1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
156* Már ez adatokból kiviláglik az egyes országrészek közötti élénk különbség, de még inkább nyilvánvaló lesz ez a következő és pedig a viszonyszámokat feltüntető összeállításból : Az országrész megnevezése A népesség %-ában Az országrész megnevezése bányászattal és kohászattal iparral kereskedelemmel és hitellel közlekedéssel Összesen Az országrész megnevezése foglalkozott Az országrész megnevezése 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Duna bal partja 1-4 1-8 13» 15-s 2-7 2-9 1-s 2-s 19-a 22-5 Duna jobb partja 0-4 0-8 13-8 13-8 2's 2's 1-8 2-9 17-a 19-4 Duna-Tisza köze O-o 0-1 16-7 21-1 4'o S-5 2-4 4*o 23-1 30-7 Tisza jobb partja 1-4 1-9 12-a 14-9 2-6 2-9 1-S 2-4 17-4 22-1 Tisza bal partja 0-7 0-7 9-5 10-4 2-6 2-8 l-l 1» 13-» 15-s Tisza-Maros szöge 1-3 0-8 10-8 11-8 2-0 2-4 1-0 Ii 14-6 16-9 Királyhágóntúl 1-8 1-4 8-s 9-4 1-3 1-8 0-8 1-4 11« 13-8 Fiume város és kerülete — — 38-s 34-8 9-a 14-s 10-1 14-1 58-s 62-s Magyarország összesen OS l-o 12-4 14-9 2-6 3-1 1-8 2-4 17-1 20-7 Az egyes csoportokat külön taglalva, a bányászatot és kohászatot illetőleg két országrészt emelünk ki és pedig a Duna jobbpartját, a hol emelkedett és a Tisza-Maros szögét, a hol megfogyott az e foglalkozást űzőknek száma úgy abszolúte, mint relative. A Duna jobbpartján új kőszénbánya üzemek nyitása okozta az emelkedést, míg a Tisza-Maros szögi viszonyok az 1900 körüli válságos közgazdasági viszonyokkal vannak összefüggésben. A világpiaczon beállott vasipari krízis, valamint az ez időtájt kitört osztrák és magyar vaskartell-háború nagy üzemredukcziókra s ezzel kapcsolatosan természetesen a munkásnép körében is jelentékeny elbocsátásokra vezettek. A többi csoportokban kivétel nélkül s minden egyes országrészben kisebb-nagyobb arányú emelkedés következett be az utolsó tiz év alatt. Mellőzve az adatok behatóbb ismertetését, tisztán arra az egy tényre utalunk, hogy a Duna-Tisza köze, a bányászatot és kohászatot figyelmen kivül hagyva, a többi négy főcsoportra nézve valamennyi országrész között nemcsak első helyen áll, hanem a haladás is ez országrészben volt 1890-től 1900-ig a legnagyobb fokú. Budapestet számításon kivül hagyva azonban megváltozik a sorrend. Annak megítélésére, hogy Budapest az ő iparával és kereskedelmével, az ipar-forgalom minden egyes ágában a bányászatot leszámítva, minő uralkodószerepet játszik, közöljük a következő összeállítást, a mely első sorban bemutatja a Duna-Tisza közének ipar-forgalmi népességét Budapest nélkül, majd Budapest iparosságát is beleértve tünteti fel, egybevetve a Duna-Tisza közének, a szorosan vett Magyarország és Magyarbirodalom hasonló népességével. A foglalkozási főcsoport megnevezése Duna-Tisza köze Budapest nélkül Budapest Az oldalt megnevezett foglalkozási főcsoporthoz tartozó s Budapesten összeirt egyének (kereső és eltartott együtt) A foglalkozási főcsoport megnevezése 1890 1900 1890 1900 Az oldalt megnevezett foglalkozási főcsoporthoz tartozó s Budapesten összeirt egyének (kereső és eltartott együtt) A foglalkozási főcsoport megnevezése szám szerint az összes népesség %-ában szám szerint az összes | népesség i %-ában szám szerint az összes | népesség i %-âban 1 szám szerint az összes népesség %-ában a Duna-Tisza köze a szorosan vett Magyarország a Magyarbirodalom A foglalkozási főcsoport megnevezése szám szerint az összes népesség %-ában szám szerint az összes | népesség i %-ában szám szerint az összes | népesség i %-âban 1 szám szerint az összes népesség %-ában összes ipar-forgalmi népességének %-âbau A foglalkozási főcsoport megnevezése szám szerint az összes népesség %-ában szám szerint az összes | népesség i %-ában szám szerint az összes | népesség i %-âban 1 szám szerint az összes népesség %-ában 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Bányászat és kohászat ... 229 O-oi 1.485 0-oe 114 0*02 486 0*07 0*02 0-05 O-oo 0*oi O'oo 0*oi Ipar 292.139 12-8« 386.465 15-14 171.888 33-98 307.707 42-02 26-76 30-49 6-82 8*81 6*06 8*18 Kereskedelem és hitel ... 58.007 2-66 76.517 3*oo 54.211 10-72 103.648 14-15 8-44 10-27 2-09 2*87 1*82 2*75 Közlekedés 30.239 1*88 72.403 2-84 35.507 7-02 60.307 8-23 5*53 5*98 1*86 1*78 1*28 1*60 Összesen 380.614 16-75 536.870 21-04 261.720 51-76 472.148 64-47 40-75 46*79 10-07 13*52 9*28 12-54 Budapest nélkül tehát a Duna-Tisza közét megelőzik nagyobb ipar-forgalmi népességükkel a Duna bal- és a Tisza jobbpartja, valamint erősen megközelíti a Duna jobb part ja. Hogy Budapesten mily erősen konczentrált az ipar-forgalom, mi sem igazolja jobban, mint hogy míg Budapest népessége az ország összes népességének csak 4 ,3°/ 0-át teszi, addig ipar-forgalmi népessége az ország ipar-forgalmi népességének 12'5°/ 0-át köti le. Figyelemreméltó az a tény is, hogy egyetlen egy országrész sincsen, a mely megközelítené Budapestet, a hol 1900-ban a népességnek közel kétharmada (64'5°/ 0) űzött ipar-forgalmi foglalkozást, 12-7°/ 0-kal több mint 1890-ben. Miután így megismertük általánosságban az ipar-forgalmi népességnek az egyes főcsoportok figyelembevételével közjogi alkatrészek s országrészek szerint való alakulását, a következőkben már csak a kereső népesség részéről fogjuk kutatni az egyes főcsoportoknak úgy egymáshoz való arányát (68. sz. tábla), mint különböző szempontok szerint való jelentőségét.
