr- és tolliparhoz tartozó keresők száma igen feltűnően növekedett Győr városban, abszolút számban 29-ről 388-ra, megemlíthető még Pozsony város, Pest és Máramaros vármegyék, továbbá a székesfőváros, mint a hol ez ipar nagyobb számmal van képviselve s e mellett fejlődése is elégkedvező volt. A fonó- és szövőipar egyes törvényhatóságokban, a hol eddig alig volt képviselve, igen nagy Diritekben fejlődött ; csak a legalább 500 keresőt felmutató törvényhatóságokat véve, legnagyobb szaporodás mutatkozik Temesvárt 318"4%, azután Trencsén vármegyében (228'7), Békés vármegyében (191-1), Szegeden (166-4), Győrött (160-1), Pozsony városban (125"5), Liptóban (112*8), Komárom vármegyében (102 "6). A ruházati iparnál aránylag kisebbek a szélsőségek, itt Temesvár (70'8%-os szaporodás), NagyVárad (68'2), Kis-Küküllő (62-8) és Csík vármegye (61 "O) válnak ki magas arányaikkal. Általában véve ez a majdnem kizárólag kisipari ág az ország keleti és déli részein sokkal inkább fejlődött, mint a nyugati és északi részeken. A papirosipar néhány felvidéki vármegyében (Trencsén, Liptó, Zólyom), továbbá a fővárosban és környékén, a hol eddig is talaja volt, mutat abszolút számban és figyelemreméltó fejlődést. Az élelmezési és élvezeti iparban foglalkozókszáma leginkább Eszéken növekedett, a hol szaporodásuk 76"8 %-ot ért el; 40—50 %-nyi szaporodás mutatkozik még Győrött, Pest vármegyében, Beregben, Máramarosban, Szatmár-Németiben és Udvarhely vármegyében. A vegyészeti iparnál az abszolút számok a legtöbb törvényhatóságban csekélyek lévén, a két népszámlálás között óriási különbségek mutatkoznak, pl. Zólyom vármegyében a keresők száma ebben az iparcsoportban 17-ről 347-re szökött 10 év alatt. Abszolút számban legjelentékenyebb az iparcsoport fejlődése Pest vármegyében (1.198-ról 2.809-re) és Budapesten (3.706-ról 5.388-ra.) Az építőiparban Liptó vármegye jár elül a fejlődés tekintetében (136-0 %-kal), nem mintha az építőipar magában a vármegyében volna a legnagyobb fejlődésben, hanem mert Liptó vármegyéből igen sokan dolgoznak a főváros építkezéseinél, a kik a népszámlálás alkalmával otthon Írattak össze. Bars vármegyében, Szatmár-Németiben, Fiúméban, továbbá Ugocsa, Csík és Fogaras vármegyékben is meghaladja a növekvés a 100 %-ot, bár e három utóbbi vármegyében az abszolút szám nem jelentékeny. Annál nagyobb súlylyal esik a latba Pest vármegyében az építőipar 78'2 %-os növekvése, mert az abszolút számban több mint 5.000 főnyi szaporodásnak felel meg. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy ennél az iparcsoportnál több törvényhatóságban 2*