A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
A kórházaknál ismét látjuk az annyi épületnemnél hangsúlyozott különbséget a magyar- és a horvát-szlavonországi viszonyok közt. A kórházak, és egyél gyógyintézetek általában elég szilárdan vannak épülve, de mig a Dráván túl 96-3G°/o-uk tiszta kő- vagy téglaépület s 94'55°/o-uk cseréptető alatt áll, a magyar anyaországban csak 67,8i°/o a tiszta kő- vagy téglafalazatú s csak 62'58°/o bír pala- vagy cserépfödéllel. Ez arányszámok alakulásánál azonban nem szabad feledni, hogy kórház és egyéb gyógyintézet aránylag csak kevés van (az egész Magyarbirodalomban mindössze csak 725, miből 668 az anyaországra, 2 Fiúméra, 55 pedig Horvát-Szlavonországokra esik), s így már néhány kevésbbé szilárdan készült épület is jelentékeny százalékot képez. Különösen az egyes törvényhatóságoknál nyilatkozik ez feltűnő módon, pl. Maros-Torda vármegyében csak egy vályogból épült kórház van, de minthogy összesen is csak 3 kórház fordul elő, a vályog- és sárépitkezésre 33-33°/o esik. Az egyes országrészek között falazatra nézve legjobban áll Erdély, hol az összes kórházaknak 84ui0/o-a kő- vagy téglaépület, legrosszabbul ellenben a Tisza bal partja, hol csak. 52,G3°/o esik az egészen szilárd falazatra; ugyanitt és a Tisza jobb partján van a legkevesebb cseréptető is, csupán csak 39,4s°/o, illetőleg 37'iő°/o legtöbb pedig, 72-o4°/o, a Duna jobb partján. A kórházaknál és gyógyintézeteknél is csekélyebb számmal fordulnak elő a fürdők. Az egész Magyarbirodalomban mindössze csak 367 találtatott, 326 az anyaországban, 41 Horvát- Szlavonországban. A fürdőknél a kő- és téglafal mellett a faépitkezés, a cseréptetők mellett a zsindelytetők lépnek erősen előtérbe. Az anyaországban a zsindelytetők a cseréptetőket erősen meg is haladják, 56'440/o-kal szerepelvén 37'43°/o kai szemben, mig ellenben Horvát-Szlavonországokban a fürdőknek 85-38°/o-a cserépfödelű s csak 14'G3°/o-a van zsindelylyel födve. A társországokban a fürdők falazata is csaknem kizárólag szilárd anyagú, 92,6s°/o-uk tiszta kő- vagy téglaépület, 7'33°/o-uk pedig fából vagy fával vegyesen más anyagból van épitve. Az anyaországban ellenben 24‘s4°/o esik a fából épült fürdőkre s a kőalappal vagy a nélkül rakott sárépületekre 17*i8°/o, csak 57‘98°/o-uk tiszta kőépület. Az arány oly kedvezővé, mint llor- vát-Szlavonországban látjuk, az anyaországban egy országrészrészben sem válik, még a Duna-Tisza közén is, hol legkedvezőbb az arány, a fürdőknek csak 68‘G3°/o-a tiszta kő- vagy téglaépület, ellenben Erdélyben 37*i4°/o-ra száll le, 60°/o a faépületekre esvén. A cseréptetők túlnyomóságát az ország nyugoti felében (Duna két partja és Duna-Tisza köze) találjuk, hol 56‘oo és 66*67ü/o közt váltakozik, ellenben a Tisza két partján és Erdélyben a fürdőknek csak 19*ői—2p67°/o-a van cseréppel födve. Az épületek most emlitett két csoportjánál nagyobb számmal fordulnak elő a laktanyák. Laktanyák gyanánt használt épület összesen 2033 találtatott, 1758 az anyaországban, 6 Fiúméban, 269 pedig Horvát-Szlavonországokban. Az építkezési módra nézve a laktanyák sem tartoznak kivétel nélkül a szilárd épitésűek közé, minthogy itt, a mint fentebb említettük, nemcsak tulajdonképen laktanyának készült épületekről van szó, hanem laktanyai czélokra bérelt kisebb magán épületekről, minők pl. kisebb helyeken a csendőrségi laktanyák. Az anyaországban a laktanyáknak 61‘66°/o-a épült kőből vagy téglából, Horvát-Szlavonországban ellenben 84’39°/o-a, az előbbiben a laktanyáknak 51 *77°/o-a van cseréppel födve, az utóbbiban 80*30°/o-a. Az anyaországban 130 egészen vályogból vagy sárból s 326 fából vagy fával vegyesen más anyagból épült laktanya vétetett számba s 132 náddal vagy zsúppal fedett laktanya találtatott Fentebb a külön meg nem jelölt egyéb épületekről is részletes kimutatást közlünk; szükségesnek azonban még futólagos tárgyalásukat sem tartjuk, s áttérünk az összes épületek bemutatására. Bei den Spitälern besteht gleichfalls der schon bezüglich so vieler Gebäudegattungen betonte Unterschied zwischen den ungarischen und kroatischen Zuständen. Die Spitäler und sonstigen Heilanstalten sind im Allgemeinen aus ziemlich festem Materiale gebaut; während aber jenseits der Drau 96’36°/o derselben aus Stein- oder Ziegeln erbaut sind und 94#55°/o derselben eine Bedachung aus Ziegeln haben, besteht im Mutterlande nur bei 67*8i°/o derselben das Gemäuer aus Stein oder Ziegeln und nur 62,58°/o sind mit Schiefer oder Ziegeln gedeckt. Bei der Gestaltung dieser Verhältniszahlen darf man jedoch nicht ausser Acht lassen, dass verhältnismässig nur wenig Spitäler und sonstige Heilanstalten angetroffen werden können (im ganzen Königreiche Ungarn nur 725, von welchen 668 auf das Mutterland, 2 auf Fiume und 55 auf Kroatien-Slavonien entfallen) und mithin auch nur einige minder dauerhaft erbaute Gebäude schon ein namhaftes Percent repräsentiren. Dies kommt hauptsächlich bei den einzelnen Municipien in auffälliger Weise zum Ausdruck, im Comitate Maros-Torda existirt z. B. nur ein aus Koth erbautes Spital, nachdem aber insgesammt nur 3 Spitäler existiren, so entfallen in diesem Comitate auf die Bauart aus Koth oder Lehm 33’33°/o. Unter den einzelnen Landestheilen steht hinsichtlich des Gemäuers Siebenbürgen am besten, wo 84,4i°/o der gesammten Spitäler aus Stein oder Ziegeln erbaut sind, am schlechtesten hingegen das linke Theissufer, wo nur 52'G3°/o auf das vollkommen dauerhafte Gemäuer entfallen; in diesem Landestheil und am rechten Theissufer ist die Bedachung aus Ziegeln am schwächsten vertreten, nur mit 39us beziehungsweise mit 37*i5°/o, am stärksten hingegen, mit 72*o4°/o, am rechten Donauufer. Die Anzahl der Badeanstalten ist eine noch geringere, als jene der Spitäler und Heilanstalten. Im ganzen Königreich Ungarn wurden nur 367 gezählt, 326 im Mutterlande und 41 in Kroatien-Slavonien. Bei den Badeanstalten tritt neben den Gemäuer aus Stein oder Ziegel, die Bauart aus Holz, und neben der Bedachung aus Ziegeln, das Schindeldach stark in den Vordergrund. Im Mutterlande übertreffen die Schindeldächer in bedeutendem Masse die Bedachung aus Ziegeln, 56’44°/o gegenüber von 37-4s°/o ; in Kroatien-Slavonien aber sind 85*37°/o der Badeanstalten mit Ziegeln gedeckt und nur 14,63°/o mit Schindeln. In den adnexen Ländern besteht auch das Gemäuer der Badeanstalten fast ausschliesslich aus festem Materiale 92 68°/o derselben sind Stein- oder Ziegel-Gebäude, 7‘33°/o aber sind aus Holz oder aus mit Holz gemengtem Materiale erbaut. Im Mutterlande entfallen jedoch 24*84°/o auf die aus Holz gebauten Badeanstalten, 17,i8°/o auf die aus Koth- oder Lehm-Gebäude mit oder ohne Fundament aus Stein und nur 57'98°/o auf die Steingebäude. Das Verhältnis gestaltet sich in keinem Landes- theile der Mutterlandes so günstig, wie in Kroatien-Slavonien ; auch im Donau-Theiss-Becken, wo die günstigsten Verhältnisse obwalten, bilden die ausschliesslich aus Stein oder Ziegeln erbauten Gebäude nur 68*G3°/o der Badeanstalten. Dieses Verhältnis sinkt in Siebenbürgen auf 37’i4°/o herab, auf die Holzgebäude entfallen hier 60°/o. Das Uebergewicht der Ziegeldächer kommt im westlichen Theile des Landes (an den beiden Ufern der Donau und im Donau-Theiss-Becken) zum Vorschein, wo dasselbe zwischen 56*oo und 66-g7°/o wankt; an den beiden Ufern der Theiss und in Siebenbürgen sind aber nur 19’5i—21,gt0/o der Badeanstalten mit Ziegeln gedeckt. Kasernen kommen in grösserer Anzahl vor, als die soeben erwähnten beiden Gruppen der Gebäude. Als Kasernen benützte Gebäude wurden insgesammt 2033 aufgenommen, 1758 im Mutterlande, 6 in Fiume und 269 in Kroatien-Slavonien. Hinsichtlich der Bauart gehören die Kasernen ebenfalls nicht ohne Ausnahme unter die aus festem Materiale erbauten Gebäude, nachdem hier, wie bereits früher erwähnt wurde, nicht nur von solchen Gebäuden die Rede ist, welche eigentlich zu Kasernen erbaut wurden, sondern auch von zu Kasernenzwecken gemiethe- ten kleineren Privat-Gebäuden, als z. B. in kleineren Ortschaften die Gensdarmerie-Kasernen. Im Mutteriande sind 61 *60°/p der Kasernen aus Stein oder Ziegeln erbaut, in Kroatien-Slavonien hingegen 84*39°/o, diesseits der Drau haben 5p77°/o der Kasernen eine Ziegel-Bedachung, jenseits der Drau 80’30°/o. Im Mutterlande wurden 130 ausschliesslich aus Koth oder Lehm und 326 aus Holz oder aus mit Holz gemengten Materiale erbaute Kasernen gezählt und 132 mit R.ohr oder Stroh gedeckte Kasernen angetroffen. Auch über die nicht besonders benannten sonstigen Gebäude sind in obiger Tabelle detaillirte Ausweise enthalten; wir erachten jedoch nicht einmal die flüchtige Erörterung derselben für nothwendig und schreiten zur Erläuterung der gesammten Gebäude. 109*
