1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

139* A magyaron kívül tehát valamennyi nemzetiség arányszáma csökkent s abszolút szám szerint is, a mint ez a táblás rész 56. számú táblájából nyilvánvalóvá válik, az emelkedés, mely az oláhoknál, szerbeknél és az egyéb és ismeretlen nemzetiségüeknél található, jelentéktelen. Feltűnően csökkent a németek, tótok s különösen a ruthének száma és aránya. Az általános ismertetés keretében még csak azt a megjegyzést teszszük, hogy nemcsak az eddig ismertetett, hanem a törvényhatóságok szerint részletezett adatok is élénk fényt vetnek arra, hogy a szellemi s a sok tekintetben ezzel kapcsolatos politikai, gazdasági, kulturai stb. vezetés mennyire a magyarság kezében összpontosul. Az országnak 89 vármegyei és városi törvényhatósága van s ezek közül 78-ban a magyarság teszi az értelmiség abszolút többségét. Árva, Krassó-Szörény, Temes, BeszterczeNaszód, Brassó, Fogaras, Nagy-Küküllő, Szeben vármegyék, Versecz, Pancsova és Fiume törvényhatósági jogú városok azok, a hol a magyarság az értelmiségnek 5O

0/

o-át sem érik el. Áttérve a részletekre, mindenekelőtt megállapítjuk, hogy a közigazgatási szolgálatban a magyarság aránya legkedvezőbb az állami tisztviselők közt és pedig 94°/

0. A vármegyei tisztviselők közt már csaknem 8°/

0-ot értek el az idegen anyanyelvűek. A városokban már kedvezőtlenebbek a viszonyok : így a törvényhatósági jogú városokban 89*5, a rendezett tanácsú városokban pedig csak 80'5°/

0-ra rúg a magyar tisztviselők aránya. Közelebbről érdekelnek azok az adatok, a melyek a községi és körjegyzőkre vonatkoznak. ök azok, a kik a közigazgatási szolgálatból a legszorosabb kapcsolatban vannak a néppel s így hivatalos funkcziój ukon kívül a nép vezetésére is a legnagyobb befolyással vannak. A két utolsó népszámlálás szerint a községi és körjegyzők nemzetiségi megoszlása a következő volt : Szára szerint °/o-ban 1890 1900 1890 1900 Magyar 3.339 4.219 77-7 85-7 Német 265 197 6-a 4-0 Tót 117 57 2-7 1*9 Oláh 461 371 10-7 7-B Szerb 93 72 2'a 1*5 Egyéb nemzetiségű ... 23 9 0-5 0*1 Összesen 4.298 4.925 100-0 100-O A mi jegyzői karunk magyarságát illeti, az kifogástalannak mondható s a tiz évi fejlődés arra a reménységre jogosít, hogy erősen közeledik a teljes megmagyarosodás felé. Az igazságszolgáltatásban a magyarság általában véve erősebben van képviselve, mint a közigazgatásban. így nemcsak e csoportban, de az összes értelmiségi elemek közt a magyarság tekintetében első helyen áll a birói és ügyészi kar, melynek 95*9°/

0-a magyar anyanyelvű. Az ügyvédek között a magyarság aránya már jóval alacsonyabb és pedig csak 89*i°/

0. A többi nemzetiségeket tekintve, különösen az oláh ügyvédek szerepelnek nagyobb számmal (219), a kiknek aránya 1890-től 1900-ig emelkedett is némileg és pedig 4'3°/

0-ról 4*8

0/

0-ra. Áttérve az egyház és tanügy szolgálatában álló egyénekre, mindenekelőtt megjegyezzük, hogy az egyházi szolgálat körében még mindig feltűnően alacsony a magyarság aránya ; 60°/

0-ot sem ért el. Lelkész és tanító pedig, a kikhez számíthatni még a jegyzőt is, sok faluban az egyedüli intelligens elem, miért is érthető, ha folyton érintkezve a néppel, teljesen kezükben tartják ennek minden tekintetben az irányítását. Nem lehet tehát közömbös ránk nézve, hogy ezeket a nép nagy tömegére közvetlen hatással levő hivatásokat a magyarság milyen mértékben tölti be s e hivatások viselőit a magyar kultura szelleme mennyire hatja át. Ennek következtében úgy a lelkészekről, mint a tanítókról részletesebb adatokat nyújt a kötet és pedig mindkét hivatáshoz tartozó egyénekről van két tábla, melyek közül az egyik törvényhatóságonként (57. és 58. sz. táblák), a másik pedig a lelkészekről felekezet, a tanítókról iskolai jelleg szerint (59. és 60. táblák) számol be a nemzetiségi viszonyokról. A két utolsó népszámlálás szerint volt a lelkészek és segédlelkészek között Szám szerint %-ban 1890 1900 1890 1900 Magyar 6.859 7.385 Ö3M 58'O Német 1.094 907 8-s 7'i Tót 724 529 5-6 4'a Oláh 3.452 3.334 26"9 26 a Ruthén 242 155 1*» 1"E Horvát 85 67 0*7 0"b Szerb 329 313 2-s 2's Egyéb 49 37 0'Í 0S Összesen 12.834 12.727 lOO'o lOO'o Első pillantásra szemünkbe ötlik az oláh papok abnormis nagy száma. Hogy az adatok jobban megérthetővé váljanak, a következőkben adjuk felekezetek szerint a lelkészek és segédlelkészek anyanyelv szerint való megoszlását. Ez adatok szerint 1900-ban az oldalt megnevezett felekezetekhez tartozó lelkészek és segédlelkészek közül Vallás Magyar Német •o Oláh ö o Szerb Egyéb Vallás anyanyelvű volt %-ban Róm. kath 83-s 5-4 8-« 2-3 Gör. kath 22-8 — — 69-4 7-4 — 0-4 Református 99-s 0-a Ág. hitv. ev 45-8 40-8 13-4 — — — — Gör. kel o-« — — 85-4 — 14-0 0-9 Unitárius lOO-o Izraelita 69-9 29-5 _ — — — 0-8 Egyéb vallású 50-0 l)50-o Összesen 58-0 7"i 4*2 26-s 1-3 2-5 0-8 Két tiszta magyar felekezet van, az unitárius és református. A róm. kath. lelkészeknek több i) Itt az »egyéb« alatt a magyar anyanyelvű lelkészek és segédlelkészeken kivül minden más anyanyelvű össze van foglalva.