A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására

Az értelmiségi kereset részletezése Magyarországban

férfi nő

II. Gazdasági értelmiség:

.■■-.mái.................................................................................................

..... 90*93 9*07

e

skedelem és hitelnél..................................................................... 98*58 1*42

u

taknál...................................................................................................... 97*92 2*08

Pc ta- és távírdánál........................................................................... 63*42 86*58

T 'beszélőnél.......................................................................................................................... 12*64 87*36

'éh értelmiség...................................................................................... 99*88 0*12

Összesen . . . 93*n 6*89

iuiajdonképeni és gazdasági értelmiség együtt .... 85*29 14*71

A nők által tömegesebben űzött értelmiségi foglalkozások közül, eltekintve a szülésznői gyakorlattól, a mely foglalkozás önként érthetőleg kizárólag női kereseti ágat képez, azon egyéb értelmiségi foglalkozások, a melyeknél a nők a khoz viszonyítva jelentékenyebb °/o-okban szerepelnek: a ledóvás, a gyermeknevelés, nyelvtanítás. Az apáczák is az ös is szerzetesi személyzetnek jóval több mint felét, 67*68°/o-át kéA izik, de itt ismételnünk kell a már fentebb mondottakat, hogy a tanítással foglalkozó rendtagok a női szerzeteknél a szerzetesi személyzetbe be vannak számítva, a férfiszerzeteknél pedig nincsenek.

Némely kereseti ágaknál érdekes összehasonlítás kínálkozik Magyarország és Horvát-Szlavonország között, pl. a népiskolai tanszemélyzetnél. Tanítónők a szoros értelemben vett Magyar- országban is igen szép számmal - közel 3.000-en — alkalmaztatnak s a népiskolák a kisdedóvókkal együtt már is igen sok nőnek nyújtanak keresetet. Horvát-Szlavonországban azonban még sokkal nagyobb arány esik a tanítónőkre, ügy, hogy ott az összes népiskolai tanítóságnak közel 1/3-át teszik. A többi értelmiségi ágaknál azonban Horvát-Szlavonországban általában kisebb arányban találhatni nőket, különösen a gazdasági foglalAz összes értelmiségből volt Fiúméban Horvát-Szlavonországban férfi nő férfi nő százalékokban

a Magyarbirodalomban férfi nő

85*51

14*49

98*72

1*28

91*25

8*75

98*80

1*20

99*07

0’93

98*61

1*39

97*22

2'78

98*84

1*16

97*97

2*03

66*67

33*83

73*10

26*90

64*28

35*72

—

—

20*oo

80*oo

13*04

86*96

100*oo

—

99*84

0*16

99*88

0*12

95*44

4*55

95*17

4*83

93*27

6*73

84*02

15*98

85*89

14*11

85*33

14*67

kozásoknál, de az óriási különbség, a melyet ebben a tekintetben az adatokból kiolvashatunk, nem látszik egészen valószínűnek s feltehető, hogy részben a feldolgozásnál követett eltérő felfogásnak a következménye.

A gazdasági értelmiség különböző ágai között a postai és távirdai s űjabban a vasúti szolgálat is mind jelentékenyebb és jelentékenyebb számban foglalkoztat nőket s intéző köreink részéről kétségkívül nemes érzésre vall s a társadalmi kérdések helyes felfogását bizonyítja, hogy a nőnek ezen állásokban, a melyeknek betöltésére alkalmasnak mutatkozott, mind tágabb és tágabb teret nyitnak. Ez egyébiránt pénzügyi szempontból is indokolt eljárás, a mennyiben a nő a férfinál rendszerint olcsóbb munkaerőt képvisel; természetes azonban, hogy ez a körülmény ennél a fontos kérdésnél csak másodrendű szempontot képez, a főszempont az, hogy a társadalom a művelt, de vagyontalan nőnek, a kinek a családi tűzhely boldogságát elérnie nem sikerült, nyújtson műveltségének megfelelő kereseti módot, a mely alkalmas őt a proletariátus és az erkölcsi elzüllés veszedelmétől megóvni.