A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 1. A foglalkozások csoportosítása

1. A foglalkozások csoportosítása. — A magyarországi népszámlások között az 1900. évi népszámlálás volt az első, a melynek a népesség foglalkozására vonatkozó eredményeit egy korábbi népszámlás megfelelő adataival össze tudjuk hasonlítani. Már az 1869. és 1880. évi népszámlálások is kiterjedtek ugyan a népesség foglalkozási viszonyaira, de a foglalkozási ágaknak eltérő elvek szerint történt csoportositása nemcsak a részletekre vonatkozó összehasonlítást a foglalkozások legtöbbjére nézve úgyszólván teljesen kizárja, hanem annak következtében, hogy az 1869. és 1880. évi népszámlálások alkalmával még nem volt oly határozott megállapodás a feldolgozásnál követett elvek tekintetében, mely a munkálat egyöntetűségéhez szükséges, s a mennyiben lett volna is egyöntetűség a feldolgozásban, a követett irányelvekről Írásban foglalt utasítások nem maradtak reánk, arra sincs módunk, hogy az egyes foglalkozási ágaknak új csoportositása •utján legalább a foglalkozási főosztályokra nézve tegyük lehetővé a mostani adatoknak ezen korábbi adatokkal való egybevetését. Egészen más a helyzet az 1890. évi népszámlálással szemben. Az 1890. évi népszámlálás hazánk kereső népességét tudvalevőleg oly nagy részletességgel mutatta ki, a mely a legtöbb más állam foglalkozás-statisztikai munkálatainak részletességét felülmúlja. Az 1890. évi foglalkozási statisztika e nagy részletessége módot nyújt arra, hogy habár az 1900. évi népszámlálás feldolgozása nem történt is minden tekintetben az 1890-iki feldolgozásnak megfelelő csoportosítás és azonos foglalkozási névjegyzék szerint, annak eredményeivel az 1890. évi adatokat a keresőkre nézve alcsoportonkint párhuzamba állithatjuk. Az eltartottak az 1890. évi népszámlálás alkalmával még nem egyes foglalkozási ágak, hanem csak nagy foglalkozási osztályok szerint mutattatván ki, az összehasonlítás e részben az 1900. évi adatokkal természetesen csakis a foglalkozási osztályokra szoritkozhatik, ez az összehasonlítás azonban annak daczára, hogy a főcsoportositásban a két népszámlálás foglalkozási névjegyzéke némileg eltér egymástól, egy kis igazítás segélyével teljesen megbízható módon hajtható végre. Az 1900. évi népszámlálás foglalkozási csoportosításának tüzetesebb ismertetésére —- az egyes foglalkozási alcsoportokhoz besorozott foglalkozások részletes felsorolásával és az 1890. évi népszámlálásnál alkalmazott névjegyzéktől való eltérések megjelölésével — a népszámlálásról szóló műnek a foglalkozási statisztika részletes eredményeit magában foglaló IV. kötete lesz tulajdonképen hivatva, már e helyen is szükséges azonban, a midőn csak a fontosabb eredményeknek községenkinti közléséről és e községi adatok törvényhatósági és országos összefoglalásáról van szó, legalább magát a rendszeres foglalkozási névjegyzéket közölni, a mely szerint a foglalkozások csoportositása történt, mert ennek ismerete nélkül az e kötetben közölt foglalkozási főcsoport-megnevezéseknek jelentése sem volna tulajdonképen megállapítható. Az 1900. évi népszámlálás feldolgozásánál használt, a munkálat folyamatában s részben a munkálat befejezése után történt némi csekély módosításokkal véglegesen megállapított foglalkozási névjegyzék itt következik : I. Őstermelés. Aj Mezőgazdaság és kertészet. 1. Földmívelés. 2. Tehenészet, juhászat és baromfitenyésztés. 3. Zöldség- és konyhakertészet. 4. Mű- ós kereskedelmi kertészet, faiskolák. Bj Erdészet és vadászat, szénégetés. 5. Erdészet és vadászat. 6. Szénégetés. C) Méhészet, selyem- és haltenyésztés. 7. Méhészet. 8. Selyemtenyésztés. 9. Haltenyésztés. D) Halászat. 10. Belvizi halászat. 10la. Tengeri és tengerparti halászat. j**