1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint (1913)

I. Általános jelentés - 4. Ipar

15* , , ti ,. Keresők száma Szaporodás Ipari segédszemélyzet megoszlása 1900 1910 SámlSn' "/»-^an Tisztviselő 18.011 34.083 16.072 89'a Segítő családtag 38.568 13.875 —24.693 — 04-o Művezető, előmunkás, altiszt 15.922 24.436 8.514 53'6 Segéd, munkás 452.822 645.953 193.131 42e Tanoncz 116.809 178.781 61.972 53i Szolga 53.430 68.418 14.988 28i Összesen~ 695.662 965.546 269.984 38's Legjobban növekedett az ipari tisztviselők száma, a mi a gyáripar nagy fejlődését bizonyítja, e mellett szól a művezetők számának erős szaporo­dása is. A tanonczok számának nagy növekvése is kedvező jel, mert az ipari succrescentia örvendetes fejlődését jelzi. A segédek számának növekvése természetesen az átlag körül van, legkevésbbé növe­kedett a szolgák (irodaszolgák, kapusok, gyári őrök, tűzoltók stb.) száma. Mindezekkel szemben feltűnő, hogy a segítő családtagok száma viszont igen erősen megfogyatkozott. Ennek oka jórészt az, hogy a mostani feldolgozásnál azok a segítő családtagok, különösen férfiak, a kikről meg volt állapítható, hogy a családfő ipari foglalkozásában mint tisztviselők, segédek vagy tanonczok stb. vesznek részt, nem a segítő családtagokhoz, hanem az illető kategóriába számíttattak, a mi sokkal helyesebb, lévén a »segítő családtag« itt csak egy olyan kisegítő rovat azok számára, a kik más kategóriákba nem oszthatók be. Ez magyarázza némileg a többi kategóriáknak is nagy megnövekedését. Az ipari segédszemélyzetnek egyes kategóriák szerint való megoszlását, illetőleg az egyes kategó­riáknak az önállók számához való viszonyát közjogi alkatrészek és törvényhatóságok szerint tekintve, a következő jelenségeket állapíthatjuk meg: Horvát­Szlavonországokban az önálló iparosokhoz viszo­nyítva az ipari segédszemélyzet minden kategóriája kisebb arányban van képviselve, mint Magyarorszá­gon ; az ipari tisztviselők aránya az önállók százalé­kában kifejezve Magyarországon 8"2, Horvát­Szlavonországokban csak 3"4, a többi kategóriák arányszámai : segítő családtagok 3'2, illetőleg 2*3, művezetők stb. 5-7, illetőleg 4'5, segédek 150-4, illető­leg 112'i, tanonczok 41 3, illetőleg 34-o, végül szol­gák 16o, illetőleg 11*1 %. Aránylag legnagyobb különbség a tisztviselőknél mutatkozik, a minek az a magyarázata, hogy Magyarországon az iparválla­latok között sokkal több nagy vállalat van, mint Horvát-Szlavonországokban. A vármegyei és városi törvényhatóságokat külön tekintve még élesebb különbségeket látunk a segéd­személyzet egyes kategóriáinak megoszlása tekinte­tében. A nagyipari vállalatok leginkább a városok­ban lévén, a tisztviselőknél látjuk az arányszámok legnagyobb eltérését : míg a vármegyékben 100 önálló iparosra csak 3'fl ipari tisztviselő esik, a városi törvényhatóságokban ez az arányszám fel­ugrik 24"0-ra. Budapesten az ipari élet középpont­jában, a hol sok vidéki iparvállalat vezetősége is székel, az ipari tisztviselők aránya 43'0%, magas még az arányszám Fiúméban: 34'5, Pozsonyban 27u, Győrött 25-o. A segítő családtagok kivételével vala­mennyi többi kategória jóval erősebben van kép­viselve a városokban, mint a vidéken. Aránylag legkisebb különbség a tanonczoknál mutatkozik, a mennyiben a vármegyékben 36*1, a városokban 59*0 tanoncz esik 100 önálló iparosra. Legtöbb ta­noncz van aránylag Selmeczbányán 97'9, a mi össze­függésben van azzal, a mit fentebb már jeleztünk, hogy t. i. Selmeczbányán a bányászat hanyatlása folytán a népesség rohamosan tér át a bányászatról az ipari foglalkozásokra. A jelen kötet a tulajdonképeni iparhoz tartozó vállalatokat is községenkint részletezi a segédsze­mélyzet nagysága szerint. A törvényhatóságok szerint összefoglalt adatok erre vonatkozólag a 6. sz. táblá­zaton (1. az 50* lapon) találhatók az 1900. évi ada­tokkal is összehasonlítva, a mi érdekesen mutatja az utolsó 10 évben történt változásokat. Az 1910. évi népszámlálás alkalmával a Magyar­birodalomban 533.196 iparvállalat létezett, tehát 63.637-tel, vagyis 13"5 %-kal több, mint 1900-ban ; az iparvállalatok száma tehát —bár a szaporodás elég jelentékenynek mondható — nem növekedett olyan nagy mértékben, mint az iparral foglalkozóké. Ennek oka az, hogy a több segédszemélyzetet foglalkoztató vállalatok jobban szaporodnak, mint a kis vállala­tok, a nagyobb vállalatok tehát az ipari segédsze­mélyzetnek mind nagyobb hányadát abszorbeálják. Meg kell jegyeznünk, hogy a vállalatok statisz­tikája a segédszemélyzet lapjainak a munkaadó megnevezése alapján a munkaadó lapja köré való csoportosítása útján történt s hogy e csoportosítás­nál a mellékfoglalkozás is figyelembe vétetett. A vál­lalatok statisztikájában tehát olyanok is szerepelnek, a kik főfoglalkozásuk szerint nem tartoznak az ipar­hoz ; másrészt pedig az olyan egyének, a kik fő- és mellékfoglalkozásuk szerint külön más-más válla­lathoz tartoznak, mindkét vállalatnál számba van­nak véve. Első sorban ez okozza azt, hogy pl. a vál­lalatok összes száma (533.196) jóval több, mint az önálló iparosoké (439.778). Az iparvállalatok egy része továbbá jogi személyek, részvénytársaságok tulajdonában van, e miatt is több a vállalatok száma az önálló iparosokénál. Hogy az iparvállalatok nagyság szerinti kate­góriái hogyan változtak 1900 óta, a következő össze­állítás mutatja : Iparvállalatok Növekvés 100 vállalat Iparvállalatok kategóriái Segéd nélküli vállalat 1 segéddel dolgozó váll. 2segéddel dolgozó váll. 3-5segéddel dolg. váll. 6-10segéddel dolg.váll. 11-20 segéddel dolgozó vállalat 20-nál több segéddel száma abszolút 1900­ban 301.025 88.001 38.598 30.016 7.025 2.633 2.261 469.669 1910­ben 330.975 98.305 45.323 39.059 10.991 4.523 4.020 688.196 szám­ban 29.950 10.304 6.725 9.043 3.960 1.890 1.759 03.037 A-ban 9-» Hl 17-4 30-i 56-4 71-8 77-c 13-s közül volt 1900­ban 64-2 18-7 8-a 6-i 1-5 0-5 0-5 lOO-o 1910­ben 62-0 18-4 8-6 7-s 2-i O'K 0'8 100-ü

Next

/
Thumbnails
Contents