1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

205* eltartottak közt a férjes nők aránya 40'6°/

0, míg a férfiaké csak l'5°/

0, a kik nagyobbrészt valószínűleg vagy testi vagy szellemi betegségben szenvedők. Áttérve arra, hogy az egyes foglalkozásokon belül mint alakul a kereső egyének családi állapota, csak a magyarbirodalmi adatokat közölve, az alábbi eredményeket nyerjük. Foglalkozási főosztály a ® CS cn >5 60 <o if N > volt Őstermelés 312 605 82 Bányászat, ipar és forgalom 428 517 53 Közszolgálat és szabad foglalk 361 571 62 Véderő 901 96 2 K. m. n. napszámosok 308 534 155 Házi cselédek 856 73 67 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 204 340 448 Összesen 364 548 86 Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 1000 kereső egyén közül Az egyes foglalkozások közt, ha a véderőt számításon kívül hagyjuk, az őstermelés körében legnagyobb a házas egyének aránya, a házi cselédek közt legkisebb. Érdekes eltéréseket találunk akkor is, ha a családi állapot alakulását egyes nemek szerint tárgyaljuk. Itt azonban, minthogy a nőkre vonatkozó hasonló adatokat a 3. fejezetben már ismertettük, csak a férfiakra terjeszkedünk ki és pedig a következő táblázat alapján : Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 1000 férfi kereső egyén közül Foglalkozási főosztály nőtlen házas özvegy volt Őstermelés 311 645 43 Bányászat, ipar és forgalom 408 566 24 Közszolgálat és szabad foglalk 318 641 37 901 97 2 K. m. n. napszámosok 310 636 53 Házi cselédek 594 371 33 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 244 616 136 Összesen 345 614 40 Ugyancsak arról is tájékoztatnak adataink, hogy a társadalmi tagozódással minő kapcsolatban van a családi állapot. A Magyarbirodalomban 1900-ban 1000 nőtlen, hajadon házas özvegy elvált önálló tisztviselő személyzet kereső egyén közül az oldalt megnevezett családi állapottal birt 266 427 440 645 536 500 88 32 59 1 5 1 Egészen természetes, hogy a kedvezőbb társadalmi helyzettel biró rétegekben, mint az önállók és tisztviselők közt, a házasságkötés is gyakoribb, mint az alsóbb társadalmi osztályokat magában foglaló egyéb segédszemélyzetben. Végül utalunk arra, hogy a 109. számú táblázat arra nézve is felvilágosítással szolgál, hogy az ország egyes vidékei szerint egyes foglalkozásokon belül minő a kereső népesség családi állapota, s e végből ide iktatjuk a következő kimutatást : Országrész megnevezése Az őstermelés A bányászat ipar és forgalom A közszolgálat és szabad foglalkozások A véderő A k. m. n. napszámosok A házi cselédek Az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak Országrész megnevezése csoportjába tartozó 1000 egyén közül Országrész megnevezése nőtlen, hajadon GG oä N >> 60 O) > N Ω nőtlen, hajadon GO ci s «s >» 6» <o > N :o nőtlen, hajadon m CS N •C3 A >5 60 aj > ta :o nőtlen, hajadon ce oä N •«S »> 60 a> > N :0 nőtlen, hajadon œ cS ISI <3 rÖ t>> 60 O) t> N :0 nőtlen, hajadon GO «3 >5 60 <D > N :0 nőtlen, hajadon 00 oá K •ci M t>> 60 <n > N :o Országrész megnevezése volt ) Duna bal partja 306 606 88 415 535 49 388 540 68 916 81 3 295 527 177 875 59 65 174 350 471 Duna jobb partja 312 611 76 430 519 50 374 556 66 917 81 2 325 518 155 864 76 58 176 349 470 Duna-Tisza köze 307 620 72 456 487 54 389 553 50 889 107 3 273 585 139 861 68 67 284 293 412 Tisza jobb partja 315 £88 96 404 545 49 328 583 85 928 71 1 294 4S8 206 834 76 86 167 359 466 Tisza bal partja 332 584 83 402 537 58 303 624 66 932 66 2 321 506 170 831 86 76 150 366 476 Tisza-Maros szöge 308 606 85 415 521 62 314 608 72 886 112 2 313 544 142 833 79 84 139 384 472 Királyhágóntúl 310 599 89 419 519 59 307 622 67 937 62 1 332 519 146 872 70 52 186 359 446 Fiume város és kerülete 382 506 112 467 480 50 493 472 30 841 158 1 348 556 30 920 47 32 223 335 439 Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom

l) 313 310 312 603 614 605 83 75 82 429 426 429 515 522 516 54 49 53 354 437 361 577 511 571 64 46 62 912 816 901 85 181 96 2 3 2 305 378 308 535 514 534 157 105 155 856 853 856 72 81 72 68 62 68 202 230 204 340 350 341 451 412 448 Az adatok, a nélkül hogy bővebb fejtegetésükbe bocsátkoznánk, igen élesen rámutatnak azokra a különböző gazdasági, szocziális, morális, kulturális, nemzetiségi stb. okokra, a melyek vidékenként oly eltérően befolyásolják a foglalkozási viszonyokkal kapcsolatban a népesség családi állapotának alakulását. >) A törvényesen elváltak csekély arányszámuknál fogva figyelmen kivül hagyattak. A népesség demográfiái viszonyait tárgyaló C. részben bővebb tárgyalást nyertek a kül földi honosokra vonatkozó adatok. Az 1900. évi népszámlálás azonban az adatok feldolgozásában tovább ment az előző népszámlálásoknál s nem elégedett meg a külföldi honos egyéneknek egyszerű számbeli megállapításával s ennek az össznépességhez való viszonyításával, hanem foglalkozásonként is kimutatja