1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint (1913)
I. Általános jelentés - 4. Ipar
15* , , ti ,. Keresők száma Szaporodás Ipari segédszemélyzet megoszlása 1900 1910 SámlSn' "/»-^an Tisztviselő 18.011 34.083 16.072 89'a Segítő családtag 38.568 13.875 —24.693 — 04-o Művezető, előmunkás, altiszt 15.922 24.436 8.514 53'6 Segéd, munkás 452.822 645.953 193.131 42e Tanoncz 116.809 178.781 61.972 53i Szolga 53.430 68.418 14.988 28i Összesen~ 695.662 965.546 269.984 38's Legjobban növekedett az ipari tisztviselők száma, a mi a gyáripar nagy fejlődését bizonyítja, e mellett szól a művezetők számának erős szaporodása is. A tanonczok számának nagy növekvése is kedvező jel, mert az ipari succrescentia örvendetes fejlődését jelzi. A segédek számának növekvése természetesen az átlag körül van, legkevésbbé növekedett a szolgák (irodaszolgák, kapusok, gyári őrök, tűzoltók stb.) száma. Mindezekkel szemben feltűnő, hogy a segítő családtagok száma viszont igen erősen megfogyatkozott. Ennek oka jórészt az, hogy a mostani feldolgozásnál azok a segítő családtagok, különösen férfiak, a kikről meg volt állapítható, hogy a családfő ipari foglalkozásában mint tisztviselők, segédek vagy tanonczok stb. vesznek részt, nem a segítő családtagokhoz, hanem az illető kategóriába számíttattak, a mi sokkal helyesebb, lévén a »segítő családtag« itt csak egy olyan kisegítő rovat azok számára, a kik más kategóriákba nem oszthatók be. Ez magyarázza némileg a többi kategóriáknak is nagy megnövekedését. Az ipari segédszemélyzetnek egyes kategóriák szerint való megoszlását, illetőleg az egyes kategóriáknak az önállók számához való viszonyát közjogi alkatrészek és törvényhatóságok szerint tekintve, a következő jelenségeket állapíthatjuk meg: HorvátSzlavonországokban az önálló iparosokhoz viszonyítva az ipari segédszemélyzet minden kategóriája kisebb arányban van képviselve, mint Magyarországon ; az ipari tisztviselők aránya az önállók százalékában kifejezve Magyarországon 8"2, HorvátSzlavonországokban csak 3"4, a többi kategóriák arányszámai : segítő családtagok 3'2, illetőleg 2*3, művezetők stb. 5-7, illetőleg 4'5, segédek 150-4, illetőleg 112'i, tanonczok 41 3, illetőleg 34-o, végül szolgák 16o, illetőleg 11*1 %. Aránylag legnagyobb különbség a tisztviselőknél mutatkozik, a minek az a magyarázata, hogy Magyarországon az iparvállalatok között sokkal több nagy vállalat van, mint Horvát-Szlavonországokban. A vármegyei és városi törvényhatóságokat külön tekintve még élesebb különbségeket látunk a segédszemélyzet egyes kategóriáinak megoszlása tekintetében. A nagyipari vállalatok leginkább a városokban lévén, a tisztviselőknél látjuk az arányszámok legnagyobb eltérését : míg a vármegyékben 100 önálló iparosra csak 3'fl ipari tisztviselő esik, a városi törvényhatóságokban ez az arányszám felugrik 24"0-ra. Budapesten az ipari élet középpontjában, a hol sok vidéki iparvállalat vezetősége is székel, az ipari tisztviselők aránya 43'0%, magas még az arányszám Fiúméban: 34'5, Pozsonyban 27u, Győrött 25-o. A segítő családtagok kivételével valamennyi többi kategória jóval erősebben van képviselve a városokban, mint a vidéken. Aránylag legkisebb különbség a tanonczoknál mutatkozik, a mennyiben a vármegyékben 36*1, a városokban 59*0 tanoncz esik 100 önálló iparosra. Legtöbb tanoncz van aránylag Selmeczbányán 97'9, a mi összefüggésben van azzal, a mit fentebb már jeleztünk, hogy t. i. Selmeczbányán a bányászat hanyatlása folytán a népesség rohamosan tér át a bányászatról az ipari foglalkozásokra. A jelen kötet a tulajdonképeni iparhoz tartozó vállalatokat is községenkint részletezi a segédszemélyzet nagysága szerint. A törvényhatóságok szerint összefoglalt adatok erre vonatkozólag a 6. sz. táblázaton (1. az 50* lapon) találhatók az 1900. évi adatokkal is összehasonlítva, a mi érdekesen mutatja az utolsó 10 évben történt változásokat. Az 1910. évi népszámlálás alkalmával a Magyarbirodalomban 533.196 iparvállalat létezett, tehát 63.637-tel, vagyis 13"5 %-kal több, mint 1900-ban ; az iparvállalatok száma tehát —bár a szaporodás elég jelentékenynek mondható — nem növekedett olyan nagy mértékben, mint az iparral foglalkozóké. Ennek oka az, hogy a több segédszemélyzetet foglalkoztató vállalatok jobban szaporodnak, mint a kis vállalatok, a nagyobb vállalatok tehát az ipari segédszemélyzetnek mind nagyobb hányadát abszorbeálják. Meg kell jegyeznünk, hogy a vállalatok statisztikája a segédszemélyzet lapjainak a munkaadó megnevezése alapján a munkaadó lapja köré való csoportosítása útján történt s hogy e csoportosításnál a mellékfoglalkozás is figyelembe vétetett. A vállalatok statisztikájában tehát olyanok is szerepelnek, a kik főfoglalkozásuk szerint nem tartoznak az iparhoz ; másrészt pedig az olyan egyének, a kik fő- és mellékfoglalkozásuk szerint külön más-más vállalathoz tartoznak, mindkét vállalatnál számba vannak véve. Első sorban ez okozza azt, hogy pl. a vállalatok összes száma (533.196) jóval több, mint az önálló iparosoké (439.778). Az iparvállalatok egy része továbbá jogi személyek, részvénytársaságok tulajdonában van, e miatt is több a vállalatok száma az önálló iparosokénál. Hogy az iparvállalatok nagyság szerinti kategóriái hogyan változtak 1900 óta, a következő összeállítás mutatja : Iparvállalatok Növekvés 100 vállalat Iparvállalatok kategóriái Segéd nélküli vállalat 1 segéddel dolgozó váll. 2segéddel dolgozó váll. 3-5segéddel dolg. váll. 6-10segéddel dolg.váll. 11-20 segéddel dolgozó vállalat 20-nál több segéddel száma abszolút 1900ban 301.025 88.001 38.598 30.016 7.025 2.633 2.261 469.669 1910ben 330.975 98.305 45.323 39.059 10.991 4.523 4.020 688.196 számban 29.950 10.304 6.725 9.043 3.960 1.890 1.759 03.037 A-ban 9-» Hl 17-4 30-i 56-4 71-8 77-c 13-s közül volt 1900ban 64-2 18-7 8-a 6-i 1-5 0-5 0-5 lOO-o 1910ben 62-0 18-4 8-6 7-s 2-i O'K 0'8 100-ü