A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
61* A fából vagy fával vegyesen más anyagból épült lakóházak két országrészben jóval több mint felét képezik az összes lakóházaknak. Erdélyben 74*42°/o-át, Horvát - Szlavonországokban 69’09°/o-át, de a Tisza két partján is igen nagy számmal fordulnak elő, a balparti vármegyékben 47\s4°/o-al, a jobbparti megyék átlaga pedig 44‘93°/o-ra rűg. Legkevesebb faház van a fában szegény Alföldön, az egész Duna-Tisza közén csak 2*25°/o-a az összes lakóházaknak; de a többi országrészeknek azon megyéiben is, melyek az Alföldhöz tartoznak, ugyanezt az alacsony arányt látjuk, igy pl. Békés vármegyében az összes lakóházaknak csak 0'9o°/o-a, Torontálban l*44°/o-a, Csanádban l*68°/o-a épült fából, vagy fával vegyesen más anyagból. A fából való építkezés meglehetős kezdetleges építkezési mód; innen van? hogy városainkban aránylag kevés faházzal találkozunk. Legtöbb faház van Maros-Vásárhelyen, hol a házaknak 46'39°/o-a erre esik, de nem szabad felednünk, hogy Maros-Torda vármegyében meg a lakóházaknak 82*9o°/o-a fából van építve. Az ellentét a város és vidék között még inkább látszik Kolozsvárnál, hol a faházak csak 15'io°/o-kal szerepelnek, mig ellenben Kolozs vármegyében 81*73°/o-kal. Városaink nagy részében a faházak egészen jelentéktelen töredékét képezik a lakóházaknak. Ha tetőzet szerint tekintjük a lakóházakat, első pillanatra ki fog tűnni, a mit már az összes épületek főösszefoglalásával kiemeltünk, hogy a társországok jóval kedvezőbben állanak, mint az anyaország. Magyarországban a lakóházaknak csak 17‘59°/o-a van palával, cseréppel vagy más szilárd anyaggal fedve, mig Horvát-Szlavonországokban 26*24°/o-a; ellenben zsúppal vagy náddal, e két legtűzveszélyesebb anyaggal, a Dráván innen 57*54°/o-a, a Dráván túl csak 50'66°/o-a van födve a lakóházaknak. Az egyes országrészek közül a cseréptetők aránya legkedvezőbb a Duna jobb partján, 28,57°/o, mely tehát még Horvát- Szlavonországok arányszámát is meghaladja, azután következik a Tisza-Maros szöge 25*o8°/o-kal. Legkedvezőtlenebb az arány a Tisza két partján, különösen a balparton, hol a lakóházaknak csak 6*83°/o-a van cseréppel födve. A városok természetesen jobban állnak, mint a vidék, de sajnos, a szilárd tetőzet még a városokban sincs eléggé elterjedve; összes városaink között csak kettőt látunk, Zágrábot és Pécset, hol a lakóházaknak több mint 90°/o-a szilárd tetőzettel bir, ellenben 27 városunk közül 15-ben a szilárd tetőzet felét sem teszi a lakóházak tetőzetének, sőt némely városokban elenyésző csekély arányban fordul elő, igy pl. Szegeden csak 5*62, Szabadkán 3*oe, Selmecz- és Béla- bányán csak 1'őo^o-a bir szilárd tetőzettel a lakóházaknak. A zsindely- és deszkatető hazánk erdős, hegyes vidékein, Erdélyben és a Felvidéken van leginkább elterjedve. A lakóházaknak Erdélyben 39*560/o-a, a Duna bal partján 36*84°/o-a, a Tisza jobb partján pedig 31*87°/o-a van zsindelylyel vagy deszkával födve. Ebből is látható, hogy az építkezési anyag bősége és az építkezési mód között szoros összefüggés létezik s hogy ezt a kérdést legalább egy irányban megvilágítsuk, az alábbi kimutatásban szembeállítottuk az erdőterület nagyságát a fából vagy fával vegyesen más anyagból épült és a zsindely- vagy deszkafedelű lakóházak százalékával: Die aus Holz oder aus mit Holz gemengten Material erbau- ten Wohnhäuser betragen in zwei Landestheilen mehr als die Hälfte der gesammten Wohnhäuser. In Siebenbürgen 74’42°/o, in Kroatien-Slavonien 69-o9°/o; an den beiden Ufern der Theiss kommen dieselben ebenfalls in bedeutender Anzahl vor, in den am linken Ufer gelegenen Comitaten beträgt der Durchschnitt 47-84°/o, in den am rechten Ufer gelegenen aber 44‘93°/o. Die wenigsten Häuser aus Holz können in dem holzarmen Alföld angetroffen werden, im ganzen Donau-Theiss-Becken nur 2*25°/o sämmtlicher Wohnhäuser; aber auch in jenen Comitaten der übrigen Landestheile, welche zu dem Alföld gehören, zeigen die Holz-Gebäude ein niederes Verhältniss, so sind z. B. in den Comitaten Békés nur 0*93°/o, Torontál l*44°/o, Csanád l*68°/o der gesammten Wohnhäuser aus Holz oder aus mit Holz gemengten Material erbaut. Der Bau aus Holz ist eine ziemlich primitive Bauart, daher kommt es, dass in den Städten verhältniss- mässig wenig Holz-Häuser angetroffen werden können. Die meisten Häuser aus Holz kommen in der Stadt Maros-Vásárhely vor, wo dieselben 46*39°/o der Wohnhäuser ausmachen, man darf jedoch nicht ausser Acht lassen, dass im Comitate Maros-Torda 82*9o°/o der Wohnhäuser aus Holz-Gebäuden bestehen. Der Gegensatz zwischen Stadt und Provinz fällt noch deutlicher bei der Stadt Kolozsvár ins Auge, wo die Wohnhäuser aus Holz nur mit 15°/o vertreten sind, während im Comitate Kolozs dieselben 81 *73°/o betragen. In dem grössten Theile der Städte bilden die Häuser aus Holz nur einen sehr geringen Bruchtheil der Wohnhäuser. Wenn wir die Wohnhäuser nach der Bedachung betrachten, so fällt im ersten Augenblick auf, was bei der zusammengefassten Nachweisung sämmtlicher Gebäude bereits hervorgehoben wurde, dass die adnexen Länder sich diesbezüglich in einer bedeutend günstigeren Lage befinden, als das Mutterland. In Ungarn sind nur 17’59°/o der Wohnhäuser mit Schiefer, Ziegeln oder anderen festen Material gedeckt, in Kroatien-Slavonien aber 26-24°/o; aus Bohr oder Stroh, aus diesen feuergefährlichsten Material besteht die Bedachung diesseits der Drau bei 57-54°/o, jenseits der Drau bei 50ö60/o der Wohnhäuser. Unter den einzelnen Landestheilen gestaltet sich das Verhältniss der Ziegel-Bedachung am günstigsten am rechten Donauufer, mit 28-57°/o, wodurch auch die Verhältnisszahl Kroatien-Slavoniens übertroffen ist; nachher folgt das Theiss- Maros-Becken mit 25*os°/o. Das ungünstigste Verhältniss ist an beiden Ufern der Theiss bemerkbar, besonders am linken Ufer, wo nur 6*83°/o der Wohnhäuser mit Ziegeln gedeckt sind. Die Städte stehen natürlicherweise besser als die Provinz, leider ist aber die Bedachung aus festen Material auch in den Städten noch immer nicht genügend verbreitet; unter sämmtlichen Städten können nur zwei angetroffen werden, nämlich Zágráb und Pécs, in welchen 90°/o der Wohnhäuser eine feste Bedachung besitzen, in 15 von den 27 Städten beträgt aber die feste Bedachung nicht einmal die Hälfte der Bedachung sämmtlicher Wohnhäuser, in einzelnen Städten kommt sogar die feste Bedachung nur in einem sehr verschwindend geringen Masse vor, so haben z. B. in den Städten Szeged nur 5*62, Szabadka 3'og, Selmecz- und Bélabánya nur l’5o0/o der Wohnhäuser eine Bedachung aus festen Material. Das Schindel- und Bretterdach ist in den waldigen Gebirgsgegenden des Landes, in Siebenbürgen und in Ober-Ungarn am stärksten vertreten. In Siebenbürgen stehen 39*ö6°/o, am linken Donauufer 36-84°/o, am rechten Theissufer aber 31*87°/o der Wohnhäuser unter einem Schindel- oder Bretterdach. Auch aus diesem Umstande geht hervor, dass zwischen dem Ueberfluss an Baumaterial und der Bauart ein enger Zusammenhang besteht und damit diese Frage wenigstens nach dieser Richtung hin beleuchtet werde, ist im nachstehenden Ausweise neben den Percentzahlen der aus Holz oder aus mit Holz gemengten Material erzeugten und mit Schindel- oder Bretterdach gedeckten Wohnhäusern die Ausdehnung des Waldgebietes mit-
