1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

II. Részletes kimutatások - 3. A községek polgári népessége a legutóbbi öt népszámlálás szerint - I. Magyarország

806 Vármegye, járás, község ; rt. és tj. város Jelenlévő polgári népesség 1869 1880 I 1890 ! 1900 1910 végén Vármegye, járás, község ; rt. és tj. város Jelenlévő polgári népesség 1890 1900 1910 végén 3| Nagykáta 4 Pánd Szentlőrinczk áta Szentmártonkáta Tápióbicske 8 Tápióság 9 Tápiószecső 10 Tápiószentmárton... 11 Tóalmás Összesen. Iá. Pomázi járás. 1 Békásmegyer 2 Budakalász 3 Csobánka 4 Dunabogdány 5 Kisoroszi3) 6 Nagykovácsi 7 Pesthidegkút 8 Pilisborosjenő 9 Piliscsaba 10 Pilisszántó 11 Pilisszentiván 12 Pilisszentkereszt . 13 Pilisszentlászló .... 14 Pilisvörösvár 15 Pócsmegyer 16 Pomáz 17 Solymár , 18 Szigetmonostor ... 19 Tahitótfalu 20 Üröm 21 Visegrád Összesen... 15. Báczlcevei járás. 1 Áporka 2| Kiskunlaczháza , Lórév Majosháza Makád Pereg Ráczkeve 8| Szigetbecse 9 Szigetcsép 10 Szigetszentmárton.., 11 Szigetszentmiklós.., 12 Szigetújfalu 13 Taksony 14| Tököl Összesen 16. Váczi járás. Ácsa Alag5)' Csornád Csővár Dunakeszi Fót Kisnémedi 8| Őrszentmiklós. 5.045 1.636 1.086 2.438 2.653 1.358 1.556 2.797 1.966 5.093 1.635 1.049 2.480 2.779 U 1.604 3.069 1.955 24.720 1.000 1.666! 1.436 2.466 881 1.386 1.093 945 1.309 1.266 494 2.533 1.121 3.281 1.428; 1.111 2.403; 70o! 1.244 25.559 1.150 1.736 1.421 2.628 912 1.502 1.271 934 1.344 1.239 648 846 560 2.668 973 3.366 1.489; 1.124! 2.374 838 1.331 6.028 1.72l! 1.214 2.9551 2.970! 1.446 2.052! 3.924 J) 2.112 29.472 1.340 1.650 1.627 2.802 1.002 1.803 1.393 1.135 1.501 1.384 7.553 1.756 1.436 3.142 3.353 1.821 2.359 3.709 2.491 33.573 2.027 2.019 1.647 3.231 1.070 2.012 1.559 1.343 1.967 1.565 1.218 1.049 700J 3.654|*) 1.256! 3.910! 8.901 l.i 1.754 3.231 3.817 2.289 2.888 3.935 3.091 38.600 3.535 2.474 1.769 3.350 1.095 2.226 2.126 1.574 2.429 1.717 2.276 1.150 795 5.578 1.270 4.472 29.271 889 3.632 620 469 1.497 1.668 5.672 636 949 624 2.403 1.097 l.í 1.963 952 591 3.048 1.119; 3.473 1.820a) 2.3612) 3.108 1.1821 1.273! 1.' 2.2501 2.275 2.244 1.000 1.165! 1. 1.250 1.503! 1.503 23.945 1.061 48 624 753 1.181 2.151 708 578 30.354 863 3.945I 58öl 478| 1.592 1.671! 5.463; 719 977 658 2.501 1.173 2.010 1.664 33.130 4.053 619 465 1.641 2.049 5.861 785 1.030 666 2.738 1.347 2.367 2.017 38.804 47.281 24.299 1.041 156 692 629| 1.267! 724j 634; 26.500 1.114 235 746 655 1.; 2.786 734 732 917 4.481 656' 621! 1.595J 2.297J 6.494! 975 4.975 745 1.537 6.873 809J 956 1.215«) 1.618 825«) 1.048 3.2315) 3.996 1.566 1.778 () 2.944!5) 3, ') 2.804!«) 3.604 30.455 491 34.947 1.167 1.621 874 623 641! 2.400!5) 3.354 3.465 3.922 760 834; 2 3 4 5 6 7 S 9 10 11 12 13 14 15 16 17 IS 19 21) 21 22 23 Pestújhely8) Püspökhatvan Püspökszilágy ... Rákospalota5) Sződ Váczbottyán Váczduka Váczhartyán Váczkisújfalu Váczrátót Veresegyház Zsidó Összesen... Összesítés. Abonyi járás .... Alsódabasi járás Aszódi járás Biai járás Dunavecsei járás Gödöllői járás ... Kalocsai járás ... Kiskőrösi járás... Kiskunfélegyházi j. Kispesti járás Kunszentmiklósi j Monori járás Nagykátai járás .. Pomázi járás ..... Báczkevei járás.... Váczi járás Czegléd rtv Kiskunfélegyháza rtv Kiskunhalas rtv.. Nagykőrös rtv Szentendre rtv Újpest rtv.6)10) .... Vácz rtv Vármegyei összeg Budapest székesfőváros Kecskemét tjv. d) Tisza jobb partja. 28. Abauj-Torna vármegye. 1. Csereháti járás. Alsógagy . Alsóláncz . Bodoló .... Buzita Büttös Csecs Csenyéte . Debi'őd .... Fáj Felsőgagy. Felsőláncz. 1.224 799 3.458 1.380 439 527 709 463 738 1.245 697 1.199 819 4.105 1.849 407 552 777 415 771 1.390 699 18.783 31.365 25.070 19.331 28.942 36.076 25.372 39.487 37.298 23.339 8.601 21.658 38.594 24.7201 29.271 23.945 18.783 22.216 23.844 13.127 20.091 4.683 6.722 12.894 270.685 41.195 20.404 36.656 28.846 19.932 32.104 36.690 27.332 39.282 39.221 27.477 12.345 25.527 41.567 25.559 30.354 24.299 20.404 24.872 15.039 22.769 4. 11.668 13.199 1.210 881 6.264 2.119 440 490 782 431 906 1.554 713 — 5.545 1.353! 1.333 1.002 1.084 II.742! 25.135 2.314«) 3.670 514 666 543 647 863 487 1.120 1.715;9) 2.206 768J 405 Lud 373 281 521 1.218 295 894 439 654 441 496 385 360.551 44.122 344 303 502 1.146 331 817 416 659 369 516 330 24.118 43.882 34.367 22.643 36.488 37.915 32.245 43.304 45.447 34.869 21-044 30.310; 47.397 29.472 33.130 26.500 24.118 27.549J 29.660; 17.13» 24.584Í 4.260; 23.5211 14.450! 32.939 50.558 41.725! 24.712! 41.036 38.223; 44.896J 43.986 50.068 39.835 47.242; 37.018! 56.203! 33.573! 38.804! 30.455! 32.939 33.242! 19.856! 26.5121 4.820 41.836 16.563 491.938 48.493 716.476 56.786 ÍJ 375 272| 483; .203; 317J 837j 417! 717J 392j 496j 326! 369 264 540 1.186 378 824 472 724 392 493 312 56.853 55.064 48.100 28.562 51.075 40.218 65.903 44.345 60.029 44.664 95.578 44.139 73.112 38.600 47.281 34.947 56.853 33.468 34.712 24.376 28.431 5.664 55.174 18.676 1,028 863.735 65.716 353 269 561 J) 1.083 425 826 521 x) 606 413 463 306 1) "A fogyást kevesebb gazd. cseléd alkalmazása okozta. — 2) A gyors fejlődést Budapest közelsége, a fővárosi lakosok kitelepülése magyarázza. — 3) 1869-ben még Nógrád vármegyéhez tartozott. — *) A feltűnő szaporodást a szénbányászat fejlődése okozta. — 5) A feltűnő szaporodást a főváros szomszédsága magyarázza. — 6) A szőllőkultura fejlődése, Tökölön ezenkívül parezellázások folytán betelepülések okozták a feltűnő növekvést. — ') 1910-ben alakult községgé, azelőtt Dunakeszihez tartozott. — 8) 1909-ben alakult községgé, azelőtt Rákospalotához tartozott. •— *) Parezellázások és fővárosiak kitelepülése idézték elő »a nagy szaporulatot. — 10) 1907-ben alakult rendezett tanácsú várossá. —• ll) Amerikai kivándorlás apasztotta a lélekszámot. Bi