1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

141* 5. Őstermelés. Az őstermelés az anyaországban 4,960.167, a társországokban 1,095.223, vagyis összesen a Magyarbirodalom területén 6,055.390egyénnek nyújtott 1900-ban keresetforrást, 630.085-tel többnek, mint 1890-ben. Figyelembe véve az őstermelés terhére élő foglalkozásnélküli családtagokat, a háztartásban élő nőket és egyéb eltartottakat, az őstermelés 13,175.083 egyént tartott el, vagyis az összes népességnek 68'4 %-át az 1890. évi 72-5°/

0-kal szemben. Már az 1. fejezetben ismertettük az őstermelésnek úgy közjogi alkatrészek, mint országrészek és törvényhatóságok szerint való eloszlását. Ennek daczára ez adatokra ismét rátérünk és pedig az XX. számú mellékletet képező térkép alapján, mely az őstermelő népesség földrajzi eloszlását mutatja be azzal a különbséggel azonban a táblás kimutatásokkal szemben, hogy itt az adatok még kisebb területek és pedig járások szerint részleteztetnek. Természetesen ennek folytán azok az átmenetek, a melyek az ország különböző jellegű vidékei közt fennállanak, sokkal inkább szembeötlenek. A mi a térkép szerkesztését illeti, megjegyezzük, hogy nemcsak az aktiv népességet öleltük fel, hanem az eltartottakat is, hogy így teljes képet nyerjünk e foglalkozási főosztálynak gazdaságtársadalmi jelentőségéről. A viszonyítás ennek folytán az egész népességhez történt. A térkép első sorban is élénken mutatja be az ország agrikultur jellegét. Egész világos helyek kivétel nélkül csak városoknak felelnek meg. Olyan járás egy sem akad, a hol a népességnek csak 20°/

0-a volna őstermelő. Egy járás van Pestmegyében, a váczi, a hol 20—30°/o közt, négy, u. m. a füleki (Nógrád vni.) és breznóbányai (Zólyom vm.), továbbá ModrusFiumébankettő, a sabáczi és a susáki, ahol 30—40°/

0 közt mozog az őstermelők aránya. Legerősebben domborodik ki különben Horvát-Sziavonország, a hol úgyszólván általában a lakosságnak több mint 80°/

0-a tartozik az őstermelő népességhez. Kivételt csak Szerém- és Verőczemegyéknek némely járásai képeznek, melyek az utolsóelőtti fokozatba (70—80°/

0) tartoznak és Modrus-Fiuménak három járása, a melyek közül kettőben, mint láttuk, 40°/

0-on alul, egyben, a czirkveniczaiban pedig 60°/

0-on alul van az őstermelő elem. A másik összefüggő, bár nem ily egységes terület az ország keleti részén, a Királyhágóntúl található, a mely azután áthúzódik az ország déli részére (Arad, Temes, Krassó-Szörény, Torontál) és a Tisza két partjára (Bihar, Szilágy, Szatmár, Bereg), bár megjegyzendő, hogy itt a megszalátások elég gyakoriak. Ha a Duna-Tisza közét nézzük, azt találjuk, hogy itt, sőt közvetlen a Tisza mellett balról fekvő megyékben sem találunk teljes sötéten árnyalt járásokat, úgy hogy bátran állíthatjuk, hogy ez a vidék átmenetet képez az iparosabb észak-nyugat — mely rész a térképen tényleg legvilágosabb is — és az erősen földmíves dél és kelet között. Magyarország északi részein különben Máramarostól kiindulólag egy sáv húzódik végig, mely a határszéli járások erős agrikultur jellegéről tesz tanúságot, a mennyiben a népességnek legalább 70°/

0-a e foglalkozás terhére él. Erősen árnyalt a Dunántúl is, főként a Horvát-Szlavonországok felé eső része, míg úgy az Ausztria határán fekvő, valamint a Dunához közel eső járásokban egyes kivételektől eltekintve világosabb a színezés. A mi a városokat illeti, érdemes megemlíteni, hogy az anyaországban 28 törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú város akad, a melyekben ez őstermelő elem 50 °/

0-ánál nagyobb hányadát képezi a népességnek, mig a társországokban 2-re rúg e városok száma. Eddig az őstermeléssel általában foglalkoztunk. Ezek után áttérünk azokra az adatokra, a melyek az e foglalkozást üző egyéneknek kisebb csoportok szerint való tagozódásáról adnak számot. E végből közöljük a következő kimutatást, mely az őstermelés öt főágáról és pedig a mezőgazdaságról, kertészetről, erdészet és vadászatról, szénégetésről és halászatról külön-külön, a többiekről és pedig a méhészetről, selyemtenyésztésről és haltenyésztésről »egyéb őstermelési ágak« czímen összefoglaltan tünteti fel a kereső népességre vonatkozó adatokat. Őstermelés Ebből Közjogi alkatrész, országrész összesen mezőgazdaság kertészet erdészet és vadászat szénégetés halászat egyéb őstermelő foglalkoztok Közjogi alkatrész, országrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Közjogi alkatrész, országrész 1890 1900 UI'ÇZS % s 1 •a o

/° CG 1 1 tt h CO 1 S «3 N m % 1 N ifi °/o a •á N CO % szám % a -C3 N CO % szám szám % a N CO szám Duna bal partja 558.260 602.836 550.3S6|98-6 592.908 98-s 1 426|0-x 2.287 0*4 7.043 1*3 7.181 1-2 265 O-o 3230-1 129:0-0 1190'o 11 0, 1 18 O-o Duna jobb partja 857.053 920.360 852.604I99-Ô 913.03299-2 7270-1 3.017í0's 2.993J0-8 3.5720*4 160-» 610-J 6630-1 6090-1 500*o 690-0 Duna-Tisza köze 639.519 664.311 635.925 99-4 656.462:98-8 1.3000*1 5.43l|o-s 1.0020-2 1.1400*2 llljO-o 930-0 1.157,0-s 1.094|0's 240-c 910-0 Tisza jobb partja 437.415 462.612 431.20398-e 455.105 98-* 2500-1 1.1520'a 4.829 l-l 5.396Í1-E 1.091:0"! 9000-2 380-0 57:0-0 40*o 20"o Tisza bal partja 644.988 698.066 635.04298-r, 686.05998-3 400j0-i 1.4360-c 9.367 1-4 10.3G6 l'c 1180-0 1310-J 53'0'J 59 0*o 8:0-o 15!0-o Tisza-Maros sz. 586.169 665.177 582.20999's 657.39698-e 2610-1 2.7220'j 3.110,0-s 3.6C3!o-e â510-i 1.0000-2 1790'o 308:0-0 59:0-Oj 880*o Királyhágón túl 774.700 945.892 767.871J99-1 937.26899-1 2540*0 862,0*1 5.7050-8 6.6460-7 8090-1 I.OÖS'O-1 230*0 2üO'o 380-0 220*o Fiume v. és ker. 926 913 825 89-1 82890-7 293-1 43 4-7 3;0-3 _ — _ 72;7*8 39|4*s -jMagyarorsz.össz. 4,499.03Ü;4,960.167 4,456.06599-0 4,899.058198*8 3.647|0-i 16.9500*3 34.049^-7 37.9670's 2.7610-1 3.5760-1 2.314,0*1 2.3110*0 194;0-o 305 O-o H.-Szlav.ország. 926.1751,095.223 922.91099-7 1,090.97199*6 54 O-o 3180*0 2.038 0-s 2.4460-2 2930-0 4460-1 8220*1 1.0170*1 580-0 250*o Magyarbir. össz. 5,425.2056,055.390 5,378.975;99-o 5,990.02998-9 3.7010-1 17.2680-3 36.087)0-7 40.4130-6 3.0540-1 4.0220-1 3.1360-1 3.328'0*i 252 O-o 3300-0 Az őstermelő népességből tehát 1900-ban a Magyarbirodalomban 65.361 egyén kivételével, a többi valamennyi, vagyis 98'9°/

0 mezőgazdasággal foglalkozott. Közjogi alkatrészek szerint az anyaország és a társországok közt közel egy °/

0-nyi az eltérés, előbbi helyen 98'8, utóbbi helyen pedig 99'6°/

0 tartozik a mezőgazdasággal foglalkozó népességhez. Az egyes országrészek közt pedig a Duna jobb partja