1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

II. Részletes kimutatások - 3. A községek polgári népessége a legutóbbi öt népszámlálás szerint - I. Magyarország

802 Vármegye, járás, község ; rt. és tj. város Jelenlévő polgári népesség 1869 i 1880 1890 1900 1910 végén Vármegye, járás, község ; rt. és tj. város Jelenlévő polgári népesség 1869 ; 1880 1890 1900 1910 végén Sajkásgyörgye . Zsablya Összesen. Apatini járás Bácsalmási járás.. Bajai járás Hódsági járás KuLai járás Óbecsei járás Palánkai járás Titeli járás Topolyai járás Újvidéki járás Zentai járás Zombori járás Zsablyai járás Magyarkanizsa rlv.2) Zenta rtv Vármegyei összeg Baja tjv Szabadka tjv.3).. Újvidék tjv Zombor tjv 24. Csongrád vm 1. Csongrádi járás. Csanytelek 4) Csongrád 21) Tömörkény 5) Összesen 2. Tiszáninneni j. Algyő«) Horgos Kiskundorozsma ... Kistelek 7) Öttömös 8) Pusztamérges 9) Sándorfalva ,0) Sövényháza Tápé f. Összesen 3. Tiszántúli járás. Derekegyház Fábiánsebestyén .. Magyartés Mindszent *') Nagymágocs Szegvár Összesen Összesítés. Csongrádi járás Tiszáninneni járás Tiszántúli járás Szentes rtv Vármegyei összeg Hódmezö'-Vásárhely tjv Szeged tjv.18) 3.078 5.002 17.590 38.128 45.485 38*098 39.140 40.125 38.198 34.226 15.736 38.717 49.384 21.798 41.165 17.590 12.594 19.938 18.169 57.556 19.119 24.309 2.598 17.356 19.954 2.914 4.277 9.688 5.193 63 3.165 2.472 1.588 784 284 9.814 2.421 5.611 20.502 19.954 27.772 20.502 27.658 35.886 49.153 71.022 3.303 3.915 5.349») 6.697 19.467 23.663 40.165 47.147 39.302 39.701 j 40.790! 41.083] 34.9681 18.616 41.302 49.156 22.601 41.681 19.467 13.069 21.200 42.424 51.054 42.631 43.905 44.780 46.186 38.890 23.899 47.103 52.580 26.308 46.959 23.663 15.494 25.725 19.241 62.556 21.325 24.693 2.331 17.837 20.168 4.652 10.652 5.800 91 3.394 3.568 2.237 27.772 30.394 1.491 881 442 10.859 3.415 5.952 23.040 20.168 30.394 23.040 28.712 102.314 52.424 73.675 571.601 19.485 74.250 24.717 26.435 4.463 7.819 27.978 43.927 53.393 42.626J 45.095J 47.205Í 51.776 41.158j 25.790 50.321 54.479 28.081 46.592 27.978 16.515 28.582 20.065 82.935 28.763 29.036 2.978 3.464 20.802 22.606 2.830J 3.210 26.610 29. 2.566 5.403 12.325 7.459 100 3.780 °) 5.290 39.807 1.910 991 413 9.203 3.761 6.810 23.088 26.610 39.807 30.791 3.051 6.721 14.926 8.172 544 184 4.126 6.1 3.362 47.172 1.969 1.053 454 9.660 3.941 7.238 55.475 24.315 47.172 24.315 31.290 60.824 85.569 100.270 4.838 7.989 29.337 46.290 62.006 43.689 46.646 48.144 54.248 42.009 28.343 53.485 55.367 29.055 46.961 29.337 17.003 632.211 20.709 93.232 33.089 30.039 4.223 25.293 3.434 32.950 3.030 8.032 17.635 8.735 851 2.020 4.955 6.000 3.1 55.066 2.036 l.í 430 10.051 3.932 7.360 25.018 32.950 55.066 25.018 31.559 1&.593 62.394 115.306 25. Heves vm. 1. Egri járás. Aldebrö Besenyőtelek Demjén Dormánd Egerszalók Egerszólát Feldebrő ls) Felnémet Felsőtárkány Füzesabony Kál Kápolna Kerecsend Kisnána Kompolt Maklár Mezőtárkány Nagytálya Szarvaskő Tamaszentmária Tófalu 1S) Vécs Verpelét Összesen... 2. Gyöngyösi járás. Abasár Adács Atkár Detk Domoszló Gyöngyöshalász Gyöngyöshalmaj .. Gyöngyö soroszi Gyöngyöspata Gyöngyöspüspöki.. Gyöngyössolymos.. Gyöngyöstarján Hevesugra Karácsond Ludas Markaz Nagyfüged Nagyréde Pálosvörösmart Szűcsi Vámosgyörk Visonta Visznek Összesen. 3. Hatvani járás. Apcz. Csány Ecséd Hasznos Hatvan 18) Hort Pásztó Rózsaszentmárton. 1.669 2.467 841 922 1.375 1.182 2.293 1.360 1.440 3.475 3.157 1.799 1.822 1.386 1.767 2.312 2.735 1.228 2.612 766 887 1.310 1.012 2.182 1.338 1.513 3.821 3.088 1.860 1.626 1.011 1.719 2.453 2.669 337 509 1.507 1.283 3.309 437 1.267 1.429 2.872 39.809 2.057 2.256 1.376 1.221 1.951 1.293 517 851 2.448 840 1.678 1.830 523 2.003 682 1.157 1.498 1.769 449 943 1.501 1.067 1.273 ~3~L183 l.í 3.040 2.211 1.355 4.018 2.522 4.524 997 38.272 1.953 2.165 1.424 1.071 1.742 1.256 499 861 2.146 831 1.730 1.930 467 1.1 739 1.103 1.420 1.745 336 764J 1.460 1.037 1.376 1.416 2.849 737 892 1.338 1.067 2.063 1.537 1.686 4.116 3.448 1.815 1.618 1. 3. 1 1 1 1 1 1, 4 3 13)1, 1 1.1491 1 1.749;") 1, 2.308; 2, 2.916J 3, 903; 345 447] 1.262! 1.184 336 492 948 .230 3.082i1S) 2.855 39.927, 41.211 30.038 1.346 3.307 2.211 1.519 4.877 2.631 4.718 930 2.136] 2.620 1.568 1.484 1.985 1.519 553 887 2.454 875 2.040 2.079 520 2.398 869 1.239 1.850 2.009 421 975 1.829 1.081 1.723 1.495 3.396 817 1.065 1.621 1.152 1.840 2.055 2.072 5.365 3.714 1.766 1.829 1.412 1.632 2.413 2.980 925 *) 472 471 919 1.374 3.276 35.114 1.767 3.692 2.621 1.734 6.979 2.993 5.111 1.135 2.411 3.056 1.584 1.645 2.149 1.559 558 964 2.496 908 2.150 2.322 488 2.905 901 1.436 2.114 2.102 432 1.014 2.012 1.238 1.781 U) 38.225 2.071 3.796 2.963 2.047 9.1 9) 3.726 5.284 1.279 43.961 2.685 3.625 1.755 1.753 2.391 1.750 702 1.130 2.666 1.109 2.393 2.537 571 3.373 949 1.665 2.249 2.446 429 1.151 2.201 1.396 2.142 43.068 2.287 4.434 3.459 2.344 12.088 4.102 5.785 1.394 J) A feltűnő szaporodás oka bevándorlás a vármegye többi részeiből. — 2) 1898-ban alakult rendezett tanácsú várossá. — 3) Az 1904-ben hozzácsatolt Sándor lakosságával. —*) Az 1890-ben hozzácsatolt Felgyő lakosságával. •—6) 1893-ban alakult külön községgé ; azelőtt mint puszta Mindszenthez tartozott. -— 6) A község 1878-ban a Tisza áradása következtében elpusztult; később újra települt. — ') Az 1883-ban hozzácsatolt Felsőpusztaszer lakosságával. —8) Horgoshoz tartozó pusztából 1908-ban alakult községgé. — 9) Kiskvmmajsához (Pest-P.-S.-K. vm.) tartozó pusztából 1908-ban alakult községgé s egyidejűleg Csongrád vm.-hez átcsatoltatott; a feltűnő szaporodást az egész határ parczellázása okozta. — l0) 1869-ben még nem létezett; az 1878-ban elpusztult Algyő lakosai telepitették. —u) 1869-ben és 1880-ban Tömörkény adataival együtt. — 12) Az 1881-ben Torontál vármegyétől hozzácsatolt Újszeged lakosságával. — 13) A fogyás oka az, hogy a község lakosai mint dohánykertészek más vármegyékbe elköltöznek. — l4—17) A feltűnő szaporodást, u) az eger-putnoki vasút megnyílta, l8) a szőllők felújítása, lS) Gyöngyös város szomszédsága, lfJ parczellázás folytán betelepülés idézte elő. — l8) A rendkívüli gyors fejlődést a. vasüti forgalom és a ezukorgyár idézte elő. — l9) Természetes szaporodás. — 20) A feltűnő szaporodást kisbérlők betelepülése S gazd. cselédek szaporítása okozta. — 21) 1878-ig rend. tanácsú város volt.