A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)

I. Általános jelentés

37'7f A fentebbi nagy táblázat adatainak mérlegelésénél folyvást figyelemmel kell lenni az itt közölt területi és népességi ada­tokra ; főleg az utóbbiakra, mert nem csupán a lakóházak vannak szoros összefüggésben a népességgel, hanem a többi épületek is kivétel nélkül; még a gazdasági épületek is szoros viszonylatban vannak a gazdálkodó alanyok, az emberek számával. Azonban, a mint már egy korábbi fejezetben említettük, a gazdasági épületek létszámára nagy befolyással van a vidéken- kint szokásos gazdálkodási mód, ez magyarázza meg, hogy épen azokon a vidékeken, a hol a mezőgazdasági foglalkozás oly kiterjedt, a lélekszámhoz viszonyítva kedvezőtlen a gazdasági épületek száma. Ha az egyes országrészeket veszszük, 100 gazda­sági épületre esett: lélek Seelen Duna-Tisza közén — lm Donau-Theiss-Becken .... 977 Duna jobb partján — Am rechten Donauufer ................ 732 Tisza bal partján — Am linken Theissufer..................... 684 Tisza-Maros szögében — lm Theiss-Maros-Becken . . . 674 A Duna-Tisza közén tehát a lélekszámhoz képest csak félannyi gazdasági épület van, mint Erdélyben, hol már minden 5 lélekre egy gazdasági épület esik, mig az ország közepén jóformán csak minden 10 lélekre. A gazdasági épületeknek a lélekszámhoz mért sűrűsége földrajzilag meglehetősen körvonaloz- ható területek szerint váltakozik. Legtöbb a gazdasági épület az ország keleti részén, kezdve az éjszakkeleti és éjszaki félkörben. A Tiszától keletre fekvő nagy alföldön jóval kevesebb, még kevesebb a dunántúli dombvidéken, legkevesebb ellenben a Duna-Tisza közén, hol azonban tekintetbe kell venni a főváros nagy népességének hatását az arány alakulására, e nélkül az átmenet nyugat felé mondhatni ugrásnélküli lenne. Ily viszonylatban tekintendők a többi épületnemek is. Beveze­tésünkben azonban mellőzzük a további összehasonlítást, hanem áttérünk annak kimutatására, hogy az épületek egyes nemei közül hány képezett magán, hány egyházi, hány községi stb. tulajdont. Ezt a következő táblázat perczentszámai világítják meg : Bei Beurtheilung der Angaben obiger ausführlichen Tabelle muss man die hier mitgetheilten Daten über das Gebiet und über die Volkszahl stets vor Augen halten; besonders die letz­teren, weil nicht nur die Wohnhäuser mit der Bevölkerung in engem Zusammenhänge stehen, sondern auch die übrigen Gebäude ohne Ausnahme, indem auch die Wirtschafts-Gebäude mit den bewirtschaftenden Elementen, mit der Anzahl der Landwirtschaft obliegenden Personen in enger Verbindung stehen. Wie jedoch schon in einem früheren Abschnitte erwähnt war, haben auf die Anzahl der Wirtschafts-Gebäude die in einzelnen Gegenden gebräuchlichen Bewirtschaftungs-Systeme einen grossen Einfluss, hiedurch kann es erklärt werden, dass eben in jenen Gegenden, wo die landwirtschaftliche Beschäftigung eine aus­gebreitete ist, im Verhältnisse zur Seelenzahl die Anzahl der Wirtschafts-Gebäude sich nicht günstig gestaltet. Nehmen wir die einzelnen Landestheile in Augenschein, so entfallen auj 100 Wirtschafts-Gebäude: lélek Seelen Horvát-Szlavonországban — In Kroatien-Slavonien . . 666 Duna bal partján — Am linken Donauufer..................... 605 Tisza jobb partján — Am rechten Theissufer ................ 582 Erd élyben — In Siebenbürgen.............................................505 Im D onau-Theiss-Becken gibt es mithin nur die Hälfte so viel Wirtschafts-Gebäude als in Siebenbürgen, wo schon auf 5 Seelen ein Wirtschafts-Gebäude entfällt, während in der Mitte des Landes sozusagen nur auf 10 Seelen. Die Dichtigkeit der Wirtschafts-Gebäude im Verhältnisse zur Seelenzahl wechselt aus geographischen Gesichtspunkte nach ziemlich pünktlich begrenzbaren Gebieten. Die meisten Wirtschafts-Gebäude sind im östlichen Theile des Landes anzutreffen u. z. in den nord­östlichen und nördlichen Halbkreis. In dem von der Theiss östlich gelegenen Alföld ist die Anzahl derselben eine bedeu­tend geringere, eine noch geringere in dem Hügelland jenseits der Donau, die geringste aber im Donau-Theiss-Becken, bezüglich dieses Landestheiles darf jedoch der Einfluss der namhaften Bevöl­kerung der Hauptstadt nicht ausser Acht gelassen werden, ohne diesen Factor würde der Uebergang ohne Sätze vor sich gehen. Nach diesem Verhältnisse sind auch die übrigen Gebäude- Gattungen zu beurtheilen. Von einem weiteren Vergleich sehen wir jedoch ab und schreiten sogleich zur Nach Weisung dessen, wie viele von den einzelnen Gattungen der Gebäude das Eigen­thum von Privaten, Kirchen, Gemeinden u. s. w. bilden. Dieses Verhältnis beleuchten die Percentzahlen nachstehender Tabelle : 1 Az épületek minősége és számaránya Bestimmung und Verhältnisszahl der Gebäude Cse­léd­lak Ge­sinde­häuser Gazdasági épületek Wirtschafts-Gebäude Összes Gyár vagy más ipari épület Fabriken oder sonstige gewerb­liche Gebäude Iskola Egyéb épü letek Son­stige Ge­bäude Folyó szám Lauf ende Zahl Az épületek jellege Charakter den' Gebäude Lakó­házak Wohn­häuser külön­állók allein­stehende lakha vagy csel épi de» Wo Gesinde ange egy tető alatt unter gemein• samen Dache zhoz edházhoz ;ett hn- oder häusern )aute külön tető alatt unter separa­ten Dache gazda­sági épü­letek Sämmt­liche Wirt­schafts­Gebäude Tem­plom Kir­chen Iskola Schu­len templom egy tető alatt Kirchen wnd Schulen unter einem Dache és gyógy­intézet Spitäler wnd Heil­anstal­ten Fürdő Bade­anstal­ten Lak­tanya Kaser­nen Összes épületek Ge­sammt- zahl der Gebäude 1 I. Duna bal partja. Magán — Privat-Gebäude.................... 97-ii 93-62 97-19 97-91 96‘74 97-44 86’00 4‘74 19-05 64-oo 43-57 76-44 96-5i 2 Egyházi és iskolai — Kirchliche und Schulgebäude......................................... 1’05 4*16 1*45 0-93 1-81 1-27 1-30 lOO'oo 63*95 lOO’oo 19-05 10"oo 1-43 4-51 1-69 3 Községi — Gemeinde-Gebäude .... 1-14 1*39 0-80 0‘93 l'Ol 0*88 8-80 — 26-52 — 30-47 12-oo 15-71 7*89 1-18 4 Törvényhatósági — Municipal-Gebäude (kos O03 0"02 Ooi 0*05 0"02 0*15 — 0-82 — 13*33 — 6‘43 0-79 0-04 5 Állami vagy katonai — Staatliche oder militär-ärarische Gebäude ................ 0’ 46 0-69 0-46 0’19 0-32 0-33 2-63 _ 3­82 — 15-24 12’oo 31-43 9-69 0-45 6 Magántársulati — Gebäude von Privat- Gesellschaften..................................... 0­19 O-ii 0-os O03 0*07 O"06 1-12 _ 0­15 _ 2­86 2’oo 1-43 0-68 0'13 Összesen . IGO’oo lOO-oo lOO’oo lOO-oo lOO'oo lOO-oo lOO'oo lOO-oo lOO’oo lOO-oo lOO-oo lOO-oo lOO-oo lOO'oo lOO-oo 1 II. Duna jobb partja. Magán — Privat-Gebäude..................... 97-42 94-65 96*82 98*22 96-73 97-39 89-99 4-98 27-96 69-70 41-67 71-07 96*64 2 Egyházi és iskolai — Kirchliche und Schulgebäude ......................................... 1 ’05 2-82 1*79 0-77 2-01 1-40 1-17 lOOoo 73-02 lOO-oo 12-90 15-15 1*33 4-73 1-76 3 Községi — Gemeinde-Gebäude .... l-io 1’34 1*08 0-93 1-01 1-01 7-59 — 19'86 — 34-42 9-09 8‘67 8-46 1*21 4 Törvényhatósági — Municipal-Gebäude 0’05 0-17 0’03 O-oi 0-02 0"02 0l8 — 0-47 — 17-20 “ 8"33 3*91 0'05 Ä

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents