1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

118* nak az iránt, hogy az ily egyének akár gazdasági, akár társadalmi helyzetüket tekintve nem inkább alkalmazottak-e, mint önállók. Foglalkozási statisztikánk s ugyancsak az osztrák s németbirodalmi statisztika is az iparosok szóvá tett csoportját az önállókhoz sorozza, míg a franczia s a belga foglalkozási statisztika arra az álláspontra helyezkedve, hogy az idegen számlára dolgozó iparosok átmenetet képeznek az alkalmazottaktól az önállókhoz, nem osztják be sem egyik, sem másik kategóriába, hanem mint teljesen különálló foglalkozási viszonyban állóknak tüntetik fel az ily egyéneket. Mielőtt az adatok ismertetését megkezdenék, még röviden utalunk arra, hogy az a kép, amelyet az előadottak nyomán a népesség társadalmi tagozódásáról nyerünk, rendkivül hozzávetőleges s különösen a népességnek társadalmi osztályok szerint való rétegeződéséről, az egyes társadalmi osztályok erejéről alig tájékoztat. Annál nehezebb ez, mert maguknak a társadalmi osztályoknak úgy gyakorlati, mint fogalmi meghatározása s különösen a határ megvonása az egyes osztályok közt statisztikai úton nem is lehetséges. E czélra a foglalkozási viszonynak egyedüli ismerete nem kielégítő, szükségesek volnának ezenkívül adatok, amelyek az egyes egyének tulajdonát képező birtok, vállalat, üzem nagyságát, a jövedelem mértékét, a szükségletek mérvét s kielégítésének fokát feltüntetnék, sőt bizonyos egyéni tulajdonságok szerint is osztályoznák a népességet. A legtöbb ily adatnak beszerzése lehetetlen s legfeljebb az egyes egyének birtokában levő birtok, vállalat, üzemnagyságáról és terjedelméről gyűjthetők adatok, mint aminőket a mi foglalkozási statisztikánk is nyújt részben s a melyeket, mivel az összes népességet összefoglaltan ily alapon külön osztályok szerint nem részletezhetjük, az egyes foglalkozási ágak tárgyalásánál fogunk bővebben ismertetni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az 191^-ben életbelépő új adótörvények folytán, melyeknek alapja a jövedelmi adó, szükségessé válván a fizetendő adóösszeg meghatározása végett az egyének mindennemű jövedelmének megállapítása, meg lesz adva a jövőben a mód arra is, hogy a népesség a jövedelem nagysága szerint tagoltassék. Mindenesetre egy ily statisztika rendkivül messzemenő bepillantást fog engedni gazdasági, társadalmi s egyéb viszonyainkba. Áttérve az adatokra, első sorban is azokat teszszük tanulmány tárgyává, a melyek a népesség társadalmi tagozódását foglalkozási főosztályok sze rint mutatják be s melyeket teljes részletezésükben e kötet 47. számú táblája ölel fel. Már e kérdés tárgyalásánál, de még inkább a későbbi fejezeteknél, amidőn a foglalkozási statisztikai adatokból az egyes termelési ágakról szándékozunk tájékozást szerezni, általában véve a népességnek csak azt a részét öleljük fel, amely a mai munkamegoszláson alapuló nemzeti termelésben aktiv részt vesz, vagyis a szó szoros értelemben vett keresőket, kizárva egészen a személyes szolgálatokat teljesítő s csakis magángazdasági szempontból jelentőséggel biró házi cselédeket, valamint az eltartottakat is csak annyiban véve figyelembe, amennyiben az ezekre vonatkozó adatok valamely kérdés kellőbb megvilágításához hozzájárulnak. Ha a keresőket az előbb ismertetett szűkebb értelemben fogjuk fel, akkor hazánk népességéből : Kereső volt 1890-ben 1900-ban szám % szám »/• Magyarország 6,313.623 41 * 7,167.834 42-s Horvát-Szlavonországok... 1,076.292 48 » 1,277.837 52 e Magyarbirodalom 7,389.914 42 a 8,445.671 43» A házi cselédeknek mellőzése különösen az anyaországban módosítja a keresők arányszámát, a menynyiben 1900-ban 44-7°/

0-ról 42-6°/

0-ra szorítja vissza, míg a társországokban alig hogy egy °/o-kal csökkenti, tekintve azt, hogy a házi cselédekkel együtt a keresők aránya 53'8

0/

0. Ha nemek szerint vizsgáljuk az aktiv népességnek alakulását, a következő eredményekre jutunk : Magyarország Horvát-Szlavonországok... Magyarbirodalom Kereső volt 1890-ben 1900-ban férfi nő férfi nő °/o-ban 63o 20i 63-9 21B 63« 34i 64'A 41-5 63-X 21-8 64'o 24-0 Ha ez adatokat egybevetjük a keresőket az 1. fejezetben feltüntető adatokkal, látjuk, hogy míg a férfiaknál a házi cselédek figyelmen kivül hagyása a keresők arányának alakulását alig befolyásolja, addig a nőknél, a házi cselédek túlnyomó része belőlük kerülvén ki, az arányszámot a Magyarbirodalom területén 3°/

0-kal, az anyaországban majdnem ugyanannyival, a társországokban pedig valamivel több mint másfél százalékkal leszállítja. Ami pedig a kereső népességnek az egyes foglalkozási főosztályok közt való megoszlását illeti, ez a két utolsó népszámlálás alkalmával a következőkép alakult : Az oldalt megnevezett foglalkozásra jutott 100 kereső közül A foglalkozási főosztályok Mae varH. -Szlavona Magyarmegnevezese országon országokban birodalomban 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Mezőgazdaság és kertészet... 70-e 68-e 85-s 85-4 72-s 71-j őstermelés egyéb ágai 0-6 0-c 0-a 0-8 0-6 0-6 Őstermelés összesen 71*2 69-2 86-1 85-7 73M 71-7 Bányászat és kohászat 0'7 0-8 O-i O-i 0-e 0-7 13-0 14-s 7-6 7-0 12-1 13-s Kereskedelem és hitel 2-7 2-9 1-2 1-2 2-5 2-7 Közlekedés l-l 1-8 0-7 0-9 l-i 1-6 Bányászat, ipar és forg. össz. 17-8 20'o 9'6 9-2 16-8 18-3 Polgári és egyházi közszolgálat és ú. n. szabad foglalk. 2-4 2-7 ÍM 1*5 2-ä 2-5 1-6 le l-l 1-2 1-6 1-6 Különböző gazd. ágakban alk. és k. m. n. napszámosok... 4-6 3-9 0-7 la 4'« 3ä Nyugdíjasok, tőkepénz. stb. 1-9 1-8 0-7 0-8 1-8 1-7 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 0-8 0-6 0-í 0-7 0-7