1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

81* Hogy ez arányszám à szobán forgó 31 éves időszak alatt hogyan változott, az alábbi összeállítás mutatja : Az egyes felekezetek hivei közül Hitfelekezet városi vidék

i lakos volt %-ban 1869 1900 1869 1900 Római katholikus 15-4 18"6 84*6 81's Görög » 3-7 5'o 96'3 95'o Református 18's 22"i 81

's 77'» Ágostai hitv. evangel 13-s 15-i 86's 84'» Görög keleti 5-« 5-9 94M 94-I Unitárius 6-7 12"T 93 a 87'a Izraelita 29*7 45"a 70 s 54's Összes polgári népesség 13-s 16-7 86-7 83's Leginkább városi lakók e szerint az izraeliták, kiknek már közel fele lakik a városokban, utánuk a reformátusok következnek, kiknek azonban már csak nem sokkal több mint ötödrészük lakik a városokban. Az átlagot meghaladják még a római katholikusok, tehát csupa olyan felekezet, melyeknek többségét a magyar anyanyelvűek teszik. Legkisebb a városlakók aránya a magyarságtól legidegenebb két görög felekezetnél. 1869 óta valamennyi felekezetnél növekedett a városlakók aránya, még pedig leginkább a zsidóknál, kik között különben is legtöbb a városi lakos, továbbá a tiszta magyar unitáriusoknál, kiknek városokba tódulása még a zsidókét is meghaladja ; az unitáriusok száma ugyanis a városokban 1869 óta 138*o°/

0-kal növekedett, míg a zsidóké 133'4°/

0-kal. Legkevesebb vonzóerőt gyakorolnak a városok a görög keletiekre, kik között a városlakók aránya alig emelkedett 31 év alatt. Részletesebben vizsgálva az egyes városok adatait, sok érdekes változást észlelhetünk e 31 évi időszak alatt. Az általános benyomás az, hogy a felekezetek kizárólagossága idővel megszűnik, a városok ősi felekezete rendesen tért veszít, a felekezeti kisebbségek pedig, különösen azok, a melyek régebben vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon csekély számban szerepeltek a város népességében, erősen megnövekednek. Legjellegzetesebb a zsidóság térfoglalása : a 149 város között csak 26 akadt, a melyben az izraeliták arányszáma nem növekedett. A római katholikusok is sok városban tért foglaltak, különösen ott, a hol más nagyobb keresztény felekezetekkel, mint ágostaiakkal, reformátusokkal vagy görög keletiekkel állanak szemközt. A reformátusok tulaj donképen csak két országrészben, a Duna-Tisza közén és a Tisza bal partján vesztettek tért a városok népességében, tehát csak ott, a hol túlnyomórészt magyar római katholikusokkal állanak szemközt, a többi országrészben arányszámuk emelkedett. Különösen fontos, hogy a reformátusok a királyhágóntúli városi népességben is tért nyertek, mert ez egyértelmű a magyarság térfoglalásával. Minthogy a Királyhágón túl minden felekezet bizonyos nemzetiségnek felel meg, ott a felekezeti arányok változásából a nemzetiségi viszonyok eltolódására is követNépszámlálás. keztetketünk. Az alábbi összeállítás rámutat ez összefüggésre : Túlnyomólag magyar német oláh felekezetek arányszáma a királyhágóntúli városok népességében róm.-kath. reform. ... unitárius... izraelita ... összesen... 1869 1900 ágostai 1869 1900 gkath... gkel. ... 1869 1900 róm.-kath. reform. ... unitárius... izraelita ... összesen... 25-9 22-a 1-7 2-7 25-2 23-4 2-4 6-8 ágostai 19-s 16-1 gkath... gkel. ... 11-4 16-8 11-8 15-0 róm.-kath. reform. ... unitárius... izraelita ... összesen... 52-6 57-s ágostai 19-3 16i gkath... gkel. ... 28-1 26-s 1869 óta tehát a magyar felekezetek arányszáma 4'8-del emelkedett, ellenben a német ágostaiaké 3'2-del, a két oláh felekezeté pedig 1'6-del sülyedt. Általában véve az ágostaiak és a görög keletiek arányszáma majdnem mindenütt csökkenést mutat. Különösen feltűnően megfogytak az ágostaiak még abszolút számban is az északkeleti felvidék (Gömör, Sáros, Szepes vármegyék) városaiban, a hol számuk 29.011-ről 23.912-re apadt, arányuk pedig 18'6°/

0-ról 11'3-re esett 31 év alatt. A görög keletiek, különösen a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögén fekvő városokban vesztettek legtöbbet korábbi állásukból, a hol 3-5<)/o-ról 2'2-re, illetőleg 32-60/

0-ról 24-7-re sülyedt arányszámuk. Érdekes még, hogy e 31 év alatt nem kevesebb mint 19 városban megváltozott a felekezeti többség (akár abszolút, akár relativ többség), még pedig a következőkben : görög katholikusból római katholikus többségűvé lett Kolozs ; reformátusból római katholikus : Kiskúnhalas, Miskolcz, Kézdivásárhely ; ágostaiból római katholikus : Zólyom, Késmárk, Leibicz, Poprád, Szepesbéla ; görög keletiből római katholikus : Újvidék, Lúgos, Nagybecskerek, Déva, Vajdahunyad ; római katholikusból görög katholikus : Nagybánya, Gyulafehérvár ; római katholikusból református : Kolozsvár ; végül római katholikusból izraelita relativ többségű : Ungvár, Máramarossziget. A római katholikusok e szerint nyertek 14, vesztettek 5 várost, a görög katholikusok nyertek 2-t, vesztettek ]-et, a reformátusok nyertek 1-et, vesztettek 3-at, az ágostaiak vesztettek 5-öt, a görög keletiek vesztettek 5-öt, az izraeliták nyertek 2 várost. Még a főbb demográfiái viszonyoknak felekezetek szerint való alakulásáról kell néhány szóval megemlékeznünk. A két nem aránya felekezetenkint így alakult 1890-ben és 1900-ban: 1000 férfira esett nő az , , . összes (polgári és Hitlelekezet katonai) népességben 1890 1900 Római katholikus 1.034 1.029 Görög » 1.001 998 Református 1.002 991 Ág. hitv. evang 1.016 1.014 Görög keleti 970 963 Unitárius 976 972 Izraelita 1.020 1.014 Általában 1.015 1.009 6*