1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - A) Az 1900. évi népszámlálás előkészítése ós végrehajtása

7* seggel kell történnie, a mint az legutóbb 1890-ben történt. Megfontolandó csupán az*^volt,

f felhasználtassék-e a népszámlálás alkalmul arra, hogy más nagyobb felvétellel kapcsoltassék össze ? Elméleti szempontból bizonyításra nem szorul, hogy minden mellékes felvétel teherként nehezedik a népszámlálásra és annak eredeti czélját veszélyezteti. Viszont azonban pénzügyi szempontok más államokban is gyakran szoktak dönteni a mellett, hogy a népszámlálás során ugyanazon számláló közegekkel s a költségeknek aránylag csekély emelkedésével a népesség gazdasági vagy egyéb viszonyainak más ágazata is felderíttessék. Az 1895-ben tartott s állatszámlálással is egybekapcsolt nagy mezőgazdasági statisztikai összeírás szükségtelenné tette, hogy a mezőgazdasági népesség gazdasági erőviszonyaival a népszámlálás ezúttal saját czélján túl is foglalkozzék ; kormányzati érdekekből azonban annál szükségesebbnek látszott, hogy az iparos népesség viszonyaira népszámlálásunk minél inkább kiterjeszkedjék. A kereskedelemügyi minister úr által a kilenczvenes évek végén megindított nagyobbarányú iparfejlesztési akczió minden részletében szüksége merült fel kimerítő iparstatisztikának ; a kereskedelmi minister úr tehát még az 1899. év folyamán a gyáripar egész körére kiterjedő termelési statisztikai felvételt foganatosított, már ekkor úgy tervezvén, hogy az egész iparstatisztika személyi része, valamint általános ipari munkaidő- és munkabérstatisztika, végül a kisipar termelési viszonyaira vonatkozó statisztika a népszámlálással kapcsolatban hajtassék végre. A m. kir. központi statisztikai hivatal tehát fent idézett felterjesztésében kiterjeszkedett az esetleges iparstatisztika létesítésére is. A népszámlálás végrehajtása iránt elvi nehézség fel nem merülvén és a részletkérdések a kereskedelmi minister úr és a többi minister urak között tárgy altatván : a m. kir. központi statisztikai hivatal megbízást nyert a felvételi minták megszerkesztésére s az utasítás tervezetének kidolgozására. A felvételi minták a m. kir. központi statisztikai hivatalnak 1900. évi munkatervébe felvétettek s az országgyűlés jóváhagyását 1900. évi márczius hó 10-én nyerték meg. Még korábban megkezdődtek a népszámlálásról szóló törvényjavaslat előmunkálatai is, a mely javaslat előzetes legfelső jóváhagyás után 1899. év október hó 10-én került alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé s mint 1899. évi XLIII. t.-cz. 1899. évi deczember hó 15-én szentesíttetett. A mindössze hat szakaszból álló törvény szövegében jórészt egyezik a korábbi népszámlálások alkalmából alkotott törvényekkel, s főleg abban tér el ezektől, hogy a népszámlálás eredményességét biztosító külön intézkedések helyett egyszerűen csak utal az 1897 : XXXV. t.-cz. megfelelő §-aira és szabályozza azt az eljárást, a mely a számlálóbiztosok részére a megállapítottnál kisebb vagy nagyobb díjazás jóváhagyása körül követendő. i Ha még megemlítjük, hogy a törvény alapján a végrehajtásra vonatkozó általános utasítást a kereskedelemügyi minister úr a törvényhatóságokhoz 1900. évi augusztus hó 28-án 4015. sz. a. bocsátotta ki, s ezenkívül egyes részletkérdéseket a tárgy szerint érdekelt ministeriumok s a statisztikai hivatal külön rendeletekben, illetve utasításokban is tisztáztak : főbb vonásokban beszámoltunk a népszámlálás előkészítésének legfontosabb külső eseményeiről. Áttekinthetőség kedvéért helyesebbnek látszik azonban, ha az előkészítés nagy munkáját nem ezen, itt-ott szükségszerűen ismétlésekbe bocsátkozó rendelkezéseknek sorrendjében ismertetjük, hanem különválasztjuk a népszámlálás felvételi mintáinak taglalását, itt emlékezvén meg a kibocsátott intézkedések azon részeiről is, a melyek főképpen e minták kitöltésére vonatkoznak, s külön mutatjuk be azokat az irányelveket, a melyek szerint a népszámlálás végrehajtásának szervezete megalkottatott. a) A népszámlálás felvételi mintái : A népszámlálás czéljaira a következő 4' felvételi minta szolgált : 1. Számlálólap (és ennek az alábbiakban szintén közölt változata, a katonai számlálólap) ; 2. Házi gyüjtőiv; 3. Községi (városi) gyüjtőiv; 4. Járási összesítőív. E mintáknak az 1897. évi XXXV. t.-cz. 3. §-a értelmében szerkesztett munkatervbe foglalt, végleges szövege a a 9—15. lapokon található. A számlálólapnak a tiz év előttihez képest jelentékenyen megnövekedett terjedelmén kivül (1890ben a számlálólap 12 rovatban 17 kérdést tartalmazott, 1900-ban pedig 20 rovatban 45 kérdést) első pillanatra szembeötlő az a változás, hogy ezúttal nem külön (a papir színében is eltérő) számlálólapok használtattak a férfi és női népesség részére, hanem a számlálólap bővült ki annak a kérdezésével, hogy férfi-e, vagy nő a megszámlálandó ? A vezeték- és keresztnevet tudakoló első kérdés után a számlálólap a háztartáshoz való viszonyt tudakolja a »mi czímen lakik a lakásban ?« kérdéssel. Ez szintén újítást képez a számlálólapon ; 1890-ben a házi gyüjtőívnek volt néhány — nem eléggé kimerítő — rovata e czélra. A számlálólapon foglalt felsorolás kiegészítéséül csupán azt kell megjegyeznünk, hogy az utasítás különös súlyt helyezett arra, hogy egy családban mindig csak egy egyén jelöltessék családfőnek ; az albérlő vagy ágyrajáró (olyan egyén, a ki egy lakásban nem egész szobát bérel, hanem csak egy ágyat) azonban szintén lehet családfő. A statisztikai hivatal 1900. évi 6262. sz. körirata pedig a vadházasságban élő nők bejegyzése körül támadt kételyekre azt adta utasításul, hogy a vadházasságban élő nők e rovatban »a családfővel közös háztartásban élők« gyanánt mutatandók ki. Az életkor bejegyzésénél az új számlálólap nem kívánja mindenütt — mint az 1890. évi népszámlálás — a születés évének, hónapjának és napjának kitüntetését, miután a népesség nagy részénél ezt úgy sem lehet pontosan megtudni. Az év mellett a születés hónapjának közlése is kívántatott azonban az 1886—1898. évek közt születetteknél, vagyis azoknál, a kik óvó- és tanköteles korban lehetnek,