A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)
I. Általános jelentés - 7. A magyarul tudók száma
6* Az utolsó évtized fejlődéséről a viszonyszámok részek szerint részletezve az alábbi összefoglalásból tájékoztatnak, a melyek ugyancsak közjogi alkat-1 tűnnek ki : P 3 1 g á r i népes s é g Összes (polgári- és katonai) i népesség 1890-ben 1900-ban 1900-ban Közjogi alkatrész magyar német S oláh ruthén horvát szerb egyéb magyar német •o oláli ruthén horvát szerb egyéb magyar német -o oláh ruthén horvát szerb A >• to CJ °/o-o k b a n i 2 1 3 4 » « 1 8 1 9 10 <1 12 <3 14 15 10 17 18 19 20 21 22 23 24 25 48-5 13-1 12-5 17-1 2*5 1-3 3-3 1-7 51-4 11-8 11-9 16-7 1*1 2"0 2-0 51-4 11-9 11-9 16-6 M 2-6 2-0 48-5 13-1 12-5 17-1 2*5 1-3 3-3 51-4 11-8 11-9 16-7 2"0 2-0 51-4 11-9 11-9 16-6 M 2-6 2-0 Horvát-Szlavonországok 3-2 5-3 0-6 01 0-2 62*2 25-7 2-7 3-8 5-6 0-7 o-o 0-2 61-6 25-4 2-7 3-8 5-6 0-7 o-o 0-2; 61-6 25-4 2-7 összesen 42-8 12-2 11-0 14-9 2-2 9-0 6-1 1-8 45-4 11-0 10-5 14-6 2-2 8-7 5-5 2-1 45-4 ÍM 10-5 14-5 2-2 8-7 1 5-5 21 A magyar anyaországban a magyar anyanyelvűek száma meghaladta már az abszolút többséget, a népesség 48-5 százalékáról 51*4 százalékra emelkedvén. Az egyéb anyanyelvűek közül a németek veszitettek leginkább tért, számarányuk 131 százalékról ll'8-.ra csökkenvén ; a tótok és oláhok vesztesége már kisebb, amazok ugyanis 12'5-ről 11'9-re, ez utóbbiak pedig 17-1 százalékról 16'7-re szállottak le. A magyar anyanyelvűek aránya emelkedett Horvát-Szlavonországokban is, 3*2 százalékról 3-8-ra. A magyarság térfoglalása legintensivebben nyilatkozik meg városainknál (1. a 32.* s köv. lapokon foglalt táblákat), a melyekben — Szatmár-Németi kivételével — a magyar anyanyelvűek számaránya mindenütt örvendetesen megnőtt. Különösen szép példája ennek maga Budapest, a melynek magyarsága 66-4 százalékról 79'3-ra emelkedett, továbbá Pozsony, a melynek tiz év előtti 19*9 százalékos magyarságával szemben ma már 305 százaléknyi magyarajkű lakosa van. Sopronban 29-8-ról 38'5 százalékra emelkedett a magyarság aránya, Kassán 49-9 ről 66-3-ra, Aradon 61'6-ról 70'4-re, Temesvárott 26'7-ről 36-ra, Verseczen 5'7-ről 10-2-re. A vármegyei törvényhatóságokban lassűbb a magyar nyelv térfoglalása; Esztergom, Somogy, Békés, Csík és Háromszék vármegyékben némileg tért is veszített a magyarság; viszont azonban nagy növekedését találjuk a magyar ajkűaknak Zólyom, Moson, Abauj-Torna, Szepes, Zemplén, Ugocsa, Hunyad, stb. vármegyékben. Az abszolút többséget az utóbbi tiz év alatt ismét három vármegyében nyerte el a magyarság : Baranyában, Sopronban és Zemplénben. A németajkúak százalékos aránya Turócz, KrassóSzörény, Csík, Maros-Torda, Szeben és Szolnok-Doboka vármegyékben emelkedett ; csökkent azonban a városokban mindenütt, a megyék közül Mosonban, Szepesben, Besztercze-Naszódban, Nagy-Küküllőben stb. főleg a tótok és oláhok javára. A tótok aránya Pozsonyban és különösen Kassán csökkent, ez utóbbi helyen 33-6 százalékról 22'9-re; azonkívül Árva, Hont, Zólyom, Zemplén és Szabolcs vármegyékben. Több vármegyében viszont a tótság némi terjedéséről tesznek tanúságot adataink, nevezetesen Bars, Esztergom, Nyitra, Pozsony, Fejér, Szepes, Békés, Arad, Csanád vármegyékben. Az oláhok a Tisza-Maros szögének és Tisza balpartjának vármegyéiben tért veszitettek ; a Királyhágón tűli részekben azonban több vármegyében előrenyomultak, leginkább Besztercze-Naszód, Fogaras, Háromszék, Nagy-Küküllő és Torda-Aranyos vármegyékben ; egy helyütt, Kis-Küküllőben pedig, a hol 1890-ben számuk még csak 49°/o-ra rúgott, 50-8°/o-kal az abszolút többséget is meghaladták. A ruthének aránya Beregben, Máramarosban, Ungban emelkedett, Ugocsa, Sáros, Szepes vármegyékben pedig csökkent ; a horvátok és szerbek aránya, mint emiitettük, alig hasonlítható össze az 1890. évi eredményekkel, a két felvétel eltérő volta miatt. 7. A magyarul tudók száma. A tizenkílencz milliót meghaladó népességünkből 10,175.514 tud magyarul beszélni. A nem magyarajkűak közül 1,433.213 érti és beszéli a magyar nyelvet ; 9,079.045 azonban nem tud magyarul. Az 1890. évi állapottal szemben a magyarul beszélők aránya, közjogi alkatrészek szerint is részletezve a következőképpen alakul : Közjogi alkatrész Polgári népesség Összes (polgári és katonai) népesség Magyarul beszélni tudott Közjogi alkatrész magyar anyanyelvű nem magyar anyanyelvű magyarul beszélni tudók összes száma magyar anyanyelvű nem magyar anyanyelvű magyarul beszélni tudók összes száma 1890-ben 1900-ban 1900-ban Közjogi alkatrész magyar anyanyelvű magyarul tud magyarul nem tud magyarul beszélni tudók összes száma magyar anyanyelvű magyarul tud magyarul nem tud magyarul beszélni tudók összes száma az öszszes majryar íljKÚ „ a z a nem ÖSZ- magyar szes ! az öszszes magyar ajkú Közjogi alkatrész magyar anyanyelvű magyarul tud magyarul nem tud magyarul beszélni tudók összes száma magyar anyanyelvű magyarul tud magyarul nem tud magyarul beszélni tudók összes száma polgári népességnek polg. és kat. népességnek Közjogi alkatrész 1900-ban, abszolút számokban százaléka i 2 3 j 4 5 6 1 8 9 10 1 11 12 j 13 14 15 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. .. Összesen 8,588.834 90.180 1,365.764 47.421 6,766.976 2,263.165 9,954.598 137.601 8,651.520 90.781 1,384.729 48.484 6,802.006 2,277.039 10,036.249 139.265 55-7 4-7 13-8 1-6 59-5 5-7 16-8 2-1 59-6 5-8 16-9 21 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. .. Összesen 8,679.014 1,413.185 9,030.141 10,092.199 8,742.301 1,433.213 9,079.045 10,175.514 49-2 11-2 52-8 13-5 52-9 li'í
