1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

60* Pozsony 1749, Győr 1094 lélekkel passzív ; Győr tehát aránylag több népességet veszít Ausztriával szemben, mint Pozsony, a hol az osztrák honosok is nagy számmal (6672) találnak foglalkozást. Az ország 101 törvényhatósága közül azonban 38-nak mérlege kedvező Ausztriával szemben s jellemző, hogy a Tisza jobb partján egyetlen törvényhatóság sem akad, mely passzivitásban volna Ausztriával ; itt a Galicziából való bevándorlás erősen meghaladja az országrészből leginkább Alsó-Ausztria felé irányuló kivándorlást. Abszolút számban legnagyobb nyereséget Budapest mutat fel, 26.466-ot, azután következik BelovárKörös és Pozsega vármegye, előbbi 12.458, utóbbi 11,371 főnyi nyereséggel. Ugy abszolút számban, mint különösen a népességhez viszonyítva igen jelentékeny Fiume (12.013) és Zágráb (9122) aktivitása Ausztriával szemben. A többi városok közül 1000-en felüli nyeresége csak Kassának (1946) és Pécsnek (1202) van, előbbinek a galicziai bevándorlás, utóbbinak bányatelepei révén, melyek sok cseh- és morvaországi munkást foglalkoztatnak. Esztergom, Nógrád, Komárom, Borsod és Hunyad vármegyék aktivitása is leginkább a bányaművek osztrák honos munkásai révén jött létre. 5. A népesség nemek szerint. A Magyarbirodalom összes jelenlevő népességéből volt 1900-ban 9,582.152 férfi és 9,672.407 nő, a nők többlete tehát 90.255 lélek. A szokásos számítást alkalmazva, 1000 férfira 1009 nő jutott, még pedig külön az anyaországban 1011, a társországokban ellenben csak 998. HorvátSzlavonországokban tehát a férfiak száma valamivel (szám szerint 2362-vel) felülmulta a nőkét. A két nem arányára nézve mindenesetre az összes népességben elfoglalt arányuk döntő, a hol tehát a katonaság is számításba van véve ; ha azonban az ország egyes vidékei szerint akarjuk vizsgálni a két nem arányának alakulását, szükséges az arányszámot a polgári népességre külön is megállapítani, mert a katonaság nagy száma, különösen kisebb népességű városokban, az arányszámokat lényegesen megváltoztatja s ezzel a nemek szerint való tagozódásnak természetes úton létrejött arányát eltakarja. Minthogy azonban a tényleges állapotot az összes népességben való arány jelzi, első sorban ezt ismertetjük. A részletes adatokat a 15. sz. tábla (1. 66. lapon) foglalja magában és a VII. 1. sz. térkép szemlélteti. Az anyaország és a társországok közti különbségről már szóltunk ; hozzátehetjük ehhez, hogy Horvát-Szlavonországokban csak két törvényhatóságban ú. m. Modrus-Fiuméban és Zágrábban több a nő, mint a férfi, a többi törvényhatóságoknak íérfitöbbletük van. Az anyaországban a Duna jobb partján, a Tisza-Maros szögén és a Királyhágón túl van férfitöbblet, míg a többi 4 országrészben a nők száma haladja meg a férfiakét. Egyes törvényhatóságok szerint tekintve ez arányszámok alakulását, a városokat mindenesetre külön kell választanunk a vármegyéktől, mert a városok viszonyai ebben a tekintetben is lényegesen eltérnek a vármegyékétől, összefoglalva a 30 törvényhatósági jogú várost, azt találjuk, hogy a városokban a nők többlete kisebb, mint a vármegyei lakosságban, vagyis 1009-czel szemben csak 1004. Ha azonban a katonaságot, mely túlnyomólag a városokban állomásozik, figyelmen kívül hagyjuk, a vármegyék polgári népességében 1017 nő jut 1000 férfira, a városok polgári népességében ellenben 1078. A városokban tehát a női népesség hasonlíthatatlanul nagyobb túlsúlyban van a férfiak fölött, mint a vidéken s csupán a katonaság billenti helyre az egyensúlyt a két nem között. A tényleges állapotot, vagyis a katonaság beszámításával előálló arányt tekintve, a következő városokban látjuk a nőtöbblet maximumát : Selmeczbánya 1.190 Baja 1.076 Temesvár 1.039 Budapest 1.034 Zombor 1.031 Ezzel szemben legnagyobb a férfitöbblet a következőkben : Komárom 792 Varasd 856 Maros-Vásárhely 890 Sopron 912 Kassa 938 A maximumot képviselő városoknál a nőtöbblet okát első pillantásra nehéz megmagyarázni, mert ez öt város között vannak gyorsan fejlődő és vannak stagnáló népességű városok, az iparos népességű városok között pedig a földmives népességű Zombor is helyet foglal. Annál világosabban látszik a nagy férfitöbblet oka az öt utóbb felsorolt városban ; e városok mindegyikében, különösen az első háromban, aránytalanul nagyszámú katonaság van, ez emeli annyira első sorban a férfiak számát a nőké fölé. Katonaság nélkül e városok népességének nem szerint való megoszlása egészen más képet mutat, mert a nőtöbblet e városokban is nagy. A vármegyék közül, szintén az összes népességet számítva, a nőtöbblet maximumát a következők képviselik : Trenesén 1.162 Modrus-Fiume 1.141 Sáros 1.135 Zemplén.... 1.123 Abauj-Torna 1.120 Liptó 1.102 Árva 1.100 Szepes 1.092 Ung 1.081 Turócz 1.079 A férfitöbblet pedig a következő 10 vármegyében a legnagyobb : Csík. Besztereze-Naszód 932 ... 965 944 Alsó-Fehér ... 967 948 Szolnok-Doboka ... ... 972 955 ... 972 961 ... 973