A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
95* A templomoknak és iskoláknak összefoglalt tárgyalása nemcsak azért látszik czélszerűnek, mert az iskolák jelentékeny része az egyházak kezében van, hanem azért is, mert nem ritka az eset, hogy az iskolák közös tető alatt állnak a templomokkal s tulajdonképen egy ugyanazon épületnek egyik fele templom, másik fele iskola. Kimutatásaink ezt is külön feltüntetik s a Magyarbirodalomban van összesen 13.049 külön álló templom, 14.945 külön álló iskolai épület és 614 oly épület, melynek egyik része templom, másik része iskola. Az egy tető alatt álló templomok és iskolák csaknem kivétel nélkül az anyaországban fordulnak elő, Horvát-Szlavonországokban mindössze 7, Fiúméban pedig 2 ily épület található. Az épületeknek most emlitett három neme közül a templomok vannak legszilárdabban épitve, a különálló iskolák is valamivel szilárdabban, mint az egy tető alatt álló templomok és iskolák, mi abban leli magyarázatát, hogy többnyire a szegényebb kis falukban fordulnak elő az olyan épületek, melyeknek egy része templom, más része iskola. A templomok a társországokban sokkal szilárdabban vannak épitve, mint az anyaországban: itt csak 74*29°/o-uk bir kő- vagy téglafallal, ott 95*2i°/o-uk, itt 3*i5°/o-uk sár- vagy vályogfalú, ott csak 0*5i°/o-uk, a Dráván innen a fatemplomok is 12*6o°/o-ot képviselnek, a Dráván túl csak 4,oof)/o-ot. Az anyaországban nem kevesebb, mint 355 sár- vagy vályog- és 1.427 fatemplom található. Az utóbbiaknak több mint fele Erdélyre esik; ott. az összes templomoknak 32*06°/o-a fából vagy fával vegyesen más anyagból van épitve. A fatemplomok általában a Tiszától keletre fekvő országrészekben gyakoriak, a Tisza bal partján 19*66, a Tisza-Maros szögében 15*oi»kal szerepelnek s határozott összefüggés látszik közöttük és a görög egyházak elterjedése közt. Az ország közepén és nyugoti felében csak igen kevés a fatemplom, a Duna bal partján csak 2*bi°/o, jobb partján l*aa°/o, a Duna-Tisza közén csak l*os°/o. Sárból vagy vályogból épült templom viszont a Duna-Tisza közén található legtöbb, különösen Bács-Bodrog és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében, de e két megyéhez csatlakozik még a Tisza bal partján Hajdú megye is, mind háromban az összes templomoknak több mint egy negyede sár- vagy vályogfalú. Azt a kedvező arányt, melyet a kő- vagy téglaépületek tekintetében Horvát-Szlavonország mutat, a Dráván innen egyetlen országrészben sem találjuk fel, még a Duna két partján és a Tisza jobb partján sem, hol pedig legkedvezőbb az arány. Legtöbb a kő- vagy téglatemplom a Duna jobb partján, 86*25, legkevesebb ellenben Erdélyben és a Tisza bal partján, ott 62*4o°/o, itt 62*i3°/o. A tetőzet tekintetében ép oly előnyben vannak a társországok az anyaország felett, mint a falazatnál láttuk. Az anyaországban csak 41-68 %-a van cseréppel födve a templomoknak, ellenben 2*65 zsúp- vagy nádfedelűt is találunk, a Dráván túl ellenben a cseréptető 61*53°/o-ra rúg s nád- vagy zsúptetős templomok csak 0*i9°/o-ot képviselnek. Az anyaországban csak egyetlen egy országrész van, a Duna jobb partja, hol a templomoknak több mint fele (itt nem kevesebb, mint 71*23°/o-a) cseréppel van födve, a Tisza bal partján ellenben csak 21*26°/0“a cserepes a templomoknak. A zsindelytető viszont az utóbbi országrészben és a Tisza jobb partján a legáltalánosabb, (73-89°/o, illetőleg 77‘23°/o), mig a Tisza-Maros szögében a Die zusammengefasste Erörterung der Kirchen und Schulen erschien nicht nur aus dem Grunde zweckmässig, weil ein bedeutender Theil der Schulen durch kirchliche Gemeinden verwaltet wird, sondern auch deshalb, weil es kein seltener Fall ist, dass die Schulen mit den Kirchen unter gemeinsamen Dache stehen, eigentlich die eine Hälfte ein und desselben Gebäudes als Schule, die andere Hälfte hingegen als Kirche benützt wird. In unseren Tabellen ist auch dies gesondert nachgewiesen und es können im Königreiche Ungarn zusammengenommen 13.049 alleinstehende Kirchen, 14.945 alleinstehende Schulgebäude und 614 solche Gebäude angetroffen werden, in welchen ein Theil als Schule, der andere aber als Kirche dient. Die Kirchen und Schulen unter einem Dache kommen fast ohne Ausnahme im Mutterlande vor, in Kroatien-Slavonien gelangten insgesammt 7, in Fiume aber 2 derartige Gebäude zur Aufnahme. Von den soeben erwähnten drei Gattungen der Gebäude sind die Kirchen aus dem festesten Material erbaut und auch die alleinstehenden Schulen aus etwas festerem als die Kirchen und Schulen unter einem Dache, dies findet darin seine Erklärung, dass solche Gebäude, deren erster Theil eine Kirche, der andere aber eine Schule ist, meistens in den kleinen, ärmeren Dörfern erbaut werden. Die Kirchen sind in den adnexen Ländern bei Weitem aus festerem Material gebaut, wie im Mutterlande, hier betragen die aus einem Stein- oder Ziegelgemäuer erbauten 74*29°/o, dort 95*2i°/o, im Mutterlande jene, deren Gemäuer aus Koth oder Lehm besteht, 3*i5°/o, in Kroatien-Slavonien nur 0*5i°/o, diesseits der Drau erscheinen die Kirchen aus Holz mit 12*63°/o repräsentirt, jenseits der Drau nur mit 4*oo°/o. Im Mutterlande können nicht weniger als 355 Kirchen mit Koth- oder Lehm-Gemäuer und 1.427 Kirchen aus Holz angetroffen werden. Mehr als die Hälfte der letzteren entfällt auf Siebenbürgen, dort sind 32-o6°/o der sämmt- lichen Kirchen aus Holz oder aus mit Holz gemengten Material erbaut. Die Kirchen aus Holz kommen überhaupt in den, von der Theiss gegen Osten gelegenen Landestheilen sehr häufig vor und betragen am linken Theissufer 19*66°/o, im Theiss-Maros-Becken 15*oi°/o; zwischen den auf diese Weise erbauten Kirchen und der Verbreitung der griechischen Confession kommt ein entschiedener Zusammenhang zum Ausdruck. In der Mitte und im westlichen Theil des Landes können sehr wenig Kirchen aus Holz angetroffen werden, am linken Donauufer nur 2*55°/o, am rechten Donauufer l*22°/o, im Donau-Theiss-Becken l*os°/o. Die aus Koth oder Lehm erbauten Kirchen kommen hingegen mit der grössten Anzahl im Donau-Theiss-Becken vor, besonders in den Comitaten Bács-Bodrog und Jász-Nagy-Kun-Szolnok, diesen beiden reiht sich aber auch das am linken Theissufer gelegene Comitat Hajdú an, in allen drei Comitaten ist mehr als V4 Theil sämmtlicher Kirchen aus Koth oder Lehm erbaut. Das günstige Verhältniss, welches hinsichtlich der Gebäude aus Stein oder Ziegeln Kroatien-Slavonien aufzuweisen vermag, kann diesseits der Drau in keinem einzigen Landestheil wahrgenommen werden, nicht einmal an den beiden Ufern der Donau ebenso nicht am rechten Theissufer, wo sich das Verhältniss am günstigsten gestaltet. Die meisten Kirchen aus Stein oder Ziegeln besitzt das rechte Donauufer, 86*65°/o, die wenigsten Siebenbürgen und das linke Theissufer 62*43, beziehungsweise 62*i3°/o. Hinsichtlich der Bedachung sind die adnexen Länder dem Mutterland gegenüber ebenso in Vorzug, wie dies bezüglich des Gemäuers ersichtlich war. Im Mutterlande sind nur 41*68°/o der Kirchen mit Ziegeln gedeckt, 2*65°/o stehen sogar unter einem Rohr- oder Strohdach, jenseits der Drau steigt aber die Bedachung aus Ziegeln auf 61*53°/o und die Kirchen mit Rohroder Strohdach betragen nur 0*i9°/o. Im Mutterlande kommt nur ein einziger Landestheil vor, das rechte Donauufer, wo mehr als die Hälfte der Kirchen (nicht weniger als 71 *23°/o) mit Ziegeln gedeckt ist. Am linken Theissufer besitzen hingegen nur 21 *26°/o der Kirchen eine Ziegel-Bedachung, das Schindeldach ist hingegen in diesem letzteren Landestheil und am rechten Theissufer am meisten verbreitet (73*89°/o, beziehungsweise 77*23», während im Theiss-Maros-Becken nur 47*75°/o
