1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

46* vannak, úgy hogy Csak néhány városban (Fiume 11*27, Újvidék 7-05, Pancsova 2-54, Pécs 2-02, Zombor l'35°/o) haladják meg az l°/

0-ot. Horvát-Szlavonországokban ellenben a magyar vármegyékben szülöttek számosabbak, mint a horvát-szlavonországi más megyebeliek. A részletekbe bocsátkozva azonban, azt látjuk, hogy a 8 horvát-szlavon vármegye közül csak kettőben, az anyaországgal szomszédos Verőczében és Szerémben nagyobb a más megyebeliek közt a magyarországiak száma, így Verőczében a lakosság 14'9i°/

0-a, szemben a más horvát-szlavon megyebeliek 4'i9°/

0-ával és Szerémben 13'44°/

0, a társországok más megyéiben születettek 3'33°/

0-ával szemben. A többi vármegyében a magyarországi eredetű lakosság száma már kisebb, mint a más megyebeli horvátszlavon-országiaké, különben is csak Pozsega (6*25°/o) és Belovár-Körös (4-88 °/

0) vármegyékben mondható jelentékenyebbnek. A horvát-szlavonországi belső vándorlásoknak egyébként Pozsega a góczpontja, ott a legnagyobb t. i. a más megyebeli (horvát-szlavonországi) születésűek aránya (9'99°/o). Habár a városoknál a más megyebeliek arányszámára — a mint már ezt kiemeltük — a városok fekvése és egyéb körülmények befolyással vannak, nem lesz érdektelen kiterjeszkedni arra, hogy az egyes városok lakosságának összetételében milyen arányban szerepelnek az ugyanazon megyebeli és más megyebeli születésűek. A városok messze vidékre érvényesülő nagy vonzóerejére vall, hogy az összes törvényhatósági jogú városok lakosságának csak 12'i2°/

0-a született abban a vármegyében, a melynek területén a városok feküsznek, ellenben 33-32°/

0-a a népességnek más távolabbi törvényhatóságok szülöttje. Igaz, hogy ezekre az arányokra nagyon hat Budapest be vándorlo ttjainak óriási tömege, a hol a más megyebeliek száma majdnem hétszerte nagyobb a Pest vármegyében szülöttekénél, de ha a többi városok adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a legtöbb városunk nagyobb tömeget vonz a távolabbi megyékből, mint saját vármegyéje területéről. Kivételt csak a következő városok képeznek : Más Ugyanazon magyarVáros országi megyebeli születésűek %-a Sopron 22-1» 18-so Baja 22'tó 17-63 Szabadka 12*74 5*37 Újvidék 28-44 9-83 Zombor 21-03 5*04 Kecskemét 11-18 8-39 Szatmár-Németi ... 24-43 20-70 Pancsova 24-45 16*76 Maros-Vásárhely... 25-01 24-58 E sorozatban helyet foglalnak tehát túlnyomóan földmives lakosságú városaink, mint Szabadka, Zombor, Kecskemét, a hol már á népesség foglal* kozási viszonyai zárják ki a rendszeres nagyobb bevándorlás lehetőségét. Kivételesen földmives városainkba is történhetik nagyobb arányú bevándorlás, ha például nagyobb területek kerülnek mezőgazdasági művelés alá, vagy valami új jövedelmező mezőgazdasági művelési ág terjed el. Kecskeméten például a 90-es években a homoki szőlőültetést nagy mértékben felkarolták, a minek az a következménye lett, hogy ebben az évtizedben Kecskeméten már 2378-ra rúgott a bevándorlási többlet ; a pestmegyei születésűek száma Kecskeméten 1890-től 1900-ig 3761-ről 6346-ra, a más megyebeliek száma pedig 2618-ról 4765-re emelkedett. Feltűnő, hogy Hódmező-Vásárhely, e szintén notórius mezőgazdasági jellegű város, nem szerepel a fentebbi sorozatban, ott ugyanis a megyebeli születésűek aránya csak 2"i6°/

0, a más megyebelieké pedig 7*97, tehát Hódmező-Vásárhelynek látszólag nagyobb vonzóereje volna a távolabbi vidékekre. Ez azonban így nem áll meg, mert a város határa jóval nagyobb területen érintkezik Békés és Csanád vármegyékkel, mint Csongráddal, természetes tehát, hogy a két előbbi vármegyéből több lakost kap, mint saját vármegyéjéből. Sopron, Szatmár-Németi, Baja, Újvidék, Pancsova és Maros-Vásárhely városoknál, a melyek inkább iparos jellegű városok, szintén a fekvés magyarázza meg a saját megyebeliek nagyobb arányát. Az első kettő meglehetős központjában fekszik megyéjének és Sopron város ezenkívül Moson és Vas kivételével a többi vármegyétől távol is esik, Mosontól pedig a Fertő választja el. Hogy ez utóbbi nem jelentéktelen akadálya a vándormozgalomnak, bizonyítja az, hogy Moson vármegyei születésű polgári egyén csak 238 találtatott Sopron városban, míg a jóval távolabbi Zalából, a melylyel azonban Sopron városnak a déli vasút révén kitűnő összeköttetése van, 438 lélek volt Sopronban. (Ha a katonaságot is beszámítjuk, 399 volt a mosonmegyei és 1480 a zalamegyei születésűek száma.) Sopron városnak egyébként nem jelentéktelen külföldi származású (7*36°/

0) lakossága is van, a mit az osztrák határhoz való közelsége magyaráz meg. Baja szélén fekszik ugyan vármegyéjének, de tulajdonképen csak Pest vármegyével érintkezik, a többi vármegyétől a Duna választja el, különben is nagyon gyengén fejlődő város, melynek, mint láttuk, alig van bevándorlási többlete. Újvidéken szintén érthető a megyebeliek túlsúlya a más megyebeliek fölött, mert Újvidék távol esik minden más magyarországi vármegyétől s csupán a horvát-szlavonországi Szerém megyével érintkezik, azért is olyan magas Újvidéken a társországokból származó lakosság aránya (7'05°/

0). Pancsova fekvése hasonló Újvidékéhez, de a magyarországi vármegyékkel mégis jobb összeköttetése van, mint Szerém vármegyével. MarosVásárhelyen úgy a megyebeliek, mint a más megyebeliek aránya igen magas s a város fekvését tekintve,