A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
A gyárak és mai ipari épületek úgy falazatra, mint tetőzetre jóval szilárdabban vannak épülve, mint akár a lakóházak, akár a gazdasági épületek, egy harmadrészük bir egészen szilárd (kő- vagy tégla)-fallal s több mint egy harmadrészük bir egészen szilárd (pala- vagy cserép-) tetővel. Ez arányszámok sem valami fényesek, mit az a körülmény okoz, hogy itt nemcsak nagyobb gyári épületekről van szó, hanem jelentéktelen ipari épületekről is, melyek kevés költséggel primitiv módon vannak épülve s azonkívül a gyáraknak is vannak nagyobb számmal kevésbbé szilárdan épült melléképületei, mint pl. a színek, raktárak stb. Nincs egyetlen országrész, a hol a gyáraknak és más ipari épületeknek fele kőből vagy téglából volna építve, legkedvezőbb az arány a Tisza jobb partján 45'3S°/o; a Duna jobb partján 43*85 s Horvát-Szlavonországban 4067, leggyengébb ellenben a Tisza bal partján, csak 17*08%. A kő- vagy téglaalapra rakott vályog- vagy sárfal a Duna két partján leggyakoribb, a gyári és más ipari épületeknek a bal parton egy negyede, a jobb parton közel egy negyede igy van épülve, a többi országrészekben is meghaladja a 10°/o-ot, kivéve Erdélyt és Horvát-Szlavonországot, az előbbiben csak 3-89, az utóbbiban csak 2*77 °/o-ot tesz. A tiszta vályog- vagy sárépületek jóval nagyobb arányban fordulnak elő, mint a kő- vagy téglaalapűak. Az egyes országrészek közt itt is nagy ellentéteket látunk. A Duna-Tisza közén az összes ipari vagy gyárépületeknek 44*73 °/o-a vályog- vagy sárfallal bir, a Tisza-Maros szögében is több mint egy harmada, ellenben Erdélyben csakis 1*82 °/o. Erdélyben az ipari és gyári épületek közt is a fa- vagy fával vegyesen más anyagú falazat a túlnyomó, erre esik az összes számnak 65*28 °/o-a ; azután következik Horvát-Szlavon- ország 47*45 °/o-kal, ellenben a Duna jobb partján az ipari épületeknek csak 12*61 °/o-a, a Duna-Tisza közén csak 14*o4-a faépület. A gyár- és ipari épületek közt a deszka- és zsindely- födelűek fordulnak elő legnagyobb számmal, közel 41 %-át képezvén az összes számnak, a cserépfödelekre jóval több, mint egy harmad, a nád- és zsúptetőzetekre nem egészen egy negyedrész esik. Két országrészben, Horvát-Szlavonországban és a Duna jobb partján az ipari épületeknek több mint fele cserépfödelű. Legkedvezőtlenebb az arány a Tisza két partján, a jobb parton — hol pedig épen a legtöbb kő- és téglafalú ipari épület fordul elő — a cserépfödelű épületekre csak 20*04 °/o, a bal parton pedig csak 19-95 °/o esik. A Duna-Tisza közén, a Tisza-Maros szögében és Erdélyben az ipari épületeknek körülbelül egy harmada cserépfödelű, a Duna bal partján ellenben nem egészen egy negyede. A két felvidéki országrészben és Erdélyben az ipari épületeknek több mint fele zsindelylyel, vagy deszkával van fedve; a maximumot a Tisza jobb partja képviseli 63*io °/o-kal. Legkevesebb zsindely fedelű ipari épület a Duna jobb partján van, csak 17*23 °/o. A mint a magyar birodalom átlagánál kiemeltük, a nád- és szalmatető is elég gyakori az ipari épületek közt, az anyaországban az ipari épületeknek egy jó negyedét ilyenek képezik. Ez átlagon jóval felülállnak a Duna jobb partja, a Duna-Tisza köze és a Tisza bal partja, mely három országrészben az ipari épületeknek közel egy harmada nád- vagy szalmafödelű, Horvát- Szlavonországban ellenben arányszámuk leszáll 10-26, Erdélyben pedig 9*43 °/o-ra. A templomok- és iskolákról a következő kimutatás nyújt kellő áttekintést: Die Fabriken und sonstigen gewerblichen Gebäude sind sowohl nach dem Gemäuer, als auch nach der Bedachung- standhafter gebaut, als die Wohnhäuser oder die Wirtschaftsgebäude ; ein Drittel derselben besitzt vollkommen festes Gemäuer (Stein oder Ziegeln) und mehr als ein Dritteltheil hat eine Bedachung aus vollkommen festen Material (Schiefer oder Ziegeln). Diese Verhältnisszahlen sind nicht überaus günstig, was der Umstand verursacht, dass hier nicht nur von grösseren Fabriks-Gebäuden die Rede ist, sondern auch von unbedeutenden gewerblichen Gebäuden, welche bei geringen Kosten auf eine primitive Art erbaut sind, ausserdem besitzen auch die Fabriken in grosser Anzahl minder fest erbaute Nebengebäude, als Schoppen, Magazine, u. s. w. Es gibt keinen einzigen Landestheil, wo die Hälfte der Fabriken und sonstigen gewerblichen Gebäude aus Stein oder Ziegeln erbaut wäre, am günstigsten gestaltet sich das Ver- hältniss am rechten Theissufer mit 45*38°/o, am rechten Donauufer mit 43*85°/o und in Kroatien-Slavonien mit 40*67°/o, am ungünstigsten hingegen am linken Theissufer mit 17*üs°/o. Das auf einem Stein- oder Ziegel-Fundament errichtete Gemäuer aus Koth oder Lehm kommt am häufigsten an den beiden Ufern der Donau vor, am linken Ufer ist V4 Theil, am rechten Ufer fast x/4 Theil der Fabriken und sonstigen gewerblichen Gebäuden auf diese Weise erbaut, auch in den übrigen Landestheilen entfallen auf diese Bauart mehr als 10%, ausgenommen Siebenbürgen und Kroatien-Slavonien, wo dieselbe nur 3*s9°/o, beziehungsweise 2*77°/o beträgt. Die ausschliesslich aus Koth oder Lehm erbauten Gebäude kommen in bedeutend grösserem Maasse vor, als jene mit Steinoder Ziegel-Fundament. Zwischen den einzelnen Landestheilen sind auch diesbezüglich grosse Unterschiede bemerkbar. Im Donau-Theiss-Becken besteht bei 44"73°/o der gesammten Fabriken oder sonstigen gewerblichen Gebäuden das Gemäuer aus Koth oder Lehm, im Theiss-Maros-Becken auch bei mehr als V3? 411 Siebenbürgen hingegen nur bei l‘s2°/o derselben. In Siebenbürgen besteht auch bei den Fabriks- oder sonstigen gewerblichen Gebäuden das Gemäuer in überwiegendem Maasse aus Holz, oder aus mit Holz gemengten Materiale es entfallen hierauf 65*28% der Gesammtzahl, nachher folgt Kroatien-Slavonien mit 47*45% ; am rechten Donauufer sind hingegen nur 12*61%, im Donau-Theiss Becken nur 14*04% der Fabriken und sonstigen gewerblichen Gebäude aus Holz, oder aus mit Holz gemengten Material erbaut. Unter den Fabriks- oder sonstigen gewerblichen Gebäuden kommen jene mit Schindel oder Bretterdach mit der grössten Anzahl vor, 41% der Gesammtzahl betragend; auf die Bedachung aus Ziegeln entfällt mehr als ein Drittel, auf jene mit Rohr- oder Strohbedachung nicht ganz % Theil. In zwei Landestheilen, in Kroatien-Slavonien und am rechten Donauufer ist mehr als die Hälfte der gewerblichen Gebäude mit Ziegeln gedeckt. Am ungünstigsten gestaltet sich das Verhältniss an den beiden Ufern der Theiss, am rechten Ufer, wo eben die meisten gewerblichen Gebäude mit einem Gemäuer aus Stein oder Ziegeln angetroffen wurden, entfallen auf die gewerblichen Gebäude mit Ziegelbedachung nur 20*04%, am linken Ufer aber nur 19 95%. Im Donau-Theiss-Becken, im Theiss-Maros-Becken und in Siebenbürgen ist beiläufig ein Dritteltheil der gewerblichen Gebäude mit Ziegeln gedeckt, am linken Donauufer hingegen nicht ganz % Theil derselben. In den beiden, Ober-Ungarn bildenden Landestheilen und in Siebenbürgen hat mehr als die Hälfte der gewerblichen Gebäude eine Bedachung aus Schindeln oder Brettern; das Maximum repräsentirt das rechte Theissufer mit 63*io% die wenigsten gewerblichen Gebäude mit Schindeldach kommen am rechten Donauufer vor, wo dieselben nur 17-23% betragen. Wie dies bei dem Durchschnitt des Königreichs Ungarn bereits hervorgehoben wurde, kommt die Bedachung aus Rohr oder Stroh auch unter den gewerblichen Gebäuden ziemlich häufig vor; im Mutterlande besitzt V4 Theil der gewerblichen Gebäude eine solche Bedachung. Diesen Durchschnitt übertreffen sehr stark das rechte Donauufer, das Donau-Theiss-Becken und das linke Theissufer, in diesen drei Landestheilen ist nahe % Theil der gewerblichen Gebäude mit Rohr oder Stroh gedeckt, in Kroatien-Slavonien hingegen sinkt die Verhältniss- zahl solcher gewerblicher Gebäude auf 10*26, in Siebenbürgen aber auf 9-43°/o herab. Ueber die Kirchen und Schtden geben nachstehende Tabellen eine Uebersicht:
