1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

86* A magyarság szaporodása e szerint, bár végeredményben kedvezőbb volt, mint az előző évtizedben, nem minden országrészben javult, sőt javulás csak a Duna-Tisza közén, a Tisza jobb partján és a Királyhágóntúl mutatkozik, a többi országrészben s a társországokban is a magyarság szaporodása gyöngébb volt a 90-es, mint a 80-as években. Láthatjuk azonban, hogy ez utóbbi országrészekben, a Duna bal partja kivételével, a népesség általános szaporodása is lej ebb szállt, a magyarság szaporodási arányának csökkenése tehát nem jelenti a magyarság térfoglalásának gyöngülését. Csupán a Duna bal partján gyöngült némileg a magyar anyanyelvűek térfoglalása, mert ott az összes népesség növekvő szaporodási arányával szemben a magyarság szaporodási aránya csökkenést mutat. Áttérve a többi nemzetiségre, azt látjuk, hogy a németek száma az anyaországban csak két országrészben, a Tisza-Maros szögén és a Királyhágón túl növekedett némileg, a többiben mindenütt csökkent ; legerősebben a Tisza jobb partján, a hol számuk 14-90/ o-kal fogyott meg. E fogyást leginkább a német anyanyelvű zsidók magyarosodása idézte elő. Az előző évtized eredményeihez képest a Királyhágóntúl kivételével mindenütt rosszabbodtak a németek szaporodási viszonyai ; ez utóbbi országrészben azonban javulást észlelhetünk, a mit részben a természetes szaporodás növekvése, részben német anyanyelvű zsidók bevándorlása okozott. A tótok szaporodása a Duna bal partján, a hol különben is legjelentékenyebb számban laknak, volt legkedvezőbb, de ott is csak 7"i°/o-ot ért el ; alig szaporodtak ellenben másik nagy elterjedési vidékükön, a Tisza jobb partján. Az előző évtizedhez képest azonban a Tisza-Maros szöge kivételével valamennyi országrészben némi javulást látunk, a mi a tótok természetes szaporodásának növekvésével és a kivándorlás csökkenésével magyarázható. Az oláhok népnövekvési aránya a három keleti országrész közül, a hol előfordulnak, csak egyben, a Királyhágón túl, multa felül az előző évtized arányát, a másik kettőben szaporodási arányuk rosszabbodott. Legkedvezőbb szaporodást értek el Máramarosban, Besztercze-Naszódban és Nagy-Küküllőben — az utóbbi vármegyében a nagyszámú czigányok beolvasztása folytán — a hol szaporodási arányuk a 15°/

0-ot is meghaladta. A ruthének Sárosban és Szepesben megfogyatkoztak részben a kivándorlás következtében, részben a miatt, hogy e vármegyékben egy részük a nyelv hasonlósága folytán a tótok közé került, egyebütt igen tisztességes szaporodást értek el. Ugocsában azonban az erős magyarosodás miatt csak 2

,o°/

0-kal szaporodtak. A horvátok, szerbek és részben az egyéb anyanyelvűek szaporodási viszonyai nem láthatók tisztán a közölt arányszámokból ; e nemzetiségeknél mindig szem előtt kell tartani azt a már említett körülményt, hogy a bunyeváczok, sokáczok adatai a horvátok és szerbek számából az egyéb anyanyelvűek számába tétettek át, ez okozza e nemzetiségek számának néhol abnormis növekvését, illetőleg fogyását. A magyarság és a többi nemzetiségeknek ezen különböző szaporodási viszonyai természetesen az egyes nemzetiségeknek az összes népességben elfoglalt arányát is megfelelőleg módosították. Módunkban van most már ez arányszámokat három népszámlálás idejéből összehasonlítani, mint az alábbi összeállítás mutatja : Anyanyelv Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom Anyanyelv A polgári népességből volt % -ban 1880 1890 1900 1880 1890 1900 1880 1890 1900 Magyar 46'e 48-s 51« 2's 3-1 3-8 41'a 42-s 45-« Német 13-s 13i 11-8 4'« 5-« 5-6 12-b 12-8 ll-i Tót 13-6 12-5 11» 0'6 0'6 0-7 11-» 11-0 10-B Oláh 17-6 17-1 16'i O-i O'i o-o 15« 14-» 14-6 Ruthén 2-8 2'B 2-5 O'i 0'a 0-8 2's 2'a 2'a Horvát 1 4-6 1-8 3-s l-l 2-6 64'« 26-1 62's 25-7 61-7 25-8 |l5o 9-0 6-1 8-7 5-« Egyéb 1-8 1-1 2-0 2'2 2-T 2-7 1-7 1-8 2-1 Összesen... lOO'o 100'o 100'» lOO'o lOO-o lOO-o lOO'o lOO-o lOO'o Ügy az anyaországban, mint a magyar korona egész területén e szerint csak a magyarság aránya növekedett, a többi nemzetiségeké, nem szólva az »egyéb« alatt összefoglalt jelentéktelen számú töredékekről, kivétel nélkül csökkent. A társországokban, éppen ellenkezőleg a nyelvi előjogokkal felruházott horvát és szerb elem vesztett tért, a többi nemzetiségek arányszámai, köztük legnagyobb mértékben éppen a magyaroké, mind emelkedést mutatnak. A magyarság arányszámának növekedése e mellett fokozódó jellegű, mert az egész Magyarbirodalomban 1880-tól 1890-ig 1-6-del, 1890-től 1900-ig pedig 2'6-del ment feljebb ; magában az anyaországban még örvendetesebb a térfoglalás erősbödése : 1'9-del szemben 2'9. A társországokban a magyarság arányának emelkedése a 90-es években kisebb volt, mint a 80-as években, a mi az anyaországból Drávántúlra irányuló bevándorlás csökkenésének tulajdonítható. Országrészek és törvényhatóságok szerint vizsgálva az egyes nemzetiségek arányszámának alakulását (1. a 25. sz. táblát a 110. lapon), láthatjuk, hogy a magyarság térfoglalása többé-kevésbbé valamennyi országrészben mutatkozott. Az arányszámok és azok növekvése országrészenkint következő képet mutatnak : Országrész A magyarság arányszáma a polgári népességben Az arányszám növekvése Országrész 1880 1890 1900 1880— 1890 18901900 Duna bal partja 25-8 27-6 29-s 2-0 1-7 Duna jobb partja 67-« 68-s 70*o 0-» 1-5 Duna-Tisza köze 70-8 73-s 77-s 2-« 4'o Tisza jobb partja 42-» 45-0 49-1 2-1 4-1 Tisza bal partja 57-B 59-a 60-» 1-7 1-7 Tisza-Maros szöge 15« 17-a 19-8 1-8 2-8 Királyhágóntúl 30't 31-0 32-8 0-7 1-8 1-8 3« Ti 1-8 3-s