1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

187* a vas- és fémiparban s főként a vasgyártásban, számszerint 1.398 (5-6°/O), a sokszorosító és műiparban, nevezetesen 1.367 (17-6°/

0), 17 kivételével a nyomdaiparra esvén. Áttérve a segédszemélyzet honosságának ismertetésére, leghelyesebbnek tartjuk, ha az egyes csoportokat külön-külön vizsgáljuk. Az a csoport, a melyben a külföldi honos egyének legnagyobb aránynyal szerepelnek, a műszaki tisztviselők. A bányászatot, kohászatot s iparforgalmat összevéve a Magyarbirodalomban majdnem közel egy negyedük (24'o) idegen származású. Már a tisztviselők másik csoportjánál csak ll-o°/

0-ot ér el arányuk. Közjogi alkatrészek szerint a bányászat, kohászat és ipar szétválasztásával a viszonyok pedig a következőkép alakultak : Közjogi alkatrész Az igazgatási, lelügyeleti és kereskedelmi A műszaki Az összes Közjogi alkatrész tisztviselők közül külföldi honos volt %-ban Közjogi alkatrész Bányászat és kohászat Ipar Bányászat és kohászat Ipar Bányászat és kohászat Ipar Magyarország 15-a 9-s 20-» 24-0 16-» 11-8 Horv át-Szlavonországok 60-0 32-0 83-s 28-s 61-1 31-« Magyarbirodalom 16-s 10-e 23u 24-1 18-4 12-7 A művezetők, előmunkások, altisztek és gépészek közül pedig külföldi honos volt a bányászat- és az iparkohászat- ban ban Magyarország 13-i 17'B Horvát-Szlavonországok 59-s 31-s Magyarbirodalom 14-a 18'« Ez adatok fényes bizonyítékai annak, hogy még elég hiányával vagyunk annak az elemnek, a mely ép a vezetést van hivatva eszközölni a bányászati és ipari munkában. Jóval kedvezőbbek a viszonyok az anyaországban, mint a társországokban s remélhető, hogy pályaválasztó ifjuságunk mindinkább több érzéket tanúsítva a gazdasági életpályák iránt, a mai elég magas arányszámot a minimumra redukálhatja, kivált ha vállalataink is kellőleg megbecsülik a hazai tehetségeket s nem engedik, hogy megélhetés és érvényesülés végett külföldre legyenek kénytelenek kimenni. Az egyes iparcsoportokot vizsgálva, legtöbb az idegen honos tisztviselő a fonó- és szövőiparban (25'6°/O), a fa- és csontiparban (20-8°/o) s a vegyészeti iparban (17-7°/

0). Az egyes főbb ipari alcsoportok közül pedig különösen a czukorgyártás válik ki az idegen származású tisztviselők magas arányával (32*2°/

0), mely után a papirosanyag és papirosgyártás (24'8

0/

0), a fűrészeltárúgyártás (21-9°/

0),azüveggyártás (21"i°/

0), a vaggongyártás (17'i°/

0), és a gép-, kazán- és hajógyártás (12-o°/o) következik. Általában véve megállapítható, hogy azokban az iparágakban található a legtöbb külföldi honos tisztviselő, a melyek az általános vezetés mellett a tisztviselőktől nagyobb műszaki ismereteket is kívánnak. A művezetők, előmunkások stb. közt legtöbb a külföldi, nevezetesen 54-o°/o a fonó- és szövőiparban, majd a sörés malátagyártásban 47*6°/

0, a czukorgyártásban 34'i°/

0, a papirosanyag- és papirosgyártásban 31"7°/

0Megállapíthatjuk mindebből, hogy ez idő szerint a legtöbb iparágban az idegen elem túl nagy súlylyal bir, sőt nem említve azt, hogy még oly iparágban is, mint a malomipar, mely jellegzetesen magyar, az idegen honosok, ugy a tisztviselők, mint a művezetők stb. közt eléggé számottevőn, 7*6, illetve 9-8°/

0-kal, vannak képviselve, azt látjuk, hogy nem egy bányászati vagy iparág akad, a melyekben a vezetőszerep az övék. Nem férhet tehát kétség ahhoz, hogy akkor, mikor iparunkat fejleszteni kívánjuk, igen nagy súlyt kell fektetnünk a műszaki erők képzésére, mert csak az az ipar képes rendszeresen fejlődni, mely megfelelő műszaki vezetés alatt áll. A mi az egyéb segédszemélyzetet illeti, a külföldi honosok aránya ott is számottevő, a mint az a következő kis összeállításból kitűnik : Az egyéb segédszemélyzetből külföldi honos volt °/o-ban a bányászat- és . , kohászatban az 1P

arba

n Magyarország 8-» 9-4 Horvát-Szlavonországok 25's 19V Magyarbirodalom 9-a 10's Az idegen munkásoknak ezt a magas arányát egyrészt az ipari munkának erősen nemzetközi jellege, továbbá népünk idegenkedése e foglalkozásoktól, a mi azonban csökkenőben van, de főként az indokolja, hogy a mint a későbbiek folyamán látni fogjuk, a külföldi honos vállalattulajdonosok vállalataikban nagy számban alkalmaznak idegen munkásokat. Szám szerint legtöbb az idegen munkás, és pedig 4.040 az élelmezési és élvezeti czikkek gyártásában, majd a fa- és csontipar (3.943), a gépgyártás (3.207) és a kő-, föld-, agyag- s üvegipar (2.940), következnek. Vállalattulajdonosok szerint vizsgálva a bánya, kohó és ipari nagyvállalatok segédszemélyzetét, a mire nézve részletes adatokat a 94. és 95. számú táblákban lelhetünk, azt tapasztalni, hogy elsősorban a külföldi vállalatok azok, a melyek a segédszemélyzet bármely nemeit véve, nagyobb számmal alkalmaznak idegen honos egyéneket. Nem részletezve csoportonként, hanem csak az egész segédszemélyzetre vonatkozó adatokat közölve látjuk, hogy az alább megnevezett vállalatokhoz tartozó segédszemélyzetből Külföldi honos volt %-ban HorvátMagyar- Sziavon- a. Magyarországon országok- birodalomban ba

n Hazai vállalatok 8's 19'o 9'e Külföldi vállalatok 14-s 26-a 16-a Részben hazai, részben külföldi vállalatok 18T ll'a 17«