1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

39* sége (165*2) az anyaországban is csak egy járásnak, a váczinak (Pest vm.) van, itt azonban Űjpest rúgtatja fel az arányszámot. Egyébként az anyaországban mindössze 7 járás van, a melyek népsűrűsége meghaladja a 100-at, ezek a következők : Váczi j. (Pest) 165'a Perlaki j. (Zala) 119u Nagymartom j. (Sopron) 119's Biai j. (Pest) 115-s Ráczkevei j. (Pest) 112-« Csáktornyai j. (Zala) 102'i Békéscsabai j. (Békés) 100-2 A két zalamegyei járás (Muraköz) Varasd vármegye sűrű népességű területéhez csatlakozik, melynek alul is van folytatása, Zágráb vármegye két északi járása. 80—100 közötti sűrűségű járásokat már bővebben találunk, habár aránylag nem nagy számmal, mert az egész ország területén mindössze 36 akad ilyen. Leginkább a nyugati széleken, a Vág alsó folyása körül, a főváros környékén és az Alföld egyes helyein vannak ilyen sűrűbb népességű járások. Általában véve népességünk eloszlása igen egyenlőtlen, a mi azonban nem jelenti azt, hogy kedvezőtlen, mert a népesség sűrűségét a termőterület nagysága és a kereseti viszonyok állapítják meg. Azért látjuk azt, hogy az egyenlőtlenség a népesség eloszlásában nemhogy csökken, de hovatovább fokozódik, mert a városokba mindig több-több ember húzódik s a ritkább lakosságú vidék népessége csak gyengén szaporodik. Hogy csak a törvényhatósági jogú városokat állítsuk szembe a vármegyékkel, az utóbbiakban a népsűrűség tiz év alatt 50'2-ről csupán 54'6-re emelkedett, mig a törvényhatósági jogú városoknak 1890-ben 217'4-et tevő népsűrűsége ugyanazon idő alatt 278'o-re növekedett. A városok népsűrűségi arányszámai természetesen egészen máskép birálandók el, mint a járásokéi, mert egy-egy járás népessége rendszerint az illető járás földterületéből, bányászatából, iparából és egyéb kereseti alkalmatosságaiból él, míg a városok lakosságát rendesen a vidék élelmezi s iparának is viszont a vidék a fogyasztója. A városok tehát jóval sűrűbb népességet tarthatnak el, mint a vidék. Egyes városokban, különösen azokban, a melyeknek határa úgyszólván csak a város beépített területére szorítkozik, rendkívül magas a népsűrűség átlaga ; Budapestét azonban, melynek pedig elég nagy határa van, de beépített területének népsűrűsége az összes terület arányszámát is igen magasra (3774*8) emeli, csak a kis Csíkszereda közelíti meg 3572'5-re rúgó átlagos népsűrűséggel. Ezren felüli népsűrűsége ezeken felül csak négy városnak van, úgymint Fiúménak (1855'o), Temesvárnak (1473*i), Nagy-Váradnak (1045*4) és Zenggnek (1097*2). A legtöbb városnak népsűrűsége meghaladja a 100-at ; a térkép érdekesen szemlélteti a városok népsűrűségének a vidékétől való nagy különbözőségét, a mennyiben a városok még a legritkább népességű területeken is többnyire a legsötétebb, tehát a legsűrűbb népességet mutató fokozattal vannak jelölve. Vannak azonban városaink, melyeknek népsűrűsége a környező járásokétól alig üt el, ilyenek például Kiskunhalas (30'8 ), Breznóbánya (32*6), Szepesbéla (36*4), Leibicz (36*5), Korpona (44*7), tehát nem mint gondolnók, a nagyterületű alföldi városok, hanem inkább a kis lakosságú felvidéki városok. Alföldi város, a melynek népsűrűsége az országos átlagot nem éri el, Kiskunhalason kívül csak kettő van : Karczag és Hajdúnánás, ellenben a felvidéken és a keleti hegyes vidéken még négy várost találunk, melyek területén 60-nál kevesebb ember esik egy négyzetkilométerre ; ezek Dobsina, Jolsva, Nagybánya és Kolozs. A népsűrűség szoros összefüggésben van a néptömörüléssel, vagyis azzal az aránynyal, a mely szerint a népesség a kisebb-nagyobb lélekszámú községek között oszlik meg. Az az általános irányzat ugyanis, a melyet már fentebb jeleztünk, t. i., hogy a nagyobb népességű községek lélekszáma nagyobb mértékben növekszik, mint a kisebb népességű községeké, a népsűrűségre is nagy befolyással van, mert a népességnek azt az egyenlőtlen megoszlását, a melyet a népsűrűség különböző arányszámai fejeznek ki, folytonosan fokozza. Ez azonban csak általános szabály, a részletekben néha az ellenkezőjét látjuk. Hajdú vagy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében például, a hol a községek átlagos lélekszáma hasonlíthatatlanul nagyobb, tehát a néptömörülés látszólag sokkal intenzivebb, mint Vas vagy Nyitra vármegyében, az átlagos népsűrűség mégis jóval kisebb. Figyelembe kell azonban venni, hogy az alföldi községek nagy lélekszáma még nem jelenti a néptömörülés nagy intenzivitását, mert a lakosságnak néhol csak a fele lakik tömörülten a város belterületén, másik fele azonban a határban szétszórt pusztákon, tanyákon és tanyacsoportokon lakik, a melyek sok esetben fölérnek egy-egy falu lakosságával. Sőt éppen az ilyen nagyhatárú községeknél, különösen azoknál, a melyeknek iparuk, kereskedelmük alig van, azt tapasztaljuk, hogy a külterületi népesség nagyobb mértékben növekszik, mint a belterület népessége, tehát a népesség deczentralizálódik. A társországok községi és közigazgatási szervezete lényegesen eltérvén az anyaországétól, a néptömörülés vizsgálatánál csak az anyaország adataira terjeszkedünk ki (1. a 6. sz. táblát a 17. lapon). Az anyaország 12.605 községe közül 1000 léleknél kevesebb lakosa volt 8324-nek, vagyis az összes községek 66*0<>/

0-ának ; 1000-től 5000-ig terjedő népességgel 3926 község birt, 5000—10.000 lakossal 235 és 10.000 nél több lakóval 120. Az 5000-nél több lakóval biró községek e szerint csak 2*8°/

0-át teszik az összes községeknek ; egészen más arányokat kapunk azonban, ha a községek egyes nagyságkategóriáiban lakó népesség számát tekintjük. 1000 lelken aluli községekben lakott 4,242.535, a népesség 25M°/o-a 1000—5000 lakosú » » 7,469.215 » » 44*7 » 5000—10.000 » » » 1,593.789 » » 9-s » 10.000 lelken felüli » » 3,416.035 » » 20'< »