1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

51* sègènek lö

'9°/

0-a) s ezzel szemben Moson vármegyében csak 1875 osztrák honos találtatott, az Ausztriával való népcsere mérlege tehát 7869 lélekkel volt passziv. Az 55 vármegye közül, a melyek a Magyarbirodalom más részeinek adóztak, a következőknél látjuk a legnagyobb veszteséget, a hol az a népesség 10°/

0-át is meghaladta : Vármegye Fejér Báes-Bodrog... Győr Veszprém ., Tolna Árva Az elvándorlás többlete - g .H s a 37.815 93.767 14.796 31.506 32.546 10.720 18-6 15 s 15-a 14-9 12-9 12-6 Vármegye Abauj-Torna

, Sopron Liptó Hajdú Komárom ..., Udvarhely .... Az elvándorlás többlete •5 1

8 O S N S S N cÇ to 17.610 27.555 9.089 16.106 16.633 12.250 lia lia ll-o 10-8 10-4 10-3 E 12 vármegye közül 6 esik a Dunántúlra, a honnan a fővárosba való tódulás a legerősebb ; Fejér, Veszprém és Komárom vármegyék népveszteségének nagyobb része Budapest népességét szaporította, Tolna vármegye is népveszteségének majdnem felével adózott a fővárosnak ; Győr és Sopron vármegyék népvesztesége már nagyon megoszlik a főváros, Győr és Sopron városok és más vármegyék között, öriási tömeget vesztett BácsBodrog az elvándorlások folytán, közel 100.000 embert. E veszteségnek több mint fele a társországokba folyt el, egynegyede a közeli törvényhatósági jogú városok (Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor, Szeged) népességét növelte s egynegyed megoszlott a főváros és más vármegyék között. Felvidéki vármegyét csupán hármat találunk e 12 vármegye között, Árvát, Liptót, Abauj-Tornát. Árvából és Liptóból jelentékeny a fővárosba való vándorlás, mig Abauj-Torna vármegye népességét inkább a gyorsan fejlődő Kassa, továbbá a délibb fekvésű vármegyék, Borsod, Zemplén, Szabolcs vonják el. Egy alföldi vármegye is szerepel e sorozatban, Hajdú, melynek népessége leginkább Debreczenbe, jobban mondva Debreczen nagy kiterjedésű területére tódul. Az erdélyi vármegyék közül csak az egy Udvarhely népvesztesége nagyobb 10°/o-nál ; a veszteség legnagyobb része más királyhágóntúli vármegyékbe folyt el, aránylag elég sokkal adózott e távoli vármegye Budapestnek és más (Kolozsvár, MarosVásárhely) törvényhatósági jogú városoknak. Abszolút számban igen nagy vesztesége volt még Torontál vármegyének (52.084 lélek, 8'8°/

0), Nyitrának (30.613, 7-20/

0), Somogynak (28.184, 8-io/

0), Vasnak (28.150, 6-7<>/

0). Érdekes, hogy közismert kivándorló vármegyéink, mint Sáros, Szepes, Ung és Zemplén, nem szerepelnek a legnagyobb veszteséget felmutató vármegyék sorában. E vármegyék t. i. nép veszteségük legnagyobb részét nem az ország más törvényhatóságainak, hanem a külföldnek adják le ; a belső vándormozgalomban tehát aránylag kisebb részt vesznek. Eddigelé csak az elvándorlás és az odavándorlás különbözetét ismertettük, a nélkül, hogy magára az elvándorlásra és az odavándorlásra figyelemmel lettünk volna. Igaz, hogy végeredményben a vándorlások különbözetének nagysága fontos, mely az egyes törvényhatóságok nyereségét, vagy veszteségét fejezi ki, lehetséges azonban, hogy egyes törvényhatóságokban a vándormozgalom, vagyis úgy az elvándorlás, mint az odavándorlás nagy méreteket ölt, de a két irány egymást kiegyenlíti, vagy csak igen csekély különbözetet hoz létre. Ilyen törvényhatóságoknál tehát a vándorlási különbözet a vándormozgalom valódi nagyságát nem fejezheti ki. Szükséges ennélfogva az elvándorlást és odavándorlást külön is vizsgálni, hogy megállapíthassuk, mely törvényhatóságok azok, a melyek a belső vándormozgalomban leginkább vesznek részt. A városokat, specziális viszonyaikra való tekintettel, itt is külön kell választanunk a vármegyéktől. Az elvándorlás nagyságát tekintve, a következő városok állnak első helyen (az elvándoroltakat a jelenlevő népesség °/

0-á

ban kifejezve) : Baja 36'a Komárom 30"B Székesfehérvár ... 29'a Győr 28-» Selmeczbánya 27-7 Varasd 26"a Ezzel szemben legkisebb az elvándoroltak °/

0-a a következőkben : Fiume 6*s Zágráb 9-o Budapest 9-4 Szabadka 11"» Zimony 12"4 Sopron 13'6 Legtöbb e szerint az elvándoroltak aránya az ország nyugati felében, különösen a Dunántúl fekvő városokban, a melyek leginkább érzik Budapest vonzóerejét ; az elvándoroltak jó részét ugyanis Budapesten és Pest vármegyében találta a népszámlálás. Varasd viszont leginkább a társországok fővárosának, Zágrábnak, adózik. Az ország más részeibe elvándorlás a legkisebb mértékű részint a gyorsan fejlődő városokban, mint Zágráb és Budapest, részint az ország határához közel eső városokban, mint Fiume, Sopron, Zimony, a honnan jó részben kifelé irányul (pl. Sopron városi illetőségű magyar honos 4429 találtatott Ausztriában, a mi a népesség 14'5°/

0-ának felel meg). Szabadkán végül a népesség foglalkozási viszonyai magyarázzák meg némileg a kisebb vándorhajlamot, habár általánosságban nem lehet állítani, hogy földmives városaink népessége nagyon ragaszkodnék szülővárosához. A földéhség, ha otthon nem talál kielégítést, az ország más vidékein igyekszik azt megtalálni. így látjuk azt, hogy Szeged és Hódmező-Vásárhely egész rajokat bocsátanak a délvidékre, Kecskemét lakossága pedig a pestmegyei homokpusztákat népesíti be. Szegedről 19.974, Hódmező-Vásárhelyről 10.885, 2**