A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)

I. Általános jelentés

80*

Mig a cselédlakoknál azt láttuk, hogy általában jobban vannak épitve, mint a lakóházak, addig a gazdasági épületeknél az ellenkezőt látjuk. A lakóházaknak az egész magyar birodalomban 15*i9°/o-a kőből vagy téglából, 12*i2°/o-a kő- vagy téglaalappal van épitve; a gazgasági épületeknek ellenben csak 10*300/o-a egészen kő- vagy tégla- s csak 9*65°/o-a kő vagy téglaalapú épület. A mi pedig a tetőzetet illeti, a lakóházaknak 18*76°/o-a van cseréppel fedve, a gazdasági épületeknek csak 13*88°/o-a, ellenben náddal vagy zsúppal a lakóházaknak csak 56*ci°/o-a, a gazdasági épületeknek pedig 64*36°/o-a van födve. Még nagyobbak az eltérések, ha az összehasonlításban az egyes országrészekig, vagy épen az egyes törvényhatóságokig megyünk le.

A mi a gazdasági épületeknek föntebb említett és részletezett három főosztályát illeti — az egész magyar birodalom adatait véve — a következő eltéréseket látjuk. Határozottan legrosszabbul vannak épülve a különálló gazdasági épületek, ezeknek csak 8*38°/o-a bir kő- vagy téglafallal, mig a lakházakhoz épített s azokkal egy tető alatt álló gazdasági épületeknek 13'5G°/o-a, a külön tető alatt állóknak pedig 16*02°/o-a. Kő- vagy téglaalapú, vályog- vagy cserépépiifetet is az egészen különálló gazdasági épületek közt találunk legkevesebbet, legtöbbet ellenben a lakházakkal összeépült s közös tető alatt állók közt.

Tetőzet tekintetében határozottan a lakházakkal összeépült, de külön tető alatt álló gazdasági épületek állnak legjobban, ezeknek 19*65°/o-a eserépfödelű, mig a közös tető alatt állóknak csak 15’78°/o-a, az egészen különálló gazdasági épületeknek pedig csupán csak 12*42°/o-a. A zsindely tető nem igy oszlik meg, mert az egészen különálló gazdasági épületek közt nagyobb perczentet képez, mint a lakházakkal közös tető alatt állók közt, legelői azonban itt is a lakházakkal összeépített, de külön tető alatt álló gazdasági épületek állanak. Ez utóbbiakra természetesen jóval kevesebb nád- és szalmafödél esik, mint a másik két csoportnál, csakis 54*n°/o-uk van náddal vagy zsúppal fedve, mig az egészen különálló gazdasági épületeknek 64-59°/o-a, a lakházakkal vagy cselédlakokkal összeépített s közös tető alatt álló gazdasági épületeknek pedig 67-27°/o-a.

Nem akarunk tovább foglalkozni a gazdasági épületeknek e három külön csoportjával, hanem áttérünk az összes gazdasági épületek rövid ismertetésére.

Falazatra az anyaország gazdasági épületei jóval szilárdabban vannak épitve, mint a társországokéi. A Dráván innen a gazdasági épületeknek 10-7i°/o-a kő- vagy téglafallal, 10si0/o-a pedig kő- vagy téglaalappal bir, Horvát-Szlavonországokban ellenben csak 7*46°/o kő- vagy téglafalú s csupán csak l*65°/o bir kő- vagy téglaalappal. Ezt a faépitkezés túlnyomósága okozza, mely a horvát-szlavon gazdasági épületeknek 82*29°/o-át öleli fel, mig az anyaországban csak 50*33°/o-ra terjed. Tetőzet tekintetében azonban Horvát-Szlavonország gazdasági épületei mutatnak fel kedvezőbb arányt, mig ugyanis a Dráván túl a gazdasági épületeknek 18*53°/o-a van cseréppel födve, a Dráván innen csak 13*20°/o-a.

A mi az egyes országrészeket illeti, úgy falazat, mint tetőzet tekintetében roppant eltéréseket látunk. A Duna jobb partján az összes gazdasági épületeknek 20*is°/o-a, vagyis ötödrésze tiszta kő- vagy téglaépület, a Duna-Tisza közén ellenben csak 5-33°/o-a, a Tisza bal partján csupán 2*3i°/o-a. Természetesen még nagyobb végleteket mutatnak az egyes törvényhatóságok — mellőzve a városokat, melyek a gazdasági épületek tekintetében nem oly jellemzők, mint a megyék. Az összes gazdasági épületeknek Sopron megyében 44-33°/o, Hontban 41*55°/o, Brassóban 39*35, Veszprémben 31'so, Vasban 30‘6o°/o-a kő-vagy téglafallal bir; ellenben Szatmárban csak D99, Szilágyban Us6, Torda-Aranyosban D77, Biharban 1*64, Szabolcsban és Csong- rádban 1*57, Maros-Tordában Ui7, Jász-N.-Kún-Szolnokban 1*07, Ugocsában l*oi, Hajdúmegyében pedig csupán l*oo°/o-a.

Bei den Gesindehäusern sahen wir, dass dieselben in Allgemeinen besser gebaut sind als die Wohnhäuser, bei den Wirtschafts-Gebäuden kommt das Entgegengesetzte zum Vorschein. Im ganzen Königreiche Ungarn waren 15*i9°/o der Wohnhäuser aus Stein oder Ziegeln und 12*i2°/o mit Stein- oder Ziegel-Fundament gebaut; von den Wirtschafts-Gebäuden sind aber nur 10*3o°/o Stein- oder Ziegel-Gebäude und nur 9*65°/ü mit Stein- oder Ziegel-Fundament versehen. Was die Bedachung anbelangt, so sind 1 8*7g°/o der Wohnhäuser mit Ziegeln gedeckt, von den Wirtschafts-Gebäuden nur 13*ss°/o; eine Piohr- oder Stroh-Bedachung haben hingegen nur 56*6i°/o der Wohnhäuser, von den Wirtschaftsgebäuden sind aber 64*36°/i> mit solchen Material gedeckt. Noch grössere Unterschiede können wahrgenommen werden, wenn wir bei dem Vergleich bis zu den einzelnen Landestheilen oder Municipien zurückgreifen.

Was die früher erwähnten detaillirten drei Hauptgruppen der Wirtschafts-Gebäude anbelangt, so sind die Angaben des ganzen Königreiches in Betracht genommen, folgende Unterschiede ersichtlich. Am schlechtesten sind entschieden die alleinstehenden Wirtschafts-Gebäude gebaut, nur 8*3S°/o derselben besitzen ein Gemäuer aus Stein oder Ziegeln, von den, den Wohnhäusern unter gemeinsamen Dache angebauten Wirtschafts-Gebäuden 1 3*56°/o, von den unter separierten Dache stehenden aber 16*02°/o. Koth- oder Lehm-Gebäude mit Fundament aus Stein oder Ziegeln wurden die wenigsten ebenfalls unter der alleinstehenden Wirtschafts- Gebäuden angetroffen, die meisten hingegen unter den, den Wohnhäusern unter gemeinsamen Dache angebauten Wirtschaftsgebäuden.

Hinsichtlich der Bedachung befinden sich entschieden die den Wohnhäusern angebauten, jedoch unter separirtem Dache stehenden Wirtschafts-Gebäude in der günstigster Lage; 19-c5°/o von diesen sind mit Ziegeln gedeckt, während von den unter- gemeinsamen Dache stehenden nur 15*7s°/o, von den ganz alleinstehenden Wirtschafts-Gebäuden aber nur 12*42°/o. Die Bedachung aus Schindeln vertheilt sich nicht auf eine ähnliche Weise, nachdem dieselbe unter den ganz alleinstehenden Wirtschafts-Gebäuden ein grösseres Percent beträgt, als unter den, den Wohnhäusern unter gemeinsamen Dache angebauten, in erster Reihe stehen aber auch diesbezüglich die den Wohnhäusern angebauten, jedoch unter separierten Dache stehenden Wirtschafts-Gebäude. Auf diese letzteren entfällt die Bedachung aus Rohr oder Stroh in bedeutend geringerem Maasse, als auf die ersten zwei Gruppen, es sind nämlich nur 54*n°/o derselben mit Rohr oder Stroh gedeckt, während von den ganz alleinstehenden Wirtschafts-Gebäuden 64*59°/o, von den, den Wohn- oder Gesindehäusern angebauten, jedoch unter separierten Dache stehenden Wirtschafts-Gebäuden aber 67*47°/oWir wollen uns mit diesen drei Gruppen der Wirtschafts- Gebäude nicht weiter befassen, sondern schreiten zur kurzen Erörterung der gesammten Wirtschafts-Gebäude.

Dem Gemäuer nach sind die Wirtschaftsgebäude des Mutterlandes bedeutend fester gebaut, als jene der adnexen Länder. Diesseits der Drau besitzen 10*7i0/o der Wirtschafts- Gebäude ein Stein- oder Ziegel-Gemäuer, lOsU/o aber ein Steinoder Ziegel-Fundament, in Kroatien-Slavonien hingegen besitzen nur 7*46°/o ein Gemäuer aus Stein oder Ziegeln und nur l*65°/o ein Stein- oder Ziegel-Fundament. Dies verursacht das Ueber- gewicht der Holzbauten in den adnexen Ländern, aus solchen Material sind 82*29°/o der Wirtschaftsgebäude Kroatien-Slavo- niens erbaut, während im Mutterlande nur 50*33°/o. Hinsichtlich der Bedachung zeigen die Wirtschaftsgebäude in den adnexen Ländern günstigere Verhältnisse, während nämlich jenseits der Drau 1 8*53°/o der Wirtschaftsgebäude mit Ziegeln gedeckt sind, ist dies im Mutterlande nur bei 13*20°/o derselben der Fall.

Was die einzelnen Landestheile anbelangt, so sind sowohl hinsichtlich des Gemäuers, als auch der Bedachung ausserordentlich grosse Unterschiede bemerkbar. Am rechten Donau- Ufer bestehen 20*i3°/o, oder ein Fünfteltheil sämmtlicher, Wirtschaftsgebäude aus Stein- oder Ziegel-Bauten, im Donau-Theiss- Becken nur 5*33°/o, am linken Theissufer sogar nur 2*3i°/o. Natürlicherweise zeigen die einzelnen Municipien noch grössere Gegensätze — abgesehen von den Städten, welche hinsichtlich der Wirtschaftsgebäude nicht so einen ausgeprägten Charakter habe wie die Comitate. Aus Stein- ,oder Ziegelgebäuden bestehen in den Comitaten Sopron 44*33°/o, Hont 41*55, Brassó 39*35, Veszprém 31 *30, Vas 30*6o°/o der sämmtlichen Wirtschaftsgebäude; hingegen in den Comitaten Szatmár nur P99, Szilágy 1*86, Torda-Aranyos 1*77, Bihar 1-64, Szabolcs und Csongrád P57, Maros-Torda 1*17, Jász-Nagy-Kun-Szolnok U07, Ugocsa 1 *01, Hajdú aber l*oo°/o derselben.