A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a kérdések feltevést m '. is teljesen megfelelő vagy épen kifogástalan lett volna.

mlálási mű első kötetében emlitettük, hogy a tör- v ika népszámlálás lefolyásáról, a végrehajtás körül-l(- ztalataikról és a felmerült nehézségekről tett jelen\ ikben a számlálólap valamennyi többi kérdőpontjai ellen .■ v ittvéve sem emeltek annyi kifogást, mint a foglalkozási rovatok ellen. Ez a dolog természetében is fekszik, mert a mig a népszámlálás által számbavett többi viszonyok, illetve az ezekre vonatkozó kérdőpontok minden emberre egyformán alkalmazhatók, a foglalkozási kérdőpontoknak egy része ezzel ellenkezőleg a népességnek mindig csak egyes osztályaira illik, a nélkül, hogy magán a számlálólapon kellően meg lehetne magyarázni, hogy a kérdés tulajdonképen mely foglalkozási osztályhoz intéztetett. \z ilyen kérdés tehát érthetetlen vagy kétséges lesz mindazok dőtt, a kikre az nem illik, a kikre foglalkozásuknál fogva tulajdonképen nem is vonatkozik, de a kik arra, mivel minden , »szorítás nélkül, egész általánosságban tétetett fel, mégis : hi akarnak. Ezen alapszik az, hogy a közönségnek a legtöbb .or«'vf a foglalkozási rovatok között a 9. a) pontban foglalt rde okozta — önálló-e vagy szolgálati viszonyban van-e ? Ez a kérdésvueyanis tulajdonképen csak az üzleti teríóeszetű foglalkozásokra dhk de mivel egészen általánosan formuláztatott, minden! r.-‘ . Lpm arra felelnie kell. A rovat kitöltésé ennek kö " ‘«'»ben a felvételnél az ügynököknek és a közönségnek hűl okozott, de ez nem érintette magát a lényeget,

mert az oda nem illő, felesleges válaszok a feldolgozásnál ügy sem vétettek tekintetbe. Mindenesetre lehetett volna a kérdéseket helyesebben, szabatosabban is kifejezni, azonban bele kell abba nyugodnunk, hogy a foglalkozási viszonyokra vonatkozó kérdőpontokat egészen kifogástalanul vagyis oly képen megállapítani, hogy azok minden körülmények közt megfelelők, minden kétséget kizárók legyenek, egyáltalában nem lehetséges, habár a kérdések minél helyesebb feltevésére, a kifejezések szabatosi- tására tőlünk telhetőleg törekednünk kell. És ebben a tekintetben ■/. 1890. évi népszámlálásnál szerzett tapasztalatok — a törv«vhatóságok észrevételei és a hiányos adatok pótlása czéljá- ból Bytatott levelezések — igen becses, igen tanulságos útmutatást fognak nyújtani, ha majd a legközelebbi népszámlálás, ‘.lőkészitésekor a foglalkozási kérdőpontoknak megállapítása ismét beható megfontolás és tüzetes tanácskozások tárgyát fogja képezni, E helyütt azonban nem lévén feladatunk a jövő népszámlálás részére már most kész kérdőpontokat hozni javaslatba, csak általánosságban jelezzük a kérdéseket, — a nélkül, hogy azokat határozott pontokba fo^lalnók és a számlálólapokhoz mért rövidséggel formuláznók — a melyekre a számlálólap foglalkozási rovataiból feleletet várunk s a melyekre határozott és megbízható feleletet nyerve, a foglalkozási statisztikát az iparstatisztikában már kipróbált új módszer általánosítási \ ti, véleményünk szerint, minden részében nagy tökélyre lehetne emelni.

A számlálólap foglalkozási rovataiból meg kell tudnunk, hogy kinek van foglalkozása és kinek nincs ^ A kinek van foglalkozása (hivatala, kereseté), miben áll az és pedig mi •; romi a mellékfoglalkozása NMinő a foglalkozási viszonya ! tisztviselő, családtag, segéd, tanoncz, munkás, napszámos, szol stb.) ? Azokról, a kik foglalkozási viszonyukat tekintve nem t állók, tudnunk kell, hogy mely munkaadónál, névszerint m> vállalatban, mely iparosnál vagy kereskedőnél, mely hivat; db; stb. vannak alkalmazásban (s ha a munkaadónak többféléi v lalata, üzlete van, melyik üzletágban) esetleg nincsenek-e he azaz alkalmazás nélkül? Ha hely nélkül vannak, mióta <h;t nap, hét vagy hónap óta) vannak hely nélkül? Azoknál egyéneknél pedig, a kiknek egyáltalában nincs foglalkozás vagy legalább nincs keresetet hajtó foglalkozásuk (a mir pl. a tanulók, a csupán a háztartásban foglalkozó csal; tagok), továbbá a házi cselédeknél, a kik, mint személv; 5 háztartási szolgálatot végző egyének, nem teljesítenek kam tevékenységet s tulajdonképen gazdájuk keresetéből élnek: ti nunk kell az eltartó (szülő, férj, gazda, stb.) foglalkozását pedig, hogy az adatok helyeden csoportosíthatók és kellőikéi részletezhetek legyenek, az eltartó foglalkozását is ej úzeií tü tesen és körülményesen kell bejegyezni, tehát az ellarUínál ki keli mn+rd.ai a foglalkozásnak megjelölésén kívül a foglal! zási viszonyt s ha az illető eltartó alkalmazásban levő Wy róla is ki kell tüntetni, hogy mely vállalatnál, hivatalnál, - van alkalmazásban, sőt nevének bejegyzése is szükséges egyre abból az okból, hogy a bevallást alaposabban lehessen m vizsgálni, másrészt pedig, hogy az esetleges hiányokat köm^ >:bl lehessen pótolni.

Ha minden ember foglalkozási viszonyáról, illetve í a szükséges, az eltartó foglalkozásáról ily kimerítő adatokat nv nénk, akkor semmi nehézség sem volna abban, hogy a szarni; lapunknak többször idézett 9. c) pontjában foglalt elvet ne c az iparra, hanem a foglalkozások valamennyi ágára alkalmaz: s az sem ütköznék semmi akadályba, hogy az eltartottakat is aktiv népességhez teljesen hasonló módon részletezzük. V; mennyi foglalkozásnál, továbbá a vállalatok gazdasági jeli mellett egyúttal a vállalkozóknak, a munkaadóknak tér- ni;, állására, sociális minőségére is tekintettel lehetn ^ e. megállapíthatnék, hogy a különböző hatalmi tényezők, űgyn az állam, az egyházak, a községek, a részvénytársaságok és 1 jogi személyek, továbbá a nagybirtokosok, a nagyipari és kei kedelmi vállalkozók, stb. mily szerepet játszanak a népességi- lalkoztatásában, a mi más szóval azt jelenti, hogy hány em felett gyakorolják azt a hatalmat, a mivel a munkaadó a egyének felett bir, a kiknek a munkát és ez által az életfpnta feltételeit nyújtja.

Nem folytatjuk tovább az érdekesnél érdekesebb, a tai ságosnál tanulságosabb adatoknak felsorolását, a melyek a sz lálóiap módszerével a népesség foglalkozási viszonyairól kid hcb'k, hanesfi áttérünk a feldolgozásra és a feldolgozásnál ki telt elve ismertetésére. Mindenekelőtt bemutatjuk a fog éke statiszt" feldolgozásánál használt segédtáblákat.

Összesen 10 segédtábla alkalmaztatott, a melyek a kö kezők Toltak: