A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)

I. Általános jelentés

25* közén, csak 39'98°/o s jellemző, hogy a túlnyomólag agrikultur jellegű Tisza bal partján és Tisza-Maros szögén is gyérebben van képviselve, a mi kétségkívül azzal függ össze, hogy a cse­kélyebb mennyiségű gazdasági terményeket termelő, de fában bővelkedő felvidéken sok a pajta, csűr, mig az alföldön a szalmás terményeket és a takarmányt a szabad ég alatt szokták összerakni. A lakóházakon és gazdasági épületeken kivid még csak egy épületnem van, a mely az összes számnak egy százalékát meghaladja; ezek a cselédlakok, a melyek tulajdonképen szintén a lakóházak közé sorozandók, de minthogy a gazdaságok 4 kiegészítő részét képezik, némileg a gazdasági épületek közé is sorozhatok. Cselédlakok tekintetében az anyaország és Horvát-Szlavon- országok között óriás különbség van, az előbbiben az összes épületeknek p6i°/o-át teszik, a társországokban ellenben csak 0‘i5°/o-át. Ekkora különbséget aligha lehet a gazdálkodás különb­ségéből kimagyarázni, itt kétségkívül az összeírásnak vagy fel­dolgozásnak kellett eltérő alapon történni. Horvát-Szlavon- országokban is van sok nagy birtok és uradalmi gazdaság, a mi felszöktethetné a cselédlakok számát; de még Yerőcze megyében is, hol a cselédlakok maximális arányszámmal szere­pelnek, csak 0-39°/o-át teszik az összes épületeknek. Jellemző, hogy a cselédlakok maximumát nem a vár­megyei törvényhatóságokban, hanem városokban látjuk, mig az előbbiek között a maximumot Szabolcs megye 4,2s°/o-kal, Békés 3*53, Fejér 3*37, Hajdú megye 3*o4°/o-kal képviselik, addig Debre- czen város területén 6*93, Baján 5'ie, Zomborban 4’59, Sza­badkán 4vj6°/o-ra rűg a cselédlakok száma. Többnyire tehát a kiterjedt tanyai gazdálkodással bíró városokban nagy a cseléd­lakok száma. A gyárak és más ipari épületek természetesen főleg a városokban tömörülnek. Legelői a hazai ipari és üzleti élet központja Budapest áll, hol a gyárak és más ipari épületek 6-06°/o-át teszik az összes épületeknek. Közvetlenül utána Zágráb áll 4*78°/o-kal, megelőzve még az iparos Pozsonyt és Pécset is, melyekben csak 4*37, illetőleg 4'25°/o-ra rúgnak a gyárak és ipari épületek. Három százalékot meghaladó arányszámot csak Kassa, Eszék és Temesvár mutatnak fel, 2°/o-ot meghaladót pedig Sopron, Győr, Selmeczbánya és Nagy-Várad. Kimutatásunk világosan mutatja, hogy az alföldi városok iparilag mennyire el vannak maradva. Baján, Szabadkán, Zomborban, Verseczen és Hódmező-Vásárhelyit az l°/o-ot sem érik el az ipari épü­letek, sőt az utóbbiban a fél százalékot sem; de az alföldi városokban még egy felső dunai város is csatlakozik, a hanyatló Komárom, hol szintén csak 0'66°/o-ra rúg az ipari épületek száma. A vármegyei törvényhatóságoknál nem igen nyilatkozik határozott törvényszerűség, csak egész általánosságban mond­hatjuk, hogy az ország nyugati felében több az ipari épület, mint keleti szögében. A Duna két partján, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros tájában a 32 vármegye közül Heves és Csanád a legszegényebb ipari épületekben, de e két vármegye is 0’66°/o-ot képes felmutatni, mig a Tisza jobb partján Zemplén megyében csak 0*37°/o-ot, a Tisza bal partján, Máramarosban csak 0*48°/o-ot, Erdélyben pedig Szolnok-Doboka megyében csak III. kommen im Donau-Theiss-Becken vor, nur 39'9s°/o; charak­teristisch ist, dass diese Gebäude am linken Theissufer und im Theiss-Maros-Becken, welche Landestheile einen überwiegend agriculturellen Charakter besitzen, ebenfalls spärlicher vorhanden sind, was unstreitbar damit im Zusammenhänge steht, dass in Ober-Ungarn, wo wirtschaftliche Producte in geringerem Masse erzeugt werden, wo aber das Holz reichlich zur Verfügung steht, zahlreiche Scheuern, Scheunen vorhanden sind, während im Alföld die Strohpflanzen und das Futter unter dem freien Himmel aufbewahrt zu werden pflegt. Ausser den Wohnhäusern und Wirtschafts-Gebäuden gibt es nur noch eine Gebäude-Gattung, welche mehr als l°/o der Gesammtzahl beträgt; diese sind die Gesindehäuser, welche eigentlich ebenfalls zu den Wohnhäusern gehören, nachdem aber dieselben einen ergänzenden Theil der Landwirtschaft bilden, gewissermassen auch unter die Wirtschaft-Gebäude gereiht werden können. Hinsichtlich der Gesindehäuser besteht zwischen dem Mutter­lande und den adnexen Ländern ein riesenhafter Unterschied; in ersterem betragen dieselben Poi°/o sämmtlicher Gebäude, in den letzteren hingegen nur 0'i5°/o. Eine derartige Differenz kann aus dem zwischen der Bewirtschaftung bestehenden Un­terschied kaum erklärt werden, diesbezüglich wurde unleugbar entweder die Aufnahme oder die Bearbeitung auf einer ungleichen Grundlage durchgeführt. Auch in Kroatien-Slavonien existiren zahlreiche Grossgrundbesitze und Domänen, welcher Umstand die Anzahl der Gesindehäuser erhöhen könnte; sogar ■* im Comitate Verőcze, wo die Gesindehäuser mit der maximalen Verhältnisszahl vertreten sind, betragen dieselben auch nur 0'39°/i> der gesammten Gebäude. Charakteristisch ist, dass das Maximum der Gesindehäuser nicht in den Comitats-, sondern in den städtischen Municipien angetroffen werden kann; während unter den ersteren das Maximum die Comitate: Szabolcs mit 4'2s, Békés mit 3*53, Fejér mit 3 '37, Hajdú mit 3'04°/o repräsentiren, betrug die Anzahl der Gesindehäuser auf dem Gebiete der Städte: Debreczen 6'93, Baja 5*ig, Zombor 4'59, Szabadka 4'56n/o ; mithin ist meistentheils in den Städten, welche eine sehr ausgedehnte Gehöftwirtschaft besitzen, die Anzahl der Gesindehäuser sehr gross. Die Fabriken und sonstigen gewerbliche Gebäude kommen natürlicherweise hauptsächlich in den Städten vor. An der Spitze steht das industrielle und commercielle Centrum des Landes, die Hauptstadt Budapest, wo die Fabriken und die sonstigen gewerblichen Gebäude 6'oe0/o der gesammten Gebäude ausmachen. Unmittelbar der Hauptstadt folgt die Stadt Zágráb mit 4'78°/o, hiedurch auch die industriellen Städte Pozsony und Pécs übertreffend, in welchen die Fabriken und gewerblichen Gebäude nur 4*37°/o, beziehungsweise 4'25°/o betragen. Eine hö­here Verhältnisszahl als drei Percente zeigen nur die Städte Kassa, Eszék und Temesvár, eine höhere als 2°/o aber die Städte Sopron, Győr, Selmeczbánya und Nagy-Várad. Aus der mitgetheilten Tabelle ist ganz deutlich ersichtlich, in welchem Masse die Städte des Alföld in industrieller Beziehung zurück­geblieben sind; in den Städten Baja, Szabadka, Zombor, Versecz und Hódmező-Vásárhely erreichen die gewerblichen Gebäude nicht einmal l°/o, in letzterer nicht einmal 0'5°/o; den Städten des Alföld reiht sich aber auch eine an der oberen Donau gele­gene Stadt an, namentlich Komárom, wo die Anzahl der gewerbliche Gebäude ebenfalls nur 0'6o°/o betrug. Bei den Comitats-Municipien kommt keine entschiedene Gesetzmässigkeit zum Ausdrucke, man kann nur ganz in Allge­meinen die Behauptung aufstellen, dass in der westlichen Hälfte des Landes mehr gewerbliche Gebäude Vorkommen, als in der östlichen Hälfte. An den beiden Ufern der Donau, im Donau- Theiss-Becken und im Theiss-Maros-Becken sind von den 32 Comitaten die Comitate Heves und Csanád mit gewerblichen Ge­bäuden am sperlichsten versehen, aber auch diese Comitate können eine Verhältnisszahl von 0'66°/o aufweisen, während‘am rechten Theissufer im Comitate Zemplén die Fabriken und gewerblichen Gebäude nur 0'37°/o betragen, am linken Theissufer, im Comitate 4*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents