1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

82* ságban és azon kivül élőket a házasságképes korban álló népességhez viszonyítjuk. A házassági termékenység, valamint a házasodási arány helyes megítélése szempontjából azonban fontos annak az ismerete is, hogy a házasságban élők az összes népességben tényleg milyen arányt foglalnak el, mert a születési számok alakulására a házasságban élők aránya döntő hatású lehet, másrészt a házasságkötésekre is befolyással van a házasságban nem élők száma. A nélkül azonban, hogy ezúttal az adatokhoz ilyen irányú következtetéseket fűznénk, vagy azokat a házasságkötésekkel és a születésekkel szembeállítanók, *) országrészenkint közöljük a népesség családi állapot szerint való megoszlásának arányszámait (1. részletesen a népszámlálás I. kötetében, a 18*. lapon) : Az összes népességből volt %-ban Országrész nőtlen, házas törv. hajadon házas özvegy elvál

t Duna bal partja 53-1 39's 6-4 O-o Duna jobb partja 52'e 41'i 6's O-i Duna-Tisza köze 54-s 39-7 5-7 O'i Tisza jobb partja 55-a 38-4 6-s 0-x Tisza bal partja , 55-0 39-9 5"T O-I Tisza-Maros szöge 51-3 41-8 6-s O-i Királyhágóntúl 52-7 40-8 6-4 O'i Fiume 59-s 34-5 5-8 O-i Magyarország 53'e 40-1 6-a O-i Horvát-Szlavonországok .... 53-4 40-7 5-s O-i Magyarbirodalom 53« 40-a 6-1 O-i Az anyaország és a társországok viszonyai között csak igen csekély az eltérés, aránylag még legnagyobb különbség az özvegyek arányszámánál mutatkozik. Az egyes országrészek között — Fiuméről nem szólva, melynek különleges helyzetét városi jellege adja meg — már észrevehetőbb különbségeket találunk a népesség családi állapot szerint való megoszlása tekintetében. Ha e számokat a népesség kor szerint való megoszlásának arányszámaival összehasonlítjuk, az összefüggés a kétféle arányszámok között nyilvánvaló. Nőtlen és hajadon azokban az országrészekben van legtöbb, a melyek a 15 éven aluliak legnagyobb arányát mutatják (Tisza jobb és bal partja), viszont ott a legkevesebb, a hol legkisebb a gyermekkorban állók aránya (Duna jobb partja, Tisza-Maros szöge). A házasok és munkabíró korban állók aránya között is megvan az összefüggés ; a maximum itt is, ott is a Tisza-Maros szögére esik, a minimum pedig a Tisza jobb partjára. Még az özvegyek és a 60 éven felüliek aránya között is ki lehet mutatni némi összefüggést, a mennyiben ugyanabban a két országrészben (a Duna-Tisza közén és a Tisza bal partján) legkisebb az özvegyek aránya, a melyekben aránylag legkevesebb az öreg ember. Láthatjuk tehát, hogy a népesség családi állapotát elsősorban a kormegoszlás határozza meg, ha A népesség családi állapot szerint való megoszlásának hatása a népmozgalmi viszonyokra részletes megvilágítást nyert az 1900—1902 évi népmozgalmi közleményben (Magy, Stat, Közletítények. Új sorozat 7. kötet). tehát tisztán akarjuk látni a családalapítási hajlam különböző alakulását, ki kell zárnunk a számításból a házasságra már koruknál fogva alkalmatlan gyermekeket, s ezen kivül a dolog természeténél fogva külön kell vizsgálnunk a férfiak és külön a nők családi állapot szerint való megoszlását. Ha csak a 15 éven felüli népesség családi állapot szerint való eloszlását tekintjük (1. a 18. sz. táblát a 82. lapon), a következő arányszámokat kapjuk : Közjogi alkatrész Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom Száz 15 éven felüli férfi közül nő közül nőtlen nős özvegy elvált hajadon férjes özvegy elvált 1 32-7 62-4 4-s O-i 23-4 62-a 14-2 0-2 31-7 62-8 5-4 O-i 22-s 64-5 12-6 O-i 32-e 62-4 4*8 0-j 23-s 62-B 14-0 0-2 Ezek a számok már sokkal hívebben mutatják a házasságban és azon kivül élők arányát, habár a férfiaknál az alsó korhatár még így is alacsony, mert törvényeink értelmében 18 év a férfiak minimális házasodási kora. A feldolgozás azonban csak öt éves korcsoportok szerint történvén, a 18 éven felüli férfiakra vonatkozólag külön nem tudjuk megadni az arányszámokat. Egyébként a nők viszonyaival való összehasonlítás is szükségessé teszi, hogy a számítás a férfiaknál is ugyanazon az alapon történjék. Már e számokból is kitűnik az, a mit különben népmozgalmi statisztikánk és maga a köztudat is igazol, hogy a férfiak jóval későbbi korban lépnek házasságra, mint a nők, mert a nőtlen férfiak még az ugyanolyan korú népességben is nagyobb számmal vannak, mint a hajadon nők. A mi az anyaország és a társországok viszonyait illeti, azt látjuk, hogy a társországokban a házasok aránya mind a két nemnél nagyobb, mint az anyaországban, a mi már némi magyarázatát adja a társországok magasabb születési arányának. Az ország egyes részei szerint vizsgálva most már ez arányszámok alakulását, azt látjuk, hogy a férfiak között legtöbb nős van a Duna bal partján és a Tisza bal partján, legkevesebb ellenben a DunaTisza közén és a Királyhágón túl. A nők között viszont a házasok legnagyobb arányát a Királyhágón túl és a Tisza bal partján találjuk, legkisebb arányát pedig a Duna-Tisza közén és a Duna bal partján. A maximumokat és a minimumokat tehát ugyanaz a négy országrész szolgáltatja, de míg a Tisza bal partja mindkét nemnél a maximumok, a Duna-Tisza köze pedig a minimumok közt szerepel, addig a Királyhágóntúl a férfiaknál a házasok minimális arányát, a nőknél pedig maximális arányát mutatja, a Duna bal partján pedig ennek éppen az ellenkezőjét látjuk. E feltűnő jelenség további vizsgálódást kiván s meg is találjuk annak kulcsát a népességnek nemek szerint való különböző megoszlásában. A követ-