1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

191* Munkanélküliek Iparág megnevezése BZâm

a munkfaok' stb. 0/o-ában Vas- és fémipar 8.709 16'« Gépgyártás és közi. eszközök gyártása 1.871 4*8 Kő-, föld-, agyag- stb. ipar 2.955 10\> Fa- és csontipar 5.990 15'a Bőr-, sörte-, szőr-, stb. ipar 828 11-8 Fonó- és szövőipar 1.281 8'o Ruházati ipar 10.384 16's Papirosipar 283 Élelmezési és élvezeti czikkek gyártása 4.647 Ta Vegyészeti ipar 185 2-s Építőipar 37.023 49's Sokszorosító- és műipar 1.455 15's Szállodás-, vendéglős- stb. ipar 2.402 25'i Egyéb és ismeretlen ipari foglalkozás... 83 29'« Összesen 78.096 18'7 Az építőipar után, nem említve a szállodás-, vendéglős- s kávésipart, a mely iparágakban mindig sok a munkanélküli, legtöbb volt a helynélküli segédmunkás a ruházati iparban. Főoka ennek, hogy 1900 körül főként a szabóipar a külföldi verseny folytán erős válsággal küzdött, a mit csak fokoztak a népszámlálás időpontjában a rossz gazdasági viszonyok folytán uralkodó kereseti viszonyok. Mindezek folytán a kereslet a minimumra szállt alá s ennek megfelelően a segédszemélyzet foglalkoztatása is mindinkább szűkebb határok közé szoríttatott. Igen magas volt a munkanélküliek aránya a vas- és fémiparban is, a mi főként az építkezés szünetelésének folyománya, a mire vall az is, hogy majdnem a fele a keresetnélküli egyéneknek, számszerint 4.229 az épület- és műlakatosok közül került ki. Adataink a 97. sz. táblában a munkanélkülieknek földrajzi eloszlását is feltárják. Különösen sok munkanélküli találtatott a Duna—Tisza közén, 35.850, a segédek, munkások stb. 23-ö

0/

0-a. Ebből a számból 22.836 Budapestre esik, a kik közt 7.303 építőipari, 4.328 ruházati ipari és 3.354 vas- és fémipari segédszemélyzetből való egyén. Arányát nézve 23-6°/

0-kal első helyen áll, de az abszolút számot (15.431) véve csak a Duna—Tisza után következik a Duna jobbpartja, úgy, hogy a munkanélkülieknek jóval nagyobb hányada, mint abszolút többsége e két országrészben íratott össze. A minimumot 9'6°/o-kal pedig a Tisza jobbpartja képviseli. A mi pedig a népszámlálás időpontjában alkalmazás nélküli tulaj donképeni ipari segédszemélyzetnek törvényhatóságok szerint való eloszlását illeti, közöljük azt az 5 törvényhatóságot, melyben legtöbb és a melyben legkevesebb ily egyén Íratott össze és pedig külön az abszolút számok és külön a viszonyszámok szempontjából. Törvényhatóságok, melyekben szám szerint legtöbb munkanélküli egyén találtatott : Munkanélküliek száma Budapest 22.836 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 4.304 Vas vm 3.112 Sopron vm 2.926 Bács-Bodrog vm 2.308 Viszont legkevesebb volt a munkanélküli a következő törvényhatóságokban : Munkanélküliek száma Csík vm 28 Selmecz-és Bélabánya tjv. 51 Ugocsa vm 59 Árva vm 79 Udvarhely vm 90 Legnagyobb arányú volt pedig a munkanélküliség, ha a munkanélküli egyéneket (segédek, munkások stb.) %-ban fejezzük ki, a következő törvényhatóságokban : A segédek, munkások stb. %-ban Baja tjv öO'o Tolna vm 46'i Kecskemét tjv 38's Csongrád vm 36-» Hódmező-Vásárhely tjv 35'» A minimumot ellenben a következő törvényhatóságok képviselték : A segédek, munkások stb. %-ában Csík vm 2-4 Selmecz- és Bélabánya tjv.... 4'o Abauj-Torna vm 4 a Borsod vm 4"i Turócz vm t 4'» A munkanélküliség jellegére nézve igen döntő, hogy ez hosszabb ideig tartó, avagy csak ideiglenes. Erre nézve azok az adatok volnának hivatva felvilágosítással szolgálni, a melyek a munkanélküliség időtartamát tüntetik fel. Az 1900. évi népszámlálás meg is kísérlette a kereset nélkül levő segédszemélyzetnek ily módon való tagolását, azonban ez adatok, minthogy a felénél nem sikerült megtudni, hogy mióta van alkalmazás nélkül, nagyon kis értékűek s mélyebb következtetésekre nem alkalmasak. A szóbanforgó adatokat ipari fő- és nevezetesebb alcsoportonkint a 96. sz. tábla tartalmazza. Itt megelégszünk az egész iparra vonatkozó országos eredményeknek minden magyarázat nélkül való közlésével. A népszámlálás időpontjában munkanélküli ipari segédszemélyzetből Közjogi alkatrész •>f rH J, 14-28 1-3 hónapig 3 hónapnál hosszabb ideig bizonytalan idő óta Közjogi alkatrész napig 1-3 hónapig 3 hónapnál hosszabb ideig bizonytalan idő óta Közjogi alkatrész volt alkalmazás nélkül %-ban Magyarország 5-a 4-4 23-4 17-e 49-4 Horvát-Szlavonországok 2-8 1-7 10-5 18-s 67-0 Magyarbirodalom 5-1 4-8 22*7 17-8 50-í