A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Az őstermelő népességet az országos statisztikai hivatal 6 további főcsoportban dolgozta fel, úgymint: mezőgazdaság, erdészet, szénégetés, méhészet, selyemtenyésztés és haltenyésztés. Sajnos, hogy a számlálólapok kitöltésének hiányossága következtében a mezőgazdaság közös czíme alatt össze kellett foglalni a szoros értelemben vett földmívelésen kivid az állat- tenyésztést, a szőlőmívelést és a kertészetet is. Az állattenyésztés és a földmívelés között különben oly szoros az összefüggés, hogy állattenyésztési személyzet alatt tulajdonképen csak azokat lehetne kimutatni, a kik kizárólag vagy túlnyomólag az állat- tenyésztéssel foglalkoznak, a tehenészeket, csikósokat, kanászokat, juhászokat és más eféléket. Az állattenyésztéssel foglalkozók számát tehát ily módon is csak nagyon hézagosán nyernők ugyan, mind a mellett azt abban a tekintetben mégis teljesnek mondhatnék, hogy legalább mindazon egyéneket magában foglalná, a kiknek az állattenyésztés fő vagy kizárólagos foglalkozását képezi. Még nagyobb fontossággal birt volna a szőlőmívelésnek és a kertészetnek különválasztása, az ügynökök azonban ezen foglalkozásokat a számlálólapokon igen sok esetben a földmívelés általánosabb kifejezésével tüntették fel, úgy, hogy a szőlő- míveléssel vagy a kertészkedéssel foglalkozó népesség számának a népszámlálási adatokból való kimutatása lehetetlen volt. Egyrészt tehát azon alaphiba, a melyet már több ízben említettünk, hogy a napszámosok igen nagy tömegénél nem jelöltetett meg a gazdasági ág s ennek következtében az őstermeléssel foglalkozók számát nem tudjuk megyéről-megyére egészen pontosan és megbízhatóan megállapítani — mert a közönséges napszámosoknak bizonyos százalék levonásával az őstermeléssel összevonása legfeljebb az országos eredményeknél engedhető meg — másrészt pedig a számlálólapoknak másik nagy hiányossága, melynélfogva a bevallások általánossága miatt a íhézőgazdaság egyes ágait nem lehetett elkülönítve kimutatni: ez a két sajnálatos körülmény azt okozta, hogy az 1890. évi népszámlálás adataiból készült foglalkozási statisztika épen népünknek legfontosabb foglalkozására, az őstermelésre vonatkozólag nagyon hiányos, s a legszerényebb igényeket sem elégítheti ki. Ez őszinte vallomással tartozunk a közönségnek, a mely ezen adatokat használja, de tartozunk önmagunknak is, hogy az 1890. évi népszámlálásnak ezen sajnos tapasztalatai az őstermelésre vonatkozólag feledésbe ne menjenek, hanem a legközelebbi népszámlálás alkalmával komoly figyelmeztetőül szolgáljanak. A Magyarbirodalom őstermeléssel foglalkozó népessége, melynek összes számát, de csak a kereső egyéneket értve, 4,474.653-ban miitattuk ki, az őstermelés egyes ágai szerint következőképen oszolt meg: Szám szerint Az összes őstermelők °/o-ában Az összes népesség °/o-ában Mezőgazdaság . ..................... 4 ,447.088 99'38 25'63 Erdészet..................................... 2 4.769 0’56 0-14 Szénégetés . ................................ 2 .544 0'06 0-oi Méhészet ...... 133 O’OO 0-oo Selyemtenyésztés........................... 1 03 O-oo O-oo Haltenyésztés................................. 16 O-oo O-oo Összesen . . 4,474.653 lOO-oo 25'7s Meg kell jegyeznünk, hogy a szénégetés, mint az erdészet kiegészítő ága csatoltatott az őstermeléshez és csakis azon esetben foglaltatott ide, ha az erdészettel, mint annak mellék üzeme, kapcsolatban, vagy attól egészen független ugyan, de mint önálló vállalkozás űzetik; ha ellenben bányászattal vagy ipar- vállalattal függ össze, nem az őstermeléshez, hanem az jlletö bánya- vagy iparvállalathoz soroztatott. A méhészet, selyemtenyésztés és haltenyésztésre vonatkozó adatok önként érthetőleg nem tüntethetik fel az ezen termelési ágakkal foglalkozók teljes számát, minthogy ezen termelési ágakat nagyobbrészt mellék- foglalkozás gyanánt űzik. Az őstermelés hat főágának az egyes országrészekben való jelentőségét, vagyis az egyes őstermelési ágak által foglalkoztatott népesség összes számát, a megfelelő viszonyszámokkal, a következő kimutatás tünteti fel: Mezőgazdaság Erdészet Szénégetés Méhészet Selyemtenyésztés Ilaltenyésztés Ostern sszesen Országrész az összes az összes az összes ©~~ © © © O © szám szerint népesség őstermelés szám szerint népesség őstermelés szám szerint népesség őstermelés szám szerint | szám szerint oa szám szerint «3 szám szerint °/o-ában 0/o-ában 0/o-ában H 3 2 s Magyarország. Duna bal partja ........................................... 4 59.347 24-44 98-76 5.543 0‘29 1-19 225 O-oi O"05 2 0-oo 9 O-oo 465.126 24-75 Duna jobb partja...................................... 679.912 24-83 99-60 2.697 0’18 0"40 15 0‘00 O'OO 26 O-oo 19 O-oo 5 0*oo 682.674 25-oi Duna-Tisza köze............................................ 466.708 16"94 99-78 894 0"03 0-19 111 0‘02 0'02 14 O'oi 9 O-oo 1 O-oo 467.737 16-98 Tisza jobb partja ...................................... 3 37.105 22-23 98-84 3.174 0-21 0-93 783 0"05 0-23 3 O-oo — — 1 O'oo 341.066 22-49 Tisza bal partja............................................ 478.100 23-10 99-04 4.521 0‘22 0'94 86 0-oo O"02 7 O-oo 1 O-oo — — 482. ■ i r. 23*32 Tisza-Maros szöge...................................... 4 76.163 24-96 99-32 2.895 0"15 0"60 308 0"02 Ó-őr 41 O-oi 18 O-oo — — 479-425 J 25*13 Erdély................................................................. 626.189 27-82 99"40 3.007 0-13 0"48 723 0'03 0-11 37 O’oi 1 O-oo — — (629.957 27-9« 1. Magyarország összesen . 3,523.524 23-28 99'29 22.731 0-15 0-64 2.251 O'oi 0'06 130 O-oi 48 O-oo 16 O-oo 3,548.700 23-45 II. Fiume város és kerülete .... 607 2-06 100-oo — — — — — — — — — — — — 607 2-06 III. Horvát-Szlavonország ................ 9 22.957 42-21 99-74 2.038 0"09 0-22 293 O-oi O"03 3 O-oo 55 O-oi — — 925.346 12-32 U A mezőgazdasági népesség, az őstermetés többi ágaihoz viszonyítva, a Duna-Tisza közén bir legnagyobb túlsúlylyal, a hol az összes őstermelésnek 99‘78°/o-át teszi, legkisebbel ellenben a Duna bal partján, a mely országrészben 100 őstermelő egyén között 1 *i9°/o erdészetnél és 0-05°/o szénégetésnél . Mkozó találtatott. Az őstermölési összes népességnek közel o-a esik még az erdészetre a Ti. iá jobb és bal partján "ís> le. kisebb pedig az erdészetnél foglalkozó népesség a Duna-Tifíza én, az összes
