1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

86* A magyarság szaporodása e szerint, bár végered­ményben kedvezőbb volt, mint az előző évtizedben, nem minden országrészben javult, sőt javulás csak a Duna-Tisza közén, a Tisza jobb partján és a Király­hágóntúl mutatkozik, a többi országrészben s a társországokban is a magyarság szaporodása gyön­gébb volt a 90-es, mint a 80-as években. Láthatjuk azonban, hogy ez utóbbi országrészekben, a Duna bal partja kivételével, a népesség általános szaporo­dása is lej ebb szállt, a magyarság szaporodási ará­nyának csökkenése tehát nem jelenti a magyarság térfoglalásának gyöngülését. Csupán a Duna bal part­ján gyöngült némileg a magyar anyanyelvűek tér­foglalása, mert ott az összes népesség növekvő szapo­rodási arányával szemben a magyarság szaporodási aránya csökkenést mutat. Áttérve a többi nemzetiségre, azt látjuk, hogy a németek száma az anyaországban csak két ország­részben, a Tisza-Maros szögén és a Királyhágón túl növekedett némileg, a többiben mindenütt csökkent ; legerősebben a Tisza jobb partján, a hol számuk 14-90/ o-kal fogyott meg. E fogyást leginkább a német anyanyelvű zsidók magyarosodása idézte elő. Az előző évtized eredményeihez képest a Királyhágóntúl kivételével mindenütt rosszabbodtak a németek sza­porodási viszonyai ; ez utóbbi országrészben azonban javulást észlelhetünk, a mit részben a természetes szaporodás növekvése, részben német anyanyelvű zsidók bevándorlása okozott. A tótok szaporodása a Duna bal partján, a hol különben is legjelentékenyebb számban laknak, volt legkedvezőbb, de ott is csak 7"i°/o-ot ért el ; alig sza­porodtak ellenben másik nagy elterjedési vidékükön, a Tisza jobb partján. Az előző évtizedhez képest azonban a Tisza-Maros szöge kivételével valamennyi országrészben némi javulást látunk, a mi a tótok természetes szaporodásának növekvésével és a ki­vándorlás csökkenésével magyarázható. Az oláhok népnövekvési aránya a három keleti országrész közül, a hol előfordulnak, csak egyben, a Királyhágón túl, multa felül az előző évtized ará­nyát, a másik kettőben szaporodási arányuk rosszab­bodott. Legkedvezőbb szaporodást értek el Mára­marosban, Besztercze-Naszódban és Nagy-Kükül­lőben — az utóbbi vármegyében a nagyszámú czi­gányok beolvasztása folytán — a hol szaporodási arányuk a 15°/ 0-ot is meghaladta. A ruthének Sárosban és Szepesben megfogyat­koztak részben a kivándorlás következtében, rész­ben a miatt, hogy e vármegyékben egy részük a nyelv hasonlósága folytán a tótok közé került, egyebütt igen tisztességes szaporodást értek el. Ugocsában azonban az erős magyarosodás miatt csak 2 ,o°/ 0-kal szaporodtak. A horvátok, szerbek és részben az egyéb anya­nyelvűek szaporodási viszonyai nem láthatók tisztán a közölt arányszámokból ; e nemzetiségeknél mindig szem előtt kell tartani azt a már említett körülményt, hogy a bunyeváczok, sokáczok adatai a horvátok és szerbek számából az egyéb anyanyelvűek számába tétettek át, ez okozza e nemzetiségek számának néhol abnormis növekvését, illetőleg fogyását. A magyarság és a többi nemzetiségeknek ezen különböző szaporodási viszonyai természetesen az egyes nemzetiségeknek az összes népességben elfog­lalt arányát is megfelelőleg módosították. Módunk­ban van most már ez arányszámokat három nép­számlálás idejéből összehasonlítani, mint az alábbi összeállítás mutatja : Anyanyelv Magyarország Horvát-Szlavon­országok Magyar­birodalom Anyanyelv A polgári népességből volt % -ban 1880 1890 1900 1880 1890 1900 1880 1890 1900 Magyar 46'e 48-s 51« 2's 3-1 3-8 41'a 42-s 45-« Német 13-s 13i 11-8 4'« 5-« 5-6 12-b 12-8 ll-i Tót 13-6 12-5 11» 0'6 0'6 0-7 11-» 11-0 10-B Oláh 17-6 17-1 16'i O-i O'i o-o 15« 14-» 14-6 Ruthén 2-8 2'B 2-5 O'i 0'a 0-8 2's 2'a 2'a Horvát 1 4-6 1-8 3-s l-l 2-6 64'« 26-1 62's 25-7 61-7 25-8 |l5o 9-0 6-1 8-7 5-« Egyéb 1-8 1-1 2-0 2'2 2-T 2-7 1-7 1-8 2-1 Összesen... lOO'o 100'o 100'» lOO'o lOO-o lOO-o lOO'o lOO-o lOO'o Ügy az anyaországban, mint a magyar korona egész területén e szerint csak a magyarság aránya növekedett, a többi nemzetiségeké, nem szólva az »egyéb« alatt összefoglalt jelentéktelen számú töre­dékekről, kivétel nélkül csökkent. A társországokban, éppen ellenkezőleg a nyelvi előjogokkal felruházott horvát és szerb elem vesztett tért, a többi nemzeti­ségek arányszámai, köztük legnagyobb mértékben éppen a magyaroké, mind emelkedést mutatnak. A magyarság arányszámának növekedése e mellett fokozódó jellegű, mert az egész Magyarbirodalom­ban 1880-tól 1890-ig 1-6-del, 1890-től 1900-ig pedig 2'6-del ment feljebb ; magában az anyaországban még örvendetesebb a térfoglalás erősbödése : 1'9-del szemben 2'9. A társországokban a magyarság ará­nyának emelkedése a 90-es években kisebb volt, mint a 80-as években, a mi az anyaországból Drávántúlra irányuló bevándorlás csökkenésének tulajdonítható. Országrészek és törvényhatóságok szerint vizs­gálva az egyes nemzetiségek arányszámának alaku­lását (1. a 25. sz. táblát a 110. lapon), láthatjuk, hogy a magyarság térfoglalása többé-kevésbbé vala­mennyi országrészben mutatkozott. Az arányszámok és azok növekvése országrészenkint következő képet mutatnak : Országrész A magyarság arányszáma a pol­gári népességben Az arány­szám növekvése Országrész 1880 1890 1900 1880— 1890 1890­1900 Duna bal partja 25-8 27-6 29-s 2-0 1-7 Duna jobb partja 67-« 68-s 70*o 0-» 1-5 Duna-Tisza köze 70-8 73-s 77-s 2-« 4'o Tisza jobb partja 42-» 45-0 49-1 2-1 4-1 Tisza bal partja 57-B 59-a 60-» 1-7 1-7 Tisza-Maros szöge 15« 17-a 19-8 1-8 2-8 Királyhágóntúl 30't 31-0 32-8 0-7 1-8 1-8 3« Ti 1-8 3-s

Next

/
Thumbnails
Contents