1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

55* az irányzat azonban még határozottabb alakot ölt. Másik példa : Sáros 1228 Abauj-Torna 2950 Borsod 195 Hajdú 136 Békés 3483 Csanád 1097 Toron tál 2696 Szerém 3295 Zemplén 1935 Szabolcs 1114 Bihar . 1068 Arad 2492 Temes A felvidékről az Alföldön keresztül két úton is le van vezetve a vándorlás iránya. A vándorlás déli irányát még inkább keletre menve is kimutathatjuk : Máramaros 172 Szolnok-Doboka 186 Kolozs 549 Torda-Aranyos 801 Alsó-Fehér 2509 Hunyad A Királyhágón túl már az észak-déli irány mellett erősen érvényesül a kelet-nyugati irány is, vagyis a keleti határokról, a székely vidékekről befelé való vándorlás, a mi egyébként megfelel a főfolyók, Maros, Küküllők, Olt folyásának is. Mind a két irány végczélja a Királyhágón túl Alsó-Fehér és Hunyad vármegye. Csík 340 Udvarhely 763 Kis-Küküllő 863 Alsó-Fehér 2509 Hunyad Háromszék 325 Nagy-Küküllő 2898 Szeben 343 Hunyad Ezeken a főirányokon kívül a társországokban a sziavon vármegyék felé irányuló vándormozgalmat figyelhetjük meg úgy a nyugati részekből, mint a tengerparti vármegyékből, például : Varasd 5948 Belovár-Körös 35 Verőcze 791 Szerém Lika-Korbava 440 Modrus-Fiume 3723 Zágráb 1627 Belovár-Körös 65 Pozsega A társországokban tehát a termékeny szlavóniai vármegyék nagy vonzóereje következtében az északdéli irány helyett egy ezzel majdnem ellentétes délnyugat-északkeleti vándorlási irány alakult, a mi azonban tényleg nincs ellentétben fentebb felállított tételünkkel, mert az irány itt is a zordabb és terméketlenebb hegyes vidékről a termékenyebb és kedvezőbb klímájú dombos és sík vidék felé tart. Egyes vármegyék, a melyekben fejlődő gyáripar van, vagy egy-egy nagyobb rendezett tanácsú város fekszik, kissé megváltoztatják a vándorlások általános irányát. így például Borsod aktiv a tőle délre fekvő Hevessel szemben, Pest vármegye a sziavon vármegyék kivételével valamennyi délebbi vármegyével szemben, a komárommegyei bányák Veszprémből vonzanak, a beszterczenaszódmegyei faipar Kolozsból, Maros-Tordából. Néhány alföldi vármegyében is ellentétes irányú vándorlást látunk, így például Jász-Nagykun-Szolnok Békésből és Csongrádból több népet kap, mint viszont, a mit talán ritkább népessége és sok rendezett tanácsú városa magyaráz meg. Egymástól távol eső vármegyék között is nagy népcserét látunk, például Kolozsban sok veszprémmegyei van, a mi az állami telepítésekkel függ össze, vagy pedig nagyobb bánya- és iparvállalatok okozzák azt ; például Hunyadban, hol sok szatmár- és máramarosmegyei születésű egyént talált a népszámlálás. 4. A népesség honosság szerint ; jogi népesség. A Magyarbirodalomnak az 1900. évi népszámláláskor talált 19,254.559 főnyi népességéből magyar állampolgár volt 19,009.015, külföldi honos pedig 245.544. Ez utóbbi számból a polgári népességre 237.617, a katonaságra 7927 jutott. Minthogy előző népszámlálásaink a külföldi honos katonákat nem mutatták ki, az összehasonlíthatóság kedvéért itt is csak a polgári népesség adataira szorítkozunk. A három utolsó népszámlálás szerint a külföldi honosok száma következőleg alakult (1. a 11. és 12. sz. táblát az 58. és 62. lapokon) : Külföldi honosok . . , . , a polgári népesabszolut számban Ség o/

0_ában 1880 1890 1900 1880 1890 1900 Magyarország 83.083 126.267 171.352 O'so O-sa l-oa Horvát-Szlavonorsz. ... 37.702 53.542 66.265 1-» 2"« 2"7« Magyarbirodalom 120.785 179.809 237.617 0"77 I'

M I'

M Az a vándormozgalom, mely, a mint láttuk, az ország területén belül is évtizedről évtizedre nagyobb méreteket ölt, a külfölddel való népcserénket is mind élénkebbé teszi. Szaporodik a kivándorlók száma, de növekszik egyúttal a külföldről való beözönlés is. Erre mutat a külföldi honosok számának gyors emelkedése, habár a külföldről való bevándorlást teljes egészében nem mutatja ; erre nézve a születési hely statisztikája biztosabb adatokkal szolgál. Nem mellőzhetjük azonban a jogi népesség megállapítása szempontjából a honosság kérdezését sem, a mi különben nagyban és egészben