1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

200* Közjogi alkatrész : korosztály Az oldalt megnevezett korosztályhoz tartozott Közjogi alkatrész : korosztály a férfi 1 a női | az összes a férfi a női | az összes összes Közjogi alkatrész : korosztály kereső eltartott férfi női [érti és nő együtt Közjogi alkatrész : korosztály népességből Közjogi alkatrész : korosztály szám °/o szám szám szám °/o szám szám °/o szám % szám °/o szám Magyarbirod. 7 éven aluü.. 7—14 éves,, 15-19 » 20-39 » 40-59 » 60 éves és idősebb Ismereti, korú Összesen... 288.667 838.982 2,591.227 1,814.961 627.761 700 13-6 42-0 29-5 10-2 O-o 209.131 560.255 987.401 654.530 257.128 252 7-s 21-0 37-0 24-s 9-6 O-o 497.798 1,399.237 3.578.628 2,469.491 884.889 952 5-7 15-8 40-6 28-0 lO-o O-o 1,775.291 1,366.104 110.881 53.450 23.148 90.828 152 51-s 39-8 3-s 1-6 0-7 2-7 O-o 1,764.948 1,449.738 428.851 1,724.237 1,150.562 484.995 379 25-s 20-7 6-3 24-6 16'< 6-s O-o 3,540.239 2,815.842 539.732 1,777.687 1,173.710 575.823 531 34o 27-0 5-2 17-0 11-8 5-6 O-o 1.775.291 1,654.771 949.863 2,644.677 1,838.109 718.589 852 18-5 17-8 9-8 27-6 19-8 7-6 O-o 1,764.948 1,658.869 989.106 2,711.638 1,805.092 742.123 631 18*9 17-2 10-2 28-0 18-7 7-7 O-o 3,540.239 3,313.640 1,938.969 5,356.315 3,643.201 1,460.712 1.483 18-4 17-2 10-3 27 "e 18*o 7-6 o-« Magyarbirod. 7 éven aluü.. 7—14 éves,, 15-19 » 20-39 » 40-59 » 60 éves és idősebb Ismereti, korú Összesen... 6,162.298 ÍOOV 2,668.697 100'o 8,830.995 íoo-i 3,419.854 lOO'o 7,003.710 lOO'o 10,423.564 100 o 9,582.152 lOO'o 9,672.407 lOO'o 19,254.559 lOO'o A legalsó vagyis 7 éven aluli korosztályban, a mi csak természetes következménye a fiziologiai viszonyoknak, az összes egyének mint eltartottak szerepelnek. Feltűnő az az éles különbség, melyet e korosztály arányát illetőleg a közjogi alkatrészek közt észlelni, mig a Dráván innen csak 33'2°/ 0 addig a Dráván túl 40\3°/ 0. Magyarázatát adja e jelenségnek az a már többször említett tény, hogy a társorszá­gokban a nők egyrészt a jogilag ugyan beszüntetett, de tényleg még fennálló házközösség, másrészt a kezdetlegesebb gazdasági és kulturális viszonyok miatt sokkal nagyobb arányban vesznek részt a mezőgazdasági termelésben, mint az anyaországban. A következő korcsoport, mely a 7—14 évesből áll, két szempontból érdemel figyelmet. Elsősorban rámutat arra, hogy a produktivitás legalsó korhatára a 7 év, a mi azonban normális körülmények közt csak kivétel lehet. A Magyarbirodalomban 1900-ban 497.798 (5'8°/ 0-a a keresőknek) olyan a 7—14 éves korba tartozó gyermek találtatott, a kik már produktiv munkával járulnak hozzá a termeléshez. A gyermekmunkának ily nagy aránya tisztán hazánk agrikultur viszonyainak a következménye. A gyermekek, a mint a későbbiek folyamán látni fogjuk, túlnyomórészt az őstermelésben vannak alkal­mazva, a hol rendszerint a szabad természetben igen könnyű (mint pásztorkodás, galyhordás, lóvezetés, kukoriczakapálás, kukoriczatörés, szüretelés, acza­tolás stb.) munkát végeznek. Míg az iparban a zárt helyiségben történő s igen gyakran megerőltető munka a gyermekeknek testi szervezetét a leghátrá­nyosabban befolyásolja, addig az őstermelésben a foly­tonos szabad levegőn való tartózkodás ellensúlyozza a rossz lakás által okozott káros hatásokat is és így még kedvező hatással van a gyermekek fejlődésére s egészségügyi viszonyaira. A mi kifogásolható volna, az a gyermekeknek elvonása az oktatástól, bár meg kell jegyeznünk, hogy újabban gondoskodás történik, hogy az ez irányú hátrányok is lehető­leg megszüntettessenek. Habár ez a tényállás, mégis mindenesetre érdemes volna e szocziálpolitikai szem­pontból igen fontos jelenséggel behatóbban foglal­kozni, azonban a népszámlálási adatok magukban nem alkalmasak e czélra. A gyermekmunka teljes meg­világítása külön felvételt igényel és pedig azoknak a tényezőknek a közreműködésével, a melyek már tár­sadalmi helyzetüknél, hivatásuknál, czéljuknál vagy egyéb viszonyaiknál fogva érdekelve vannak, hogy a való viszonyok feltárassanak, mint pl. tanítók, iparfel­ügyelők, gyermekvédelmi intézmények, mindezek révén maguk a gyermekek stb. Ép ezért nem is ter­jeszkedünk ki bővebben a kérdésre, annál kevésbbé, mert a népszámlálási adatok ép a 7—14 éves kor­csoportra nézve, minthogy ily fiatal gyermekeknél igen gyakran hiányoznak határozott kritériumok arra nézve, hogy keresőknek vagy eltartottaknak vétessenek-e, teljes megbízhatóságra sem tarthatnak számot, csu­pán még arra utalunk, hogy érdemes volna e kor­csoportot jobban tagolni és pedig legalább is olykép, hogy a 12 éven aluli gyermekek, a kik úgy testi, mint szellemi életviszonyaik folytán egész más elbí­rálás alá esnek, mint az ennél már idősebb egyének, külön kimutattassanak, esetleg még további kor­csoportokra bontva részleteztessenek. Áttérve a többi korcsoportra, az első figyelemre méltó jelenség, mely szemünkbe ötlik, a 15—19 éves korban a keresők arányának hirtelen nagy emelke­dése és ennek megfelelően az eltartottak arányának erős alászállása. A mi a produktivitást illeti, ez fő­ként a 15—60 évek sajátossága, a keresőknek több mint négyötöde jut ugyanis e korévekre. Leg­produktivabb különben a 20—39 korévig terjedő időszak, mely 40°/ 0-nál nagyobb hányadát köti le a keresőknek. Érdekes a különbség, mely a közjogi alkotórészek szerint az egyes korosztályok aránya közt létezik. Ügy a keresőket, mint az eltartottakat véve, a magasabb korosztályok az anyaországban jobban képviselvék, mint a társországokban, a mi főként a jobb közegészségügyi viszonyoknak, illetve az ezekkel kapcsolatos magasabb élettartamnak a következ­ménye. Már az eddig közölt adatokból is vonhatunk következtetést az egyes korcsoportoknak a termelés szempontjából való fontosságát illetőleg, de még inkább alkalmasak erre azok az adatok, a melyek azt tüntetik fel, hogy egyes korosztályokon belül

Next

/
Thumbnails
Contents