A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
42* Megjegyezzük, hogy e kimutatásban a községi és törvény- hatósági tulajdont összefoglaltak, minthogy a városok nemcsak törvényhatóságok, hanem egyúttal községek is. Az egyházi tulajdont képező iskolai épületek aránya legalacsonyabbra száll le a Duna bal partján, itt csak 65*os0/o-ot tesz, mig mellette a községi tulajdont képező iskolai épületek 26*49°/o-ra rúgnak. A községi tulajdon közel annyi a Duna- Tisza közén is s tekintélyes a Tisza-Maros szögében és a Duna jobb partján. A Tisza két partján azonban s még inkább Erdélyben igen csekély a községek részesülése. A községi iskolák legnagyobb arányát városokban látjuk. Verseczen az összes iskolai épületeknek 77*7s°/o-a, Kecskeméten 55’88, Pécsett 54-55, Szegeden 43-75, Pozsonyban 42-86, Újvidéken szintén 42'S6, Szabadkán 38"7i, Debreczenben 38-io9/o-a községi épület. De általános szabályt a községi iskolák nagy száma a városokban még sem képez, az iskolai épületeknek Temesvárott csak 4‘35°/o-a, Kassán csak 4‘54, Zomborban csak 5"55, Pancso- ván csak 7*14, Baján csak 8‘33°/o-a községi, Kolozsvárott és Maros-Vásárhelytt pedig adataink szerint községi tulajdont képező iskolai épület egyátalán nincs is. Ezzel ellentétben egyes vármegyei törvényhatóságokban is igen magas a községi tulaj- dönt képező iskolai épületek számaránya, igy pl. iVrva megyében 50-go°/o, Csongrádban 46'43, Mosonban 38-20, Liptóban 34-78, Barsban 30*94, Háromszékben 30-28, Pozsony megyében 29‘7s, Bácsban 29 37, Torontóiban 29-35, Nyitrában 28-97, Győr megyében 27-55, Zalában 27-48, Esztergomban 27*40, Trencsénben 27'27°/o, nem említve azokat a vármegyéket, melyekben az iskolai épületeknek egy negyed része sem volt községi. A kórházak és gyógijintézetek közül a legtöbb, községi ; ha a községi és törvényhatósági jelleget összefoglaljuk, az anyaországban 46, a társországokban 38 százalék ezekre esik. Második helyen állnak az anyaországban a magán kórházak, Horvát- Szlavonországokban ellenben az állami és katonai kórházak, melyek aránya még a községiekét is meghaladja, holott az anyaországban az állami és katonai kórházaknál az egyháziak is nagyobb számmal fordulnak elő. Az egyes országrészek közül négyben képezik a községiek és törvényhatóságiak az összes kórházaknak és gyógyintézeteknek több mint felét, a Tisza- Maros szögében (56-c6°/o-ot), a Tisza bal partján (52-64), a Duna jobb partján (51-62) és a Duna-Tisza közén (50*27°/o-ot); a Tisza jobb partján ellenben csak 25‘7i°/o-ot, itt a magán és egyházi kórházak bírnak túlnyomósággal, mindkettő 28*59%-kal szerepelvén. Az egyházi tulajdont képező kórházak és gyógyintézetek még a Tisza bal partján is nagy arányban fordulnak elő 25°/o-kal, a magán kórházak pedig a Duna jobb partján, a Duna-Tisza közén és Erdélyben. A Tisza-Maros szögében viszont a községiek után a magántársulati kórházak aránya magas (21"67°//o), a melyek a többi országrészekben csak P07 és 7-79°/o közt váltakoznak. Az épület tulajdonosát tekintve a fürdők közt is igen nagy eltérést látunk. Túlnyomóan magán tulajdonban vannak ugyan (az anyaországban 60*74, a társországokban 58*53°/o-uk); de a fenmaradó rész nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a többi tulajdonosok között. A magyar anyaországban a községi és törvényhatósági tulajdonra 14"4i°./o, az egyházira 13-i9n/o, az államira és katonaira pedig csak 9*20% esik. Ilorvát-Szlavon- országokban ellenben megfordítva az állami és katonaira 29-27°/o, az egyházira 7-32 s a községire csak 7-32°/o. Legtöbb a magán tulajdont képező fürdő a Duna-Tisza közén (70’59°/o), legkevesebb a Tisza bal partján (45°/o), az egyházi tulajdont képező ellenben az utóbbi országrészekben a legtöbb (35 ’/o) s a DunaZu bemerken ist, dass in diesem Ausweise die Gemeinde- und Municipal-Eigenthum bildenden Gebäude zusammengefasst wurden, nachdem die Städte nicht nur Municipien, sondern gleichzeitig auch Gemeinden sind. Das Verhältniss der Schulgebäude, welche kirchliches Eigenthum bilden, sinkt auf das niederste Niveau am linken Donauufer herab und beträgt hier nur 65*05%, neben diesen betragen die Gemeinde-Eigenthum bildenden Schulgebäude 26*49 °/o. Das Gemeinde-Eigenthum ist fast ein ähnliches im Donau-Theiss-Becken und ein ebenfalls ansehnliches im Theiss-Maros-Becken, sowie am rechten Di.nauufer. An den beiden Ufern der Theiss und noch viel mehr in Siebenbürgen ist aber die Theilnahme der Gemeinden ein äusserst geringe. Die Gemeinde-Schulen sind im grössten Maasse in den Städten vertreten. Es bilden Gemeinde-Eigenthum in den Städten: Versecz 77*78, Kecskemét 55*88, Pécs 54*55, Szeged 43*75, Pozsony und Újvidék 42*86, Szabadka 38-7i, Debreczen 38*io% der sämmtlichen Schulgebäude. Die grosse Anzahl der Gemeinde-Schulen in den Städten bildet jedoch keine allgemeine Regel, in den Städten Temesvár bilden nur 4*35 ° -o, Kassa nur 4*54, Zombor nur 5*55, Pancsova nur 7*14, Baja nur 8*33 °/o der Schulgebäude Gemeinde-Eigenthum; in den Städten Kolozsvár und Maros-Vásárhely kommen nach unseren Angaben Gemeinde- Eigenthum bildende Schulgebäude überhaupt nicht vor. Im Gegensätze hiemit ist auch in einzelnen Comitats-Municipien das ziifermässige Verhältniss der Schulgebäude, welche Gemeinde- Eigenthum bilden, ein sehr hohes, so betragen dieselben z. B. in den Comitaten: Árva 50-eo °/o, Csongíád 46*43, Moson 38*20, Liptó 34*7s, Bars 30*94, Háromszék 30*28, Pozsony 29-78, Bács 29*37, Torontói 29*35, Nyitra 28*97, Győr 27*55, Zala 27*48, Esztergom 27*40, Trencsén 27*27%; diejenigen Comitate ganz unerwähnt gelassen, in welchem nicht einmal V4 Theil der Schulgebäude Gemeinde-Eigenthum war. Von den Spitälern und Heilanstalten bilden die meisten ein Gemeinde-Eigenthum ; wird der Gemeinde- und Municipal-Cha- rakter zusammen gefasst, so entfallen im Mutterlande 46, in den anderen Ländern 38% auf dieselben. Den zweiten Platz nehmen im Mutterlande die Privat-Spitäler ein, in Kroatien-Slavonien hingegen die staatlichen und militär-ärarischen Spitäler; das Verhältniss derselben übertrifft dort auch jenes der Gemeinde- Spitäler, im Mutterlande sind aber auch die confessionellen Spitäler mit einer grösseren Anzahl vertreten, als die staatlichen und militär-ärarischen. Unter sämmtlichen Landestheilen bilden in 4 die Gemeinde- und Municipal-Spitäler mehr als die Hälfte sämmtlicher Spitäler und Heilanstalten, namentlich im Theiss- Maros-Becken (56*66 %), am linken Theissufer (52*64 %), am rechten Donauufer (51-62%) und im Donau-Theiss-Becken (50*27 %); am rechten Theissufer aber nur 25*71 %, hier sind die Privat- und confessionellen Spitäler mit einer Verhältnisszahl von je 28*57 % im Uebergewichte. Confessionelles Eigenthum bildende Spitäler und Heilanstalten können in grosser Anzahl — mit 25% — noch am linken Theissufer angetroffen werden, Privat-Spitäler aber am rechten Donauufer, im Donau-Theiss- Becken und in Siebenbürgen. Im Theiss-Maros-Becken ist hingegen nach den Gemeinde-Spitälern das Verhältnis der privatgesellschaftlichen Spitäler ein hohes (21*87%), dieselben sind in den übrigen Landestheilen nur mit I 07—7*79% vertreten. Den Eigenthümer der Gebäude betrachtet, sind auch bei den Badeanstalten sehr grosse Unterschiede bemerkbar. Dieselben bilden zwar in überwiegendem Tlieile Privat-Eigenthum (im Mutterlande 60*74, in den adnexen Ländern 58*53 %); der übrige Theil derselben vertheilt sich aber sehr ungleich unter den anderen Eigenthümern. Im Mutterlande entfallen auf Gemeinde- und Municipal-Eigenthum 14*41 %, auf kirchliches Eigenthum 13*19% und auf staatliches und militär-ärarisches Eigenthum nur 9*23%. In Kroatien-Slavonien gestaltet sich das Verhältniss ganz entgegengesetzt, dort entfallen auf staatliches und militärärarisches Eigenthum 29*27 %, auf kirchliches Eigenthum 7*32 % und auf Gemeinde-Eigenthum nur 7*32 %. Die meisten in Privat- Eigenthum befindlichen Badeanstalten kommen im Donau- Theiss-Becken vor (70*59%), die wenigsten am linken Theissufer (45%), die kirchliches Eigenthum bildenden hingegen mit der grössten Verhältnisszahl (35%) in letzteren Lar».’ III
