1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

90* az oláhok foglaltak tért a magyarság rovására. Ezzel szemben a többi 141 városban a magyarság a legtöbb esetben igen jelentékeny térfoglalást tett. Jó példával járt elől maga a főváros, a melynek magyarsága 20 év alatt 56-8°/

0-ról 79'3-re szökött ; nagyobb városaink közül Pozsony, Sopron, Kassa, Arad és Temesvár mutatják a magyarosodásnak igen szép példáit ; egyes kisebb városokban pedig szinte rohamos volt a magyarság térfoglalása, pl. Jolsván 42'7°/

0-ról 78'i-re, Nagyrőczén ll-2°/

0-ról 46'6-re, Eperjesen 19'9o/

0-ról 39'8-re, Nyíregyházán 59'7°/

0-ról 96'2-re, Déván 37-6°/

0-ról 58'5-re, Vajdahunyadon 21

,o°/

0-ról 42'9-re, Erzsébetvárosban 41

,9°/

0-ról 65'3-re és Szamosújvárt 33'9°/

0-ról 65'1-re növekedett a magyarság aránya az utolsó két évtizedben. Érdekes még, hogy e 20 év alatt a magyarság 9 városban emelkedett abszolút vagy relatív többségre, a hol azelőtt kisebbségben volt, még pedig tótból magyar többségűvé lett : Nyitra, Jolsva, Kassa ; szerbből magyar : Újvidék, Nagybecskerek ; németből magyar : Szentendre, Brassó ; oláhból magyar : Gyulafehérvár, Déva. Ezeken kivül oláhból német többségűvé változott Lúgos, de itt a magyarság is erőteljesen fejlődik. Népszámlálásunk az anyanyelvet ez alkalommal is kombinálta a hitfelekezettel, hogy kitűnjék, hogy az egyes nemzetiségek milyen arányban szerepelnek a különböző hitfelekezetek hivei között s hogy mely felekezetek mutatnak legnagyobb hajlandóságot a magyarosodásra. Az idevonatkozó adatok a három utolsó népszámlálásról a 28. sz. táblán (1. a 132. lapon) találhatók ; az egyes népszámlálások adatainak összehasonlíthatóságát némileg zavarja ugyan, hogy 1890-ig csak a polgári, 1900-ban pedig csak az összes népességről vannak meg a hitfelekezettel kombinált adataink, a katonaság azonban az arányszámokat csak egy-két tizeddel módosíthatja, így tehát az összehasonlításról nem kell lemondanunk. Kiveszszük az említett 28. sz. táblából az egész Magyarbirodalomra vonatkozó következő adatokat : Hitfelekezet Az oldalt megnevezett hitfelekezetek hívei közül magyar volt %-ban A magyarság arányának növekvése Hitfelekezet 1880 1890 1900 18801890 18901900 Római katli 46'io 47*86 50-76 1*76 2-90 Görög kath 9'ss 10-83 13-31 1-49 2-49 Református 97-58 97-78 98-06 0-so 0-28 Ágostai hitv. evang 23-16 25-B5 28-03 2-69 2-18 Görög keleti 0*76 0-73 I'M — 0*03 0-41 Unitárius 97-67 98-31 99-07 0*64 0-76 Izraelita 57-tó 62-67 70-32 5*18 7-65 Egyéb és ismeretlen 58-69 52-M 47-07 — 6*55 — 4*97 Összesen 41*20 42-89 45-40 1*63 2-58 A magyarság e szerint már a népesség abszolút többségét tevő római katholikusok között is többségben van. Majdnem kizárólag magyar az unitárius és a református felekezet ; több mint kétharmada magyar a zsidóságnak és jóval több, mint egynegyede az ágostaiaknak. Nagy kisebbségben van a magyarság a görög katholikusok közt s csak elenyésző részét teszi a görög keleti felekezetűeknek. A mi a fejlődést illeti, láthatjuk, hogy az egyéb felekezetűek jelentéktelen számától eltekintve, a magyarság minden felekezet körében tért hódit, foglal, sőt ez irányzat, az ágostaiakat kivéve, minden felekezetnél még fokozódik is, a mennyiben a térfoglalás az utóbbi évtizedben nagyobb arányú. Különösen rohamos a zsidók magyarosodása, kik között az idegen anyanyelvűek még számbelileg is erősen megfogyatkoztak. Nagyon kedvező a magyarság térfoglalása a görög katholikusoknál, a kiknél pedig a nemzetiségi egyházi nyelv nagy akadálya a magyarosodásnak. A görög keletieknél, a magyarságtól legidegenebb felekezetnél a 80-as években némi kis visszaesés mutatkozik, a következő évtizedben azonban aránylag elég jelentékeny a magyarság térfoglalása, ha figyelembe veszszük, hogy a magyar anyanyelvű görög keletiek száma tiz év alatt 19.277-ről 32.063-ra szaporodott, a mi egyrészt azt jelenti, hogy a beolvadási proczesszus ennél a magyarságtól éppen nemzetiségi szellemű egyházi önkormányzata révén teljesen elzárkózott felekezetnél is megkezdődött, másrészt azonban annak is tu

1 aj doni that ó, hogy a görög keletiek közül sokan vallották magukat ujabban magyaroknak olyanok is, a kik eddig is magyarok voltak, de a kiket felekezetük a nemzetiség és felekezet fogalmainak összezavarása folytán valamely idegen nemzetiséghez kötve tartott. A többi nemzetiség természetesen a legtöbb felekezetnél tért vesztett, nem szólva az apróbb töredékekről, melyek helyenkint megszaporodtak. A görög keletieknél a szerbek aránya növekedett az oláhok rovására, a mit azonban csak a társországi szerbek kedvezőbb szaporodása okozott, magában az anyaországban a görög keletiek között újabban az oláhok foglalnak tért, a szerbek aránya ellenben csökken. A magyarság térfoglalását az egyes felekezetek körében törvényhatóságonkint is bemutatjuk a 29. sz. táblán (1. a 134. lapon).

1) Egyes helyeken látunk ugyan ingadozást, esetleg visszaesést is az arányszámokban, az általános kép azonban, a mit e táblázat nyújt, az, hogy a magyarság mindenütt s minden felekezet körében hatalmasan nyomul előre. A római katholikusok különösen a Tisza jobb partján magyarosodnak, itt a magyarok aránya a római katholikusok között 39

,7°/

0-ról 48'8-re nőtt 20 év alatt ; igen gyors még a Duna-Tisza közén, a Tisza bal partján és a Tisza-Maros szögén is, tehát az egész Alföldön a magyarság térfoglalása a római katholikusok között. A görög katholikusok között szintén a Tisza jobb partján növekedett legerősebben a magyarság aránya, nem szólva a Duna-Tisza közének kis') Áz egyes törvényhatóságoknál e táblán csak azok a felekezetek szerepelnek, a melyek legalább 1%-át teszik az illető törvény hatóság népességének.