1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

58* illetőségű. A galicziai illetőségűek szaporodása az utolsó évtizedben abszolút számban is oly nagy volt, hogy az osztrák honosok 47.956 főnyi szaporodásából, ha az ismeretlen illetőségűeket is számba veszszük, körülbelül 30.000 esett csupán a galicziaiakra. Az osztrák honosoknak államunk területén való eloszlását természetesen első sorban a földrajzi fekvés határozza meg. A szomszédos tartományokból való népesség rendesen a legközelebb eső vidéken található legnagyobb számmal ; így pl. a földrajzi helyzetből folyik, hogy a stájerországi, krajnai és dalmácziai osztrák honosoknak több mint fele HorvátSzlavonországok területén találtatott, de már 4778 sziléziai közül csak 513, 45.198 galicziai közül csak 1495 és 1673 bukovinai közül csak 19 lakott a társországokban. Az anyaország egyes törvényhatóságainál is látjuk az eloszlásnak ezt a szabályát : alsóausztriaiak a városokon kívül a szomszédos vármegyékben Nyitrától Vasig a legszámosabbak, a stájerországiak Vasban és Zalában, a cseh- és morvaországiak Nyitra, Pozsony, Trencsénben, a galicziaiak Zemplénben, Sárosban, Szepesben. A szerb és román honosok is túlnyomólag csak a szomszédos vármegyékben találhatók, így a szerbek Szerémben, Torontálban, Temesben, Krassó-Szörényben ; a románok Brassóban, Szebenben, Fogarasban, Csíkban. A többi államok alattvalói már az ország minden részén el vannak szóródva, s legnagyobb számmal természetesen a városokban és egyéb ipari központokon találhatók. A német honosoknak több mint fele, 4048 lélek (ebből 2632 magában Budapesten) lakik a törvényhatósági jogú városokban, a szerbeknek szintén több mint fele, a mit a közeli Zimony, Pancsova, Versecz és Újvidék városok okoznak. Az olaszoknak csak 40°/o-a városi lakos, nagyobb részük bánya- és ipartelepeken dolgozik, sőt Szlavóniában mezőgazdasági telepesek is vannak az olaszok között ; magában Pozsega vármegyében 768 az olasz alattvalók száma. Érdekes világot vet a külföldi honosságú népesség összetételére s részben foglalkozási viszonyaira is a külföldiek nem szerint való megoszlása. Általában véve azt tapasztaljuk, hogy a külföldiek között jóval több a férfi, mint a nő, de a nők arányszáma népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 1880-ban 100 külföldi honos között csak 42*7 volt nő, 1890-ben 45'8 és 1900-ban 46*5. Az egyes államok honosai között azonban igen nagy különbségeket találunk ebben a tekintetben. Legkevesebb nő van a bolgárok között, csupán 8'7°/o ; a többi Balkán-államok honosai között szintén nagyon kedvezőtlen a nők aránya, Románia kivételével, melynek honosai között a nők aránya majdnem eléri az átlagot. Igen kevés nő van még az olaszok között is (36-3°/

0), a mit az olaszok foglalkozási viszonyai eléggé megmagyaráznak. A franczia, svájczi és német honosok közt ellenben a nők erős túlsúlyban vannak, a mit a franczia és német nevelőnők nagy száma okoz ; különösen a francziák között a nők száma majdnem háromszor annyi, mint a férfiaké. Érdekes, hogy a németbirodalmi alattvalók között a nők csak újabban jutottak túlsúlyra s különösen a délnémet nevelőnőknek kellett nagyon megszaporodni, mert a bajorországi nők száma 1880-tól 1900-ig 551-ről 1019-re emelkedett, míg a bajorországi férfiak száma ugyanazon idő alatt 589-ről 585-re apadt. Az osztrák honosok között általában véve 47*1 °/

0 a nő ; de sajátságos, hogy a német tartományokból valók között a nők túlsúlyban vannak, míg a szláv tartományok jóval több férfi-bevándorlót mutatnak föl, mint nőt. A német tartományok nőtöbbletét itt is a német nevelőnők nagy számának tulajdoníthatjuk, ezenkívül különösen a szomszédos vidékekről valószínűleg a női cselédek bevándorlása is növeli a nők arányszámát. A szláv tartományokból bevándorlók ellenben túlnyomólag bánya- és gyári munkások, kik között természetszerűleg kevesebb a nő ; a galicziaiak között pl. csak 39-6%. A Magyarbirodalom jelenlevő jogi népessége, vagyis a népszámlálás alkalmával talált magyar honosok száma, mint fentebb láttuk, 19,009.015-öt tett. Hogy a Magyarbirodalom kötelékébe tartozó összes jogi népességet megállapíthassuk, ahhoz tudnunk kellene a föld minden államában található magyar honos népesség számát, még pedig lehetőleg a népszámlálás időpontjában. Ez azonban ez idő szerint legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik, mert az államok egy része vagy egyáltalán nem mutatja ki a külföldi honosokat, hanem csak a külföldön szülötteket (pl. Nagy-Británnia, Egyesült-Államok), vagy pedig a magyar honosokat az osztrákokkal együtt veszi számba (pl. Oroszország, Románia, Bulgária). Minthogy pedig éppen az a két állam, a melyben Ausztrián kivül legtöbb magyar honos tartózkodik, t. i. az Egyesült-Államok és Románia erre vonatkozólag a legkevésbbé megbízható adatokkal szolgál, a valóságos jogi népesség megállapításáról le kell mondanunk s csak az Ausztriában tartózkodó magyar honosokra s az Ausztriával való népcserénkre terjeszkedünk ki. Az osztrák népszámlálás, mely ugyanabban az időpontban hajtatott végre, mint a magyarországi, 265.101 magyar honos polgári egyént talált Ausztria területén ; e számhoz járul még 18.978 magyar honos katona, kikkel együtt az Ausztriában összeirt magyar honosok száma 284.079-re rúig. (L. III. kötet 7. és 8. sz. tábláját.) A magyar honos polgári népességnek több mint fele, 129.055 egyén, Bécs városában íratott össze ; Alsó-Ausztria egyéb részeiben, nagyrészt szintén Bécs környékén további 53.673 magyar honost talált a népszámlálás, magában Alsó-Ausztriában tehát 182.728 lakott a magyar honosok közül, az Ausztriában tartózkodott hazánkfiainak 69°/

0-a. Jelentékenyebb számmal voltak még magyar honosok Stájerországban 32.148 (Gráczban 10.551), Morvaországban 11.412, Csehországban 8947 és Galicziában 6952 lélek. Bécs nagy szívó ereje általában véve az ország