A Magyar Korona országainak helységnévtára (1892)

I. Általános rész - IX. Útmutatás a helységnévtár könnyebb kezelhetésére

934 IX. Útmutatás a helységnévtár könnyebb kezelhetésére. Anweisung zur leichteren Handhabung des Ortslexikons. Az általános rész magyarázatra nem szorul, kivéve, hogy Horvát-Szlavonországnál nem az egyes községek, hanem a több községből álló politikai községek vannak kimutatva. A betűrendes részben a községek, puszták, telepek nem törzs-, hanem előnevük betűrendje szerint foglalnak helyet (például Kis-Szeben, nein pedig Szeben (Kis-) keresendő); a törzsnévnél egyszerű utalás történik az előjelzőre. Az összetett névvel biró s kötjellel kapcsolt helységek a betűrendben megelőzik azon helységeket, melyeknél a hason hangzású előnév a törzsnévvel összeolvadt, vagy a névnek csak esetleg teszi első részét (például Kis-Szeben előbb jön, mint Kisasszond vagy Kisóez). Hasonnevű községek a megyék betűrendje szerint soroztattak s megelőzik a hason nevű pusztákat és telepeket, melyek viszont egymás közt a községek szerint következnek, melyekhez tartoznak. Az egyes községeknél az adatok sorrendje következő: A község neve, jellege, az esetleg hozzá tartozó fürdők, puszták, telepek s egyéb lakhelyek; vármegye, járás, a házak száma, lélekszám, a divó nyelvek, a hitfelekezetek anyaegyházai és fiókegyházainak hovátartozása, iőrület katasztr. holdakban, kir. törvényszék, járásbíróság, adóhivatal, a hadkiegészítő kerület, a honvédezred és a népfölkelési járás száma, továbbá, ha van, a gőzhajózási-, vasúti- és távirdaállomás és pedig a két előbbinél, ha elnevezésük esetleg eltérne a község nevétől, az az illető jel után zárjel közt szintén kimutattatik, postatakarékpénztár, végre az utolsó távírda és posta, azon néven, a mint a távírda-, illetőleg postahivatal neveztetik. A horvát-szlavonországi résznél megjegyzendő, hogy ott azon helységeknél, melyek nem képeznek önálló adóközséget, a politikai községen kivül az adóközség is ki van mutatva. A betűrendes részben előforduló rövidítések- és jelekre nézve a mű elején és végén található jelmagyarázat nyújt felvilágosítást. Der systematische Theil bedarf keiner Erklärung, ausgenommen, dass in Kroatien und Slavonien nicht die einzelnen Geineinden, sondern die aus mehreren Gemeinden bestehenden politischen Gemeinden ausgewiesen sind. Im alphabetischen Theil sind die Gemeinden, Pusten und Ansiedelungen nicht nach ihren Stamm-, sondern nach ihren Vornamen in alphabetischer Ordnung aufgenommen (es ist z. B. Kis-Szeben

, nicht aber Szeben (Kis-) zu suchen)

; bei den Stammnamen findet sich ein einfacher Hinweis auf den Vornamen. Jene Ortschaften, welche einen zusammengesetzten, mit einem Verbindungszeichen versehenen Namen haben, kommen vor jenen, bei welchen der gleiche Vorname mit dem StammNamen zusammengeschmolzen ist, oder aber eventuell den ersten Theil des Ortsnamens bildet (z. B. Kis-Szeben steht vor Kisasszond und Kisóez). Die Gemeinden mit gleichen Namen wurden nach der alphabetischen Ordnung ihrer Comitate eingetlieilt. und kommen vor den gleichnamigen Pusten und Ansiedelungen, welche wieder unter einander je nach der alphabetischen Ordnung der Gemeinden folgen, zu welchen sie gehören. Bei den einzelnen Gemeinden reihen sich dieDatenfoTgendermassen: Name und politischer Charakter der Gemeinde, die eventuell zur Gemeinde gehörigen Bäder, Pusten, Ansiedelungen und sonstigen Wohnorte

; Comita t, Bezirk, Anzahl der Häuser und Seelenzahl, die gebräuchlichen Sprachen, die Muttergemeinden und die Angehörigkeit der Filialen der einzelnen Confessionen, Gebiet in katastr. Jochen, kön. Gerichtshof, Bezirksgericht, Steueramt, Zahl des Ergänzungsbezirkes, der Honvéd-Halbbrigade und des Landsturm-Bezirkes, ferner wenn solche vorhanden, die Dampfschiff-, Eisenbahn- und Telegrafen-Station und zwar ist bei den zwei ersteren deren Benennung, insofern diese mit dem Namen der Gemeinde nicht übereinstimmt, nach dem entsprechenden Zeichen unter Klausel angegeben, Postsparkassen

; schliesslich die letzte Telegrafenund Poststation, unter jenen Namen, wie das Telegrafen-, beziehungsweise Postamt genannt wird. Bezüglich des kroatisch-slavonischen Theiles muss bemerkt werden, dass bei jenen Ortschaften, welche keine selbstständige Steuergemeinde bilden, ausser der politischen auch die Steuer-Gemeinde angeführt ist. Über die im alphabetischen Theil vorkommenden Abkürzungen und Zeichen gibt die am Anfange und am Ende des Werkes befindliche Zeichen-Erklärung Aufschluss.