1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

209* A vidéki népesség közel háromszor akkora hányadának van háza, mint a városi népességnek. A város és vidék közötti óriási ellentét még jobban kiviláglik azokból az adatokból, a melyekből kitűnik, hogy a ház-, illetve házrészbirtokosok közül csak egy jelentéktelen rész, mely az 5°/

0-ot sem éri el, esik a városi népességre. Visszatérve az egyes foglalkozásokra s elsősorban is közjogi alkatrészek szerint vizsgálva a házbirtokviszonyok alakulását, az az érdekes tény ötlik szemünkbe, hogy az anyaországban az őstermelésnél jobbak az állapotok, mint a társországokban, a mi valószinüleg az itt uralkodó házközösségi intézménynek tudható be, s minek folytán a családtagok jó része, még ha külön családot is alapítanak közös házban együtt élnek. A mi a különböző többi foglalkozási főosztályokat illeti, említésre méltó, hogy az egyéb és ismeretlen foglalkozású egyének csoportja után, a hol a házbirtokosok magasabb arányát a tisztán házbérjövedelemből élő s idesorozott egyének okozzák, a valamely gazdasági ágba nem sorozható napszámosok következnek, a mi társadalmi szempontból igen fontos, mert nyilvánvaló, hogy a népességnek e mindenesetre legbizonytalanabb exisztencziájú eleme sem teljesen vagyontalan. Legkevesebb házi cselédnek van viszont háza vagy házbirtoka, a mi — akár a foglalkozás természetét, akár azt nézzük, hogy túlnyomó részük nő — eléggé érthető. Adataink három foglalkozási főosztályt és pedig az őstermelést, bányászat-ipar-forgalmat s a közszolgálati és szabad foglalkozásokat tovább részletezik. Különös fontossággal a két első bír. Ha az őstermelés körében főként a mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó népességet behatóbban vizsgáljuk, a következő eredményekre jutunk. Főcsoport, foglalkozási ág és foglalkozási viszony Az oldalt megne záshoz tartozó kere háza vagy házr Magyarországon rezett foglalkoső egyének közül észbirtoka volt Horvát-Szlavonországokban szám % szám °/o Nagybirtokos 1.502 85-s 78 95-1 Középbirtokos 11.695 64-s 403 31-8 Haszonbérlő 1.461 27-8 28 18-8 Kisbirtokos (kisbérlő) | j^j l/Tlúl' 20.196 1,018.778 48-s 46-4 1.351 299.436 20-1 31-9 Kisbirtokos-napszámos 382.668 55-s — — Részes földműves 18.187 34J 444 26-s Majoros, stb 1.530 40-8 47 52-2 Ónálló kertész 2.031 38-B 96 30-s Gazdasági tisztviselő 1.390 14-0 70 12-0 Gazdasági cseléd 45.270 9-0 1.365 3-0 Mezőgazdasági munkás 408.295 29-s 10.959 14-8 Mezőgazdaság és kertészet össz. 1,913.003 38-9 314.277 28-8 A látszólagos ellenmondást, hogy vannak nagyés középbirtokosok, kiknek házuk nincs, valószinüleg a keresettel biró családtagok (családi kisegítők) magyarázzák, kiknek külön házbirtokuk ugyan nincs, de társadalmi állásukat apjuk gazdasági helyzete adja meg. Ez adatokban már a társadalmi s gazdasági helyzet befolyását teljes erővel látjuk érvényesülni, l egtöbb a ház- és házrészbirtokos a legelőnyösebb társadalmi s gazdasági helyzetben levő nagybirtokosok közt. Teljes sorrendben következnek ezután a többi kategóriák, csak a kisbirtokosnapszámosok emelkednek ki nagyobb arányukkal. Itt ismételten utalunk arra, a mit különben teljes részletességgel már az 5. számú, az őstermelésről szóló fejezetben kimutattunk, hogy a mezőgazdasági munkások elég nagy hányadának van saját háza s a mint később látni fogjuk, némi birtoka is s így helyzetük távolról sem oly mostoha, mint azt foglalkozásuk természetéből következtethetni lehetne. Ugyanis az anyaországban a mezőgazdasági összes munkásnépesség 29-5, a társországokban azonban már jóval kisebb arányának és pedig csak 14-8°/

0-ának van háza vagy házrészbirtoka. Ez azonban itt korántsem olyan lényeges, mivel a mezőgazdasági munkáselem a népességnek sokkal kisebb részét teszi. A bányászat-ipar-forgalom körében szintén a társadalmi helyzet vizsgálása bír különös érdekkel. Ily szempontból főcsoportonként vizsgálva a szóbanforgó adatokat, az alábbi eredményeket nyerjük : Foglalkozási főcsoport Az önállókhoz Tisztviselőkhöz Egyéb «egédszemélyzethez Foglalkozási főcsoport tartozó kereső népességből Foglalkozási főcsoport Magyarországon á S S s II Magyarországon à M 'G J, S a •3 s " p 5 w > » Magyarországon ad 02 "g s s S III a * » Foglalkozási főcsoport ház-, illetve házrészbirtokos volt %-ban Bányászat Ipar Kereskedelem és hitel Közlekedés Összesen 80-s 41-0 37-9 54-1 40-0 42-1 43-1 52-5 14-s 7-A 12-0 14-5 8-s 7-5 13-0 15*4 28-4 8-2 4*5 20B 13-8 8-6 4*2 18-0 Bányászat Ipar Kereskedelem és hitel Közlekedés Összesen 40-9 42-9 U-s 13-8 10-4 9-8 Az önállók kivétel nélkül minden csoportban sokkal nagyobb arányban ház- vagy házrészbirtokosok, mint a tisztviselők s az egyéb segédszemélyzet, a mi bővebb magyarázatot egyáltalán nem igényel. Feltűnő viszont az, hogy a kereskedelmet s hitelt nem említve, a többi kategóriában a tisztviselők közt kisebb a házbirtokosok aránya, mint az egyéb segédszemélyzet körében. E jelenség oka főként a tisztviselők fokozottabb igényeiben keresendő, a melyek minden téren, így a lakásépítés terén is érvényre jutnak. Ez alapon érthető, ha a közszolgálathoz és szabad foglalkozásokhoz tartozó egyének sorában és a tisztviselők közt a házbirtokosok majdnem teljesen oly aránynyal szerepelnek, mint az egyéb segédszemélyzet körében, a mint ez az alábbi összeállításból kitűnik : Az oldalt megjelölt foglalkozási viszonyban álló népesség kSzQl „ , Horvát-SzlavonMagyarországon országokban ház-, illetve házrészbirtokos volt %-ban önálló és tisztviselő 22's 16"o Dijnok U-i 11-a Egyéb segédszemélyzet 24's 22's Összesen 22*4 16'9 Népszámlálás.