1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - B) Lakóházak és lakásviszonyok

B) Lakóházak és lakásviszonyok. 1. A lakóházak száma, szaporodása ; a területhez és a népességhez való aránya. Az 1900. évi népszámlálás éppen úgy, mint az előző 1890. évi, az összes lakó- és nem lakóházak összeírására is kiterjedt. A nem lakási czélra szolgáló épületek a népesség lakásviszonyainak vizsgálatánál azonban nem bírván jelentőséggel, a népszámlálási kötetekben ezúttal csak a lakóházakra vonatkozó adatok közöltettek, ennélfogva az ismertetésnél is csak a lakóházak adataira terjeszkedünk ki. Előre kell azonban bocsátanunk, hogy a népszámlálásnak a lakóházakra, a lakásokra és háztartásokra vonatkozó adatai nem tekinthetők olyan hiteleseknek s minden kétséget kizáróknak, mint a népszámlálásnak a népességre és a népesség különböző viszonyaira vonatkozó adatai. Magával hozza ezt már maga az a körülmény, hogy nemcsak a lakásnak és háztartásnak, hanem magának a lakóháznak a fogalma is határozatlan, tehát maga a számbaveendő egyed is bizonytalan. A legszabatosabb és minden részletre kiterjedő utasítás sem képes a lakóházak felvételébe olyan egyöntetűséget hozni, hogy a felvétel eredményei — különösen ha a felvétel a népszámlálással kapcsolatban történik — teljes megnyugvással elfogadhatók lennének. A népszámlálástól független házösszeírás útján mindenesetre biztosabb és elfogadhatóbb eredményekhez lehetne jutni s e mellett a lakásviszonyokra közelebbi világot vető adatokat is lehetne tudakolni, mindazonáltal a lakóházak és lakások összeírását a népszámlálásnak lakásróllakásra történő végrehajtása miatt sem lehet mellőzni. S minthogy így a lakóházak és lakások összeírása a népszámlálás mellett csak mint mellékes és kisegítő művelet haj tátik végre, a mihez még hozzájárul, mint említettük, a számba veendő objectumok határozatlan fogalma, a mely tág teret enged az összeirók különböző felfogásának, a lakóházak és lakásviszonyok statisztikája csak általános tájékoztatásul szolgálhat, a nélkül, hogy az adatokból mélyebb következtetéseket levonni s megdönthetetlen igazságokat megállapítani lehetne. Minthogy pedig egyik népszámlálásról a másikra az összeírásban való felfogásbeli különbség még nagyobb lehet, mint ugyanegy népszámlálásnál, az adatoknak az előző népszámlálások adataival való összehasonlítása még ingatagabb alapon nyugszik. Az összehasonlításnál mindenesetre számba kell venni minden körülményt, a mely akár az utasítás, akár a számlálóbiztosok különböző felfogása következtében a változást előidézhette, nehogy helytelen, sőt a valósággal ellenkező következtetésekre jussunk. Lássuk ezek után az eredményeket. A lakóházak száma a két utolsó népszámlálás szerint következő volt a Magyarbirodalomban : 1890 Szaporodás %-ban Magyarország Horvát-Szlavonországok... Magyarbirodalom 1900 2,633.716 2,805.742 6'b 374.735 421.448 12's 3,008.451 3,227.190 Ta A lakóházak számának szaporodása e szerint az anyaországban igen mérsékelt volt, míg a társországokban a népesség szaporodási százalékát (9*8) is jóval meghaladta. Nem lehetetlen, hogy ott a házközösségi intézmény felbontásának utó jelei még a 90-es években is mutatkoztak és ezek a jelek az új háztartásoknak szükséges új lakóházak fokozottabb arányú építésében nyilvánultak. Legalább erre enged következtetni az, hogy a társországok valamennyi vármegyéjében nagyobb arányban növekedett a lakóházak száma, mint a népességé (1. az 1. sz. táblát a 2. lapon). Az anyaországban ezzel ellentétben, a Duna jobb partja kivételével, valamennyi országrészben kisebb arányú szaporodást mutat a lakóházak száma, mint a milyen arányban a népesség növekedett. A legfeltűnőbb különbség mutatkozik a két felvidéki országrészben, 3*5 és 4*3°/

0, a népesség 8*4, illetőleg 9'5°/

0-os szaporodásával szemben. Hogy azonban mennyire nem lehet bízni a lakóházak összeírásának eredményeiben, azt az egyes törvényhatóságok adatai élénken illusztrálják. E szerint Nyitra, Moson, Abauj-Torna, Csanád és Brassó vármegyékben, továbbá Székesfehérvár, Győr, Szabadka, Újvidék, Zombor, Hódmező-Vásárhely, Kassa, Nagy-Várad, Szatmár-Németi, Arad és Versecz

1) városokban egyenesen megfogyott volna a lakóházak száma. Nincs kizárva ugyan, hogy valamely fejlődő városban tényleg kevesebb lakóház volt 1900-ban, mint 1890-ben, annak következtében, ») L. a sajtóhibák jegyzékét.