A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)

II. Táblás kimutatások - 2. A községek lélekszáma a legutóbbi négy népszámlálás szerint - I. Magyarország

570 'Tisza-Maros sziige. 44. Arad vármegye. Jelenlevő polgári népesség Jelenlevő pol gári népesség 1869 1880 1890 1900 S •tí N V} Járás, község 1869 1880 1890 1900 végén ~o ta v ó g é n 3 4 5 6 1 2 3 4 s 6 290 235 288 382 12 4.819 4.030 4.423 5.014 239 235 275 254 13 Simonyifalva

2) — — 1.402 1.944 421 355 387 418 14 S zap ári liget

3) — — 1.470 2.156 555 420 473 511 15 Székudvar 4.794 4.494 4.881 5.206 409 349 503 752 16 931 703 816 810 667 532 572 571 17 1.807 1.383 1.762 1.897 526 522 502 922 18 2.110 1.935 2.190 2.359 328 261 369 350 19 2.504 2.087 2.314 2.357 335 280 356 415 20 2.973 2.720 2.933 3.168 528 420 511 563 Összesen 41.796\ 36.848 44.042 48.041 357 322 363 358 36.848 44.042 48.041 779 667 776 717 6. Nagyhálmágyi járás. 1.626 1.507 1.624 1.722 1 552 500 541 560 118 100 124 124 2 1.184 1.142 1.134 1.277 1.066 850 940 945 3 512! 446 508 519 553 410 444 462 4 415 251 393 404 523 546 596 757 5 Brusztur 772" 772 861 940 260 195 229 236 6 Budest 226 326 292 291 574 604 644 658 7 842 776 857 1.058 399 338 339 402 8 Czermura 285 269 301 317 292 217 322 348 9 250 261 248 300 500 353 357 397 10 Dumbráva 342 325 335 369 733 840 933 1.584 11 189 204 262 276 399 372 424 397 12 Guravoj 353 335 384 401 540 440 452 478 13 Juonesd 336 305 323 335 500 396 473 491 14 Kishalmágy 1.074j 1.042 1.149 1.186 083 532 572 592 15 Krisztesd 219 174 228 211 496 563 484 500 16 Lázur 745| 091 762 877 010 502 555 578 17 Leásza 469 388 476 518 322 243 249 263 18 Lestyóra 233 168 191 216 508 377 406 469 19 Lungsora

4) 674! 798 914 750 479 413 424

1 404 20 Magulicsa 604 551 538 515 485 424 477 457 21 Mermesd 212 180 209 258 322 273 401 361 22 Nagvhalmágy 1.301 1.100 1.041 1.229 674 079 724 784 23 Oes 450 392 433 451 735 603 774 732 24 Ocsisor 409 317 371 391 681 605 504 596 25 562; 497 540 599 33.063 28.298 31.041 34.223 26 335 315 358 410 27 420 361 426 442 28 289! 293 355 357 1.579 1.468 1.794 1.987 29 504! 547 604 498 4.583 5.607 6.629 7.578 30 Talács 910i 850 899 972 2.396 2.170 2.397 2.666 31 Tirnovicza 270 255 240 243 I 3.718 1 2.539 3? 513! 548 556 019 1 2.625 3.357 3.718 1 2.917 33 801! 636 703 758 1.715 1.749 2.025 2.251 34 141 L. Lungsora 139 1.671 1.577 1.097 1.868 Összesen 17.393 16.021 17.432 18.686 2.963 3.013 3.769 4.258 2.879 2.977 3.080 3.354 7. Pícskai járás. 2.530 2.334 2.565 2.647 1 Forraynagyiratos 1.148 1.202 1.441 1.412 22.941 ~ 24.252 27.674 32.065 2 1.090 1.899 2.020 1.808 3 Magyarpécska 7.491 7.820 8.336 8.278 4 Nagy- és Kisvarjas .. 835; 932 1.372 1.548 1.554 1.514 1.656 1.733 5 Németpereg 1.082; 1.275 1.459 1.473 520 346 436 502 0 Obodrog 247 322 274 370 1.504 1.127 1.291 1.369 7 6.745 7.369 7.743 8.997 1.862 1.810 2.203 2.119 8 4.906 5.387 6.321 6.054 1.469 2.454 1.270 2.139 1.593 2.302 1.957 2.494 Összesen 24.1441 26.212 28.966 29.940 2.174 1.870 2.250 2.299 S. Radnai járás. 1.967 1.064 1.633 1.704 1 580 477 550 585 2.187 1.930 2.105 2.210 2 Batucza 434 386 378 341 2.049 1.902 2.159 2.506 3 Berzova 1.862 1.649 1.708 1.726 4.118 3.864 4.103 4.237 4 Dumbrovicza 1.146 1.122 1.140 1.131 Járás, község Doncsény Dulcsele Fényes Govosdia Gurahoncz Holdmézes Honczisor Ignest Jószás Jószáshely Kakaró Kertes Iviszindia Kocsuba Krokna Láz Madrizest Minyád Monyásza Musztesd Nadalbest Nyágra Pajsán Prezest Ravna Revetis Rossina Solymosbucsáva Szakács Szaluró Szelezsány Szlatina Szuszány Valemáre Vaszoja Zimbró Zöldes Összesen... 4. Kléki járás Almáskamarás Elek Gyulavarsánd Medgyesbodzás Medgyesegybáza ') ... Nagykamarás .. Nagypél Ottlàka Sikló Szentuiárion ... Összesen 5. Kisjenöi járás. Ágya Bélzerind Csintye 4 Erdőhegy Feketegyarmat Kerülős Kisjenő 8j Miske 9| Nadah Nagyzerind Seprős ') 1893-ban alakult közséj s 1885-ben alakult községgé. — '•'>] Vosdocs lakosságával együtt. :gé ; azelőtt Medgyesbodzáshoz tartozó telep volt. — 2) Vadász és Bélzerind községek határában keletkezett Zaránd község határában keletkezett s 1888-ban alakult külön községgé. — *) 1880-ban és 1890-ben