A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
48* Fiume, városias jellegénél fogva nem alkalmas az összehasonlításra, ott az épületek csaknem kivétel nélkül kőből vannak építve s cseréppel, palával vagy más szilárd tetőzettel fedve. A magyar anyaország és Horvát-Szlavonországok adatai közt azt a jellemző eltérést látjuk, hogy az előbbiben a kővagy téglaépületek nagyobb arányban fordulnak elő, az utóbbiban pedig a cseréptetőjűek. A szilárd tető és szilárd falazat tehát nem egy nyomon haladnak. Az eltérés azonban a kővagy téglaépületek arányszámainál nem jelentékeny, de annál nagyobb a különbség a sár- vagy vályogépületeknél (akár téglaalappal bírnak, akár nem) és a faházaknál. A sár- és vályogépületek az anyaország speczialitását képezik, az összes épületeknek közel 45°/o-a ezekre esik, mig Horvát-Szlavon- országokban csak 13°/o. E nagy különbséget a faépületek egyenlítik ki, a Dráván innen ezek 41'65°/o-ot képviselnek, a Dráván tűi ellenben 74*56°/o-ot, ott tehát az épületeknek háromnegyed része fából vagy fával vegyesen más anyagból van épülve. Tetőzetre nézve nem ily nagy a különbség, még a legnagyobb a cseréptetejű épületeknél, melyekre Horvát-Szlavon- országokban 23’24°/o esik, az anyaországban ellenben csak 15*93°/o. A zsindely- és deszkatetejű, valamint a náddal vagy zsúppal fedett épületek a Dráván innen fordulnak elő nagyobb arányban. Ha a falazatot és tetőzetet egymással combinálva tekintjük, a magyar anyaországban még a tiszta kő- vagy téglafalú épületeknek sem bir fele sem szilárd tetőzettel (pala- vagy cserép), 29*io°/o-a zsindely- vagy deszkatetejű, sőt több mint egy negyed része zsúppal vagy náddal van fedve. Horvát- Szlavonországokban sokkal kedvezőbb az arány. Ott a kő- vagy téglafalú épületeknek 62-o5°/o-a áll cserép- vagy palatető alatt, körülbelül egy negyed része zsindelytető alatt és csak 13'i9°/o-uk zsúp- vagy nádfedeles. A tégla- vagy kőalappal bíró sár- vagy vályogfalú épületeknek az anyaországban. már közel fele zsúppal vagy náddal van fedve, de erős százalékot képvisel a cserép-, kisebbet a zsindelytető. Horvát-Szlavonországokban az ily falazatú épületeknek is több mint fele cseréptetejű, közel egy harmada zsúppal vagy náddal van fedve, a zsindelytető csak gyéren fordul elő. A tiszta vályog- vagy sárfalú épületeknek az anyaországban több mint háromnegyed része nádfedelű, ezeknek Horvát-Szlavonországokban is több mint fele, de ott több mint egy harmada cseréppel van födve. A faépületeknek túlnyomó része a Dráván innen és túl is náddal vagy zsúppal van fedve, a zsindelytetejűek itt kissé meghaladják az összes szám egyharmadát, Dráván túl egy kissé azon alul maradnak. A faépületek természetesen az erdőkben gazdag vidékeken épülnek, de a zsindelytető ott sem mindenütt uralkodó, mert a hol egy kis rozs is terem, melyből zsúpot lehet csinálni, az ottani szegény nép inkább az olcsóbb zsúpot alkalmazza. A fentebbi kimutatás az összes épületeket összefoglalva tüntette fel; táblás kimutatásaink minden egyes épületnemnél törvényhatóságonkint részletezve kimutatják a falazat és tetőzet combinátióját, de minthogy ezek az egymástól távol eső táblák nem nyújtanak gyors áttekintést, az alábbi táblázaton a különböző épületnemeket országrészek szerint egymás mellé állitva mutatjuk be: Fiume eignet sich zufolge des städtischen Charakters nicht zu einem Vergleich, dort sind die Gebäude fast ausschliesslich aus Stein gebaut und mit einem Dache aus Ziegeln, Schiefer oder anderem festen Material versehen. Zwischen den Angaben des Mutterlandes und Kroatien-Slavoniens ist der charakteristische Unterschied bemerkbar, dass im ersteren die Gebäude aus Stein oder Ziegeln im grösseren Maasse Vorkommen, im letzteren aber die Gebäude mit einer Bedachung aus Ziegeln. Die feste Bedachung und das feste Gemäuer schreiten daher nicht auf einer gleichen Spur. Der Unterschied ist jedoch bei den Verhältniszahlen der Gebäade aus Stein oder Ziegeln kein bedeu- dender, ein umso grösserer aber bei den Koth- oder Lehm- Gebäuden (ob deren Fundament aus Ziegeln bestehet oder nicht) und bei den Gebäuden aus Holz. Die Koth- und Lehm- Gebäude bilden eine Specialität des Mutterlandes; nicht ganz 45°/o der sämmtlichen Gebäude entfallen auf dieselben, in Kroatien-Slavonien hingegen nur 13°/o. Dieser grosse Unterschied wird durch die Gebäude aus Holz ausgeglichen, im Mutterlande repräsentiren dieselben 41*65 °/o, jenseits der Drau aber 74*56 °/o, dort bestehen mithin 3/4 Theile der Gebäude aus Holz oder aus anderem mit Holz gemengten Material. Bezüglich der Bedachung obwaltet keine so grosse Differenz, der grösste Unterschied kommt bei den Gebäuden mit Ziegeldach zum Vorschein, auf diese entfallen in Kroatien-Slavonien 23*24 °/o, im Mutterlande aber nur 15*93 °/o. Die Gebäude mit Schindel oder Bretterdach, so auch jene mit Rohr oder Stroh- Dach kommen diesseits der Drau im grösseren Masse vor. Nehmen wir das Gemäuer und die Bedachung mit einander combinirt in Augenschein, so ist ersichtlich, dass im Mutterlande nicht einmal die Hälfte der Gebäude aus Stein oder Ziegeln eine Bedachung aus festem Material (Schiefer oder Ziegeln) besitzt, 29*io°/o haben ein Schindel- oder Bretterdach, mehr als V4 Theil derselben ist sogar mit Stroh oder Rohr gedeckt. In den adnexen Ländern gestaltet sich das Ver- hältniss viel günstiger, dort stehen 62*os °/o der Gebäude aus Stein oder Ziegeln unter einem Ziegel- oder Schieferdach, bei- läufig V4 Theil unter einem Schindeldach und nur 13*i9°/o unter Rohr- oder Strohdach. Beinahe die Häfte der Gebäude aus Koth und Lehm mit Ziegel- oder Stein-Fundament ist im Mutterlande mit Rohr oder Stroh gedeckt, ein nahmhaftes Percent repräsentirt auch dieBedachung aus Ziegeln, ein geringeres jene aus Schindeln. In Kroatien-Slavonien besitzt ebenfalls mehr als die Hälfte derartiger Gebäude eine Bedachung aus Ziegeln, nahe ein Drittel derselben ist mit Rohr oder Stroh gedeckt, die Bedachung aus Schindeln kommt selten vor. Mehr als 3/4 Theile der Gebäude aus Koth oder Lehm sind im Mutterlande mit Rohr gedeckt, in Kroatien-Slavonien ebenfalls mehr als die Hälfte derselben, dort ist aber mehr als V3 Theil der derartigen Gebäude mit Ziegeln gedeckt. Der überwiegende Theil der Hoiz-Gebäude hat sowohl diesseits, als auch jenseits, der Drau eine Bedachung aus Rohr oder Stroh ; jene mit Schindeldach betragen im Mutterlande mehr als V3 der Gesammt- zahl, jenseits der Drau ist die Zahl derselben etwas geringer. Holz-Gebäude werden natürlicherweise in den waldreichen Gegenden gebaut, die Bedachung aus Schindeln ist aber auch dort nicht überall vorherrschend, denn wo ein wenig Korn wächst, aus welchen Bundstroh gewonnen werden kann, dort verwendet das arme Volk häufiger dasselbe. Obiger Ausweis stellte die sämmtlichen Gebäude zusammengefasst dar, in den tabellarischen Ausweisen ist bezüglich jeder Gebäude-Gattung die combinative Darstellung des Gemäuers und der Bedachung nach Municipien enthalten, da aber diese von einander fern liegenden Tabellen keine gehörige Ueber- sicht geben, werden in nachstehender Tabelle die verschiedenen Gebäude-Gattungen nach Landestheilen neben einandergestellt — mitgetheilt:
