1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

41* utóbbiak csekélyebb szaporodását az alig fejlődő Selmeczbánya okozza, Pozsony népességének növekvése (32'2°/O) már felülmulta a rendezett tanácsú városok szaporodási átlagát. A második országrészben hasonló jelenséget látunk ; itt a rendezett tanácsú városok népességének szaporodási aránya erősen kiemelkedik a másik két kategória arányai közül ; két gyors fejlődésben lévő rendezett tanácsú város, Kaposvár és Szombathely idézi ezt elő, e két város fejlődése majdnem eléri a főváros arányait. Ezzel szemben a törvényhatósági jogú városok szaporodási arányát erősen mérsékli Komárom és Székesfehérvár csekély fejlődése, a melyet első sorban a főváros közelsége okoz ; e két város az, mely aránylag legtöbbet ad lakosságából a fővárosnak. A Duna-Tisza közén az előbbi két országrésztől eltérő jelenséget látunk : ott a vidéki népesség szaporodott erősebben, mint a rendezett tanácsú városok népessége. Ezt szintén a főváros hatásának tulajdoníthatjuk, mert Budapest a rendezett tanácsú városok népességének egy részét elvonta s ezzel szaporodási arányukat mérsékelte, viszont az által, hogy az egész országból vonzott népesség egy részét a fővárosnak szinte külvárosaiul tekinthető környékbeli községekbe telepítette le, Pest vármegye s ezzel az egész Duna-Tisza köze vidéki népességének szaporodási arányát növelte. Ha csak a 36* lapon felsorolt 8 községet, melyek pedig nem merítik ki azoknak a községeknek számát, a melyek a főváros fejlődésének köszönhetik nagy fejlődésüket, sőt létezésüket, a vidéki népességből leszámítjuk, a Duna-Tisza köze vidéki népességének szaporodási aránya 30'8°/

0-ra csökken, tehát máris mélyebbre, mint a rendezett tanácsú városok aránya ; a szabályszerűség e szerint itt is mutatkozik. Érdekes még, hogy a rendezett tanácsú városok fejlődése, a Duna jobb partja kivételével, minden országrészben majdnem egyenlő arányú volt, a szélsőségek csupán 31*9—28-6°/O között mozognak ; sőt, ha a dunántúli városok közül a rendkívüli arányokban szaporodó Kaposvárt és Szombathelyt, a melyek gyors fejlődésére különleges körülmények hatottak (mindkét város egy-egy népes vármegyének aránylag kis lakossággal biró székhelye s e mellett mindkét város erős vasúti csomópont), kihagyjuk, a többi rendezett tanácsú város szaporodási aránya 30'8°/

0, tehát megfelel az országos átlagnak. Rátérve most már az egyes városok szaporodási arányának ismertetésére, felsoroljuk az utolsó 31 év alatt legnagyobb fejlődést elért 10 várost, ezek : Zólyom rt. város 225'» Fiume város és ker US

1« Zágráb tj. város .. 182's Csíkszereda rt. város ... 110'

3 Budapest szfőv 164-7 Déva rt. város 109« Kaposvár rt. város 161\> Belovár város 102'a Szombathely rt. város... 141'i Mitrovicza város 93'7 százalékos szaporodással. A székesfővárost e szerint két város előzi meg szaporodás dolgában : a társországok fővárosa, a hol az anyagi és szellemi konczentráczió aránylag még nagyobb, mint Budapesten, továbbá a kis Zólyom város, a mely fejlődését első sorban a vasútnak (7173 lakosa közül 1742 tartozik a közlekedési foglalkozás körébe) és vasgyárának köszönheti. Kaposvárról és Szombathelyről már szóltunk ; Fiumét, mint Magyarország egyetlen nagyobb kikötővárosát, kereskedelme és forgalma és tegyük hozzá, a magyar állam áldozatkészsége emeli. Csíkszereda, Déva, Belovár aránylag kis lakosságú megyei székhelyek, ez teszi érthetővé nagy fejlődésüket. Déván ehhez még csángótelepítés is járult. Mitrovicza végül élénk forgalmú határszéli város s egyúttal a népes és jómódú Szerém vármegye földrajzi központja. Ezekkel a rohamosan fejlődő városainkkal szemben nem kevesebb, mint 15 városunk van olyan, a melynek népessége 1869 óta megfogyatkozott. A csökkenés arányának sorrendjében ezek a következők : Gölniczbánya ... Jolsva Felsőbánya Nagyrőcze Buccari Abrudbánya Szepesváralja ... Szepesolaszi — 21-6 Dobsina ... —Ti - 15-4 Szakolcza ... — 6-« - 13-8 ... — 5-6 — 12-1 Ólubló ... — 4-1 -11-8 Kisszeben — 10-7 Zengg ... — I

T - 10-x ... - 0-8 9'S Figyelembe kell azonban venni, hogy e városok igen kis népességűek s közülök csak kettőnek, Dobsinának és Lőcsének lakossága haladja meg az 5000-et. Az is említésre méltó, hogy e 15 város közül csak kettőnek, Jolsvának és Felsőbányának népessége magyar többségű, a többiben tótok, németek, horvátok vagy oláhok teszik a lakosság nagyobb részét. A mi a hanyatlás okait illeti, az városonkint nagyon különböző. Legtöbb felvidéki városnál, továbbá Felsőbányánál és Abrudbányánál a régebbi jelentékeny érezbányászat kimerülése és hanyatlása, a nagy kivándorlás következtében az ipar pangása s az iparosok elvándorlása az okai a lélekszám csökkenésének. A tengerparti fekvésű Buccari és Zenggnél minden valószínűség szerint Fiume versenye idézi elő a hanyatlást. Egyébként e felsorolt városoknál a hanyatlás nem folytonos, a fentebbi arányszámok csak 31 évi időszak végeredményét jelzik. Ha azonban a három évtizedet külön tekintjük, az utolsó évtizedben már némelyik városnál elég jelentékeny haladást látunk ; így például 1890—1900-ig Szepesolaszi lakossága 14'i°/

0-kal, Zenggé szintén 14'i°/

0-kal, Dobsináé 10'0, Lőcséé 8*3, Jolsváé 7'6

0/

0-kal növekedett, ezeknél a városoknál tehát a hanyatlás úgy látszik csak átmeneti jellegű volt. Részletesebben vizsgálva városaink fejlődésének a három időszakban való alakulását, azt észleljük, hogy városaink népességének szaporodási méretei nemcsak minden időszakban meghaladják a vidéki népesség növekedését, hanem a városi népesség évtizedről-évtizedre mindig nagyobb arányokban növekszik. Alább országrészenkint közöljük a törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú váró-