1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
őstermeléssel foglalkozó egyének igen sokszor kénytelenek foglalkozási, gazdasági s egyéb viszonyaiknál fogva a bérlethez folyamodni. Már az eddig közölt adatok némi felvilágosítással szolgálnak a bérleti rendszer elterjedtségéről. Kiegészítik e képet a közvetlen magukra a bérlőkre vonatkozó adatok. Megjegyezzük azonban, hogy a szóban forgó gazdálkodási rendszernek a gazdasági termeléshez való szerepét csakis a bérelt területnek a birtoknagyság-kategóriák szerint, így a bérlőkkel való egybevetése alapján ítélhetnők meg. A mi a bérlők összes számát illeti, ez a Magyarbirodalomban 269.308 volt, a mely számból az anyaországra 250.267, a társországokra 19.041 esik. Ha ez adatokat a tulajdonban bírt földbirtokok tulajdonosaihoz viszonyítjuk, akkor a nyert arány a Magyarbirodalom területén ll'o, a Dráván innen 12*o, a Dráván túl pedig 5'3°/ 0 lesz. A bérletrendszer az anyaországban tehát sokkal jobban elterjedt, a mi feltétlenül a nagyobb gazdasági fejlettségnek a jele. Annak megvilágítása végett pedig, hogy a bérlők mily aránynyal szerepelnek az egyes foglalkozásokhoz tartozó kereső népesség körén belül, valamint a bérlők közt az egyes foglalkozások mint vannak képviselve, közöljük a következő adatokat : A foglalkozás megnevezése A bérlők száma A bérlők az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó népesség %-ában A foglalkozás megnevezése Magyarország HorvátSzlavonországok A bérlők az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó népesség %-ában A foglalkozás megnevezése szám szám a M ffe » O HorvátSzlav. Őstermelés 215.366 86-j 16.948 89-0 4*a 1-6 Bányászat-ipar és forgalom 25.288 lO-i 1.660 8-7 1-8 1-4 Közszolgálat 4.130 l-e 247 l'a 2-1 1-8 Véderő 50 0-c 10 0-1 O-o 0-1 Napszámos k. m. n 3.764 l-t 91 0-6 1-6 O'« Házi cselédek 134 O-i 9 O-o o-o O-O Egyéb és ismeretlen foglalkozás 1.535 0-« 76 0-4 0-8 0-5 összesen 250.267 lOO'o 19.041 lOO-o 3-8 1-5 A bérlők túlnyomó része az őstermelők közül kerül ki s a többi foglalkozások közül a bányászat, iparforgalom ad nagyobb számmal bérlőket. A bérelt terület szerint osztályozva a bérlőket, a mely adatokat teljes részleteséggel a 113. számú táblában lelhetjük meg, arra az eredményre jutunk, hogy általában véve az 5 holdnál kisebb területet bérlő egyének vannak erős túlsúlyban és pedig a társországokban erősebb arányban (84'7°/ 0), mint az anyaországban (73'8°/ 0). Érdemes azt is megemlíteni, hogy míg a szorosan vett Magyarországon a 100 holdnál nagyobb területet bérlő egyének az összes bérlőknek 2'2°/ 0-át teszik, addig HorvátSzlavonországokban csak 0"7°/o-ra rúg ez az arányszám. A mi az egyes foglalkozásokat illeti, a bérlőknek birtoknagyság-kategóriák szerint való megoszlása kevés eltéréssel ugyanaz, mint a tulajdonban birt birtokukat bérbeadó egyéneké. Kisebb jelentőségűek már azok az adatok, a melyek a földbirtokokat haszonélvező egyénekre vonatkoznak. Ezeknek összes száma 105.665, kik köziil 95.330 az anyaországra, a többi a társországokra esik. Nem lévén lényegesebb eltérés az egyes közjogi alkatrészek közt, tisztán a birodalmi adatokra szorítkozunk, a melyek révén első sorban is megállapítható, hogy a haszonélvező egyének túlnyomó része, nevezetesen 67'9°/ 0-a az őstermelés köréből kerül ki, majd a közszolgálat és szabad foglalkozások következnek 17'4 0/ 0-kal, a hol különösen a lelkészek s tanítók közt szokásos a haszonélvezeti földbirtok mint fizetési illetmény. A többi foglalkozások közül még a bányászat-ipar-forgalom válik ki 8'4°/ 0-os arányával. A mi a földbirtokokat haszonélvező egyéneknek a birtokterjedelem szerint való megoszlását illeti, 64'5 0/ 0-uk 5 kat. holdnál kisebb, 32-7°/ 0-uk 5—50 kat. holdas, l-7<>/ 0-uk 50—100 kat. holdas és l'i°/ 0-uk 100 kat. holdnál nagyobb terjedelmű birtok haszonélvezetét bírja. Az őstermelésről szóló 5. fejezetben már vázoltuk a részes mívelésnek a mezőgazdasági termelés szempontjából való jelentőségét. Foglalkozási statisztikánk azonban nem elégedett meg tisztán a részes földmívesek egyszerű számbeli megállapításával, hanem figyelme arra is kiterjedt, hogy a népesség földbirtok viszonyaival kapcsolatosan a részes mívelésbe vett földbirtokokon gazdálkodók foglalkozásáról is nyerjen adatokat. A részes mívelésbe vett földbirtokon gazdálkodók száma a szorosan vett Magyarországon 218.219, Horvát-Szlavonországokban 9.965, összesen a Magyarbirodalomban 228.184 volt. Ezek foglalkozások szerint következőkép oszlottak meg : A részes mívelésbe vett földbirtokon gazdálkodók Foglalkozási főosztály Magyarországon HorvátSzlavonországokban szám °/o szám Őstermelés 204.367 93-6 9.531 95-7 Bányászat, ipar és forgalom 6.293 2-9 309 3-1 Közszolgálat 1.462 0-7 52 0-5 8 O-O 1 O-o K. m. n. napszámosok 4.651 2-1 26 0-8 Házi cselédek 389 0-2 3 O-o Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 1.049 0-6 43 0-4 Összesen 218.219 lOO-o 9.965 100-e Egy csekély rész kivételével tehát az őstermelés szolgáltatja a részes mívelésbe vett földbirtokokon gazdálkodó egyéneket. Az anyaországban még az iparforgalomban s a határozott gazdasági ágba nem sorozható napszámosok közt találunk részes gazdálkodókat nagyobb számmal, míg a társországokban az
