1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
19* ïèszben azonban, különösen a felvidéki két országrészben igen érzékeny veszteséget szenvedtek : a Duna bal partján ugyanis arányuk 15'2 0/o-ról 14-7-re, a Tisza jobb partján pedig 8'i-ről 7-4-re esett tiz év alatt. E két országrészben csak három törvényhatóság akadt (Esztergom, Trencsén, Borsod), a hol az ágostaiak aránya emelkedett, a többiben mindenütt csökkent, különösen Turóczban, Hontban, Nógrádban, Gömörben, Szepesben. Ez utóbbi vármegyében azért is figyelmet érdemel az ágostaiak térvesztése, mert a szepesvármegyei németségnek zömét az ágostaiak képezik, ezek térvesztése tehát a németség térvesztését jelenti a tótsággal szemben. Szintén nemzetiségi szempontból nagy jelentőségű a királyhágóntúli ágostaiak arányszámának folytonos csökkenése, mert az ágostaiaknak túlnyomó többsége itt is egy nemzetiséghez, a némethez tartozik. A Királyhágón túl csak két vármegyében, Alsó-Fehérben és Hunyadban emelkedett az ágostaiak aránya, nem szólva Csík és Háromszék vármegyékről, melyeknek ágostai vallású lakossága rendkívül csekély, másutt mindenütt tért vesztettek az ágostaiak. Különösen nagy a veszteségük Besztercze-Naszódban, a hol arányuk tiz év alatt 21'5°/ 0-ról 19'3-re csökkent. Számbelileg is megfogytak az ágostaiak a királyhágóntúli Kolozs vármegyén kivül Tolna, Gömör, Sáros és Szepes vármegyékben. Az ágostaiaknak a vármegyékben szenvedett veszteségeit a városok sem hozzák helyre, mert az ágostai vallású népesség a városokban is jóval gyengébben szaporodott az összes népességnél, úgy hogy arányszámuk a városok népességében is csökkent 4*7°/ 0-ról 4'4°/ 0-ra. Ellentétben a reformátusokkal, az ágostaiak nemcsak azokban a városokban vesztettek tért, a hol törzslakosok, mint pl. Selmeczbányán, Pozsonyban, Győrött, Sopronban stb., hanem többnyire ott is, a hol csak kis számmal szerepelnek ; említésre méltó térfoglalásuk mindössze Aradon, Zimonyban és Eszéken volt. A görög keleti felekezet térvesztése még általánosabb volt, mint az ágostaiaké. Arányuk valamennyi országrészben csökkent s leginkább éppen ott, a hol eddigelé még abszolút többségét teszik a népességnek, t. i. a Tisza-Maros szögén (52 ,9°/ 0-ról 51'7-re) ; érdemes tehát felsorolni azokat a vármegyéket, a hol a görög keletiek aránya emelkedett. Ezek a következők : Besztercze-Naszód ., .. 12-4°/o-ról 12-8« Vo-ra Fogaras .. 64'« » 65-a » Háromszék .. 17-s » 18-1 • Kolozs . 17-« » 17-4 » Nagy-Küküllő . 34'« » 34-s » Torda-Aranyos .. 32'« » 32-7 » Lika-Korbava . 51*i » 51-s » Zágráb .. 22-4 » 23-0 » Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy e nyolcz vármegye közül a két utolsóban a görög keletiek kizárólag szerbek, a többiben pedig majdnem kizárólag oláhok, csak a háromszékvármegyei görög keletieknek magyar körülbelül egynegyede. Lika-Korbavában és Zágrábban a görög keleti szerbek — mint már fentebb is említettük — a római katholikus horvátokkal szemben foglaltak tért, az oláh görög keletiek térfoglalására nézve pedig figyelembe kell venni a következőket : Fogarasban a görög keletiek úgyszólván csak a görög katholikus oláhokkal állanak szemközt, kiknek aránya majdnem ugyanannyival megfogyatkozott, a mennyivel a görög keletieké növekedett. Besztercze-Naszódban és Kolozsban az oláh görög katholikusok nagyobb tért vesztettek, mint a mennyit a görög keletiek nyertek ; Háromszékben a görög katholikusok vesztesége kisebb volt, mint a görög keletiek nyeresége, végül Nagy-Küküllőben és Torda-Aranyosban a görög keletieken kivül a görög katholikusok is tért foglaltak. A görög keletiek arányának növekvése tehát tulaj donképen csak e három utolsó vármegyében jelenti az oláhság térfoglalását, Háromszékben és Torda-Aranyosban a magyarság, NagyKüküllőben pedig a németség (szászság) rovására. Még súlyosabb veszteséget szenvedtek a görög keletiek a városokban, melyeknek népességében arányuk 4-7 0/ 0-ról 4 ,i°/ 0-ra szállt le a 90-es évek folyamán. Különösen a szerb görög keletiek pusztulnak azokban a városokban, a melyekben hajdan többségben voltak, mint pl. Zomborban, Újvidéken, Verseczen, Pancsován, Zimonyban, de az oláh görög keletiek is nagy tért vesztettek Aradon (22 ,o°/ 0-ról 20-o°/ 0-ra) és Temesvárott (12-2 0/ 0-ról 10'1-re). Zágrábban ellenben a bevándorlás folytán erősen növekszik a görög keletiek (szerbek) aránya, tiz év alatt 3-i°/ 0-ról 4-2°/ 0-ra. A kis számú unitáriusok, kik arányszámukat megtartották az összes népességben is, az egyes vármegyékben se igen változtatták erőviszonyaikat. A székely vármegyékből a Királyhágóntúl többi vármegyéi felé való vándorlás hatása mégis meglátszik az unitáriusok változó arányszámain : Háromszékben és különösen Udvarhelyben csökkent az arányszámuk, ellenben emelkedett Brassóban, Kisés Nagy-Küküllőben. Egészen sajátságos képet mutat az izraeliták arányszámának változása. Az ország egész nyugati részében, tehát a Duna bal és jobb partján, nemcsak viszonylag vesztettek tért, hanem számbelileg is jelentékenyen megfogyatkoztak, ellenben a DunaTisza közén és az ország keleti részein (Királyhágóntúl) számuk feltűnő nagy arányban növekedett. A Duna-Tisza közén a zsidóság nagy szaporodását azonban csak Budapestnek s általa Pest vármegyének tulajdoníthatjuk, a hol a bevándorlás folytán rendkívül megnövekedett a zsidóság száma ; e két törvényhatóság nélkül a Duna-Tisza közének izraelita vallású népessége alig szaporodott (50.292-ről csak 51.014-re). Általában véve a zsidóság szaporodása a városokban hasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint a vármegyékben, annyira, hogy a vármegyék népességében a zsidók arányszáma 3*ö°/ 0-ról 3'3-re csökkent, a városokban azonban 12'2°/ 0-ról 14'i-re emelkedett. Egy felekezetnél sem látjuk a népesség városokba tódulását olyan nagy mértékben, mint a hogy az a zsidóknál