A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Az erdészet és az ezzel rokon foglalkozási ág, a szénege- tés kivételével, valamennyi többi foglalkozásnál a szoros értelemben vett Magyarországra eső arányszámok jóval kedvezőbbek, mint FJorvát-Szlavonország arányszámai, a miből általánosságban az összes gazdasági ágaknak s különösen az ipar és forgalomnak nagyobb fejlettsége következtethető; Fiume mint város természetesen egészen más megítélés alá esik. A mezőgazdaságnál alkalmazott értelmiség eloszlása szoros összefüggésben van a birtoktestek nagyságával. E kapcsolatot az alább következő fejezetben, a melyben magával az őstermeléssel foglalkozunk, részletesebben ki fogjuk fejteni; e helyen csak azon általános jellemzésre szorítkozunk, hogy a mezőgazdaságnál alkalmazott tisztviselők száma a legnagyobb a Duna és Tisza mindkét partján, ellenben az országos átlagnál kisebb a legjobb termőfölddel megáldott két országrészben, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögében, legkisebb pedig Erdélyben és I Íorvát-Szlavonorszagban. Az erdészetnél és a bányászatnál alkalmazott értelmiség eloszlása az erdőterülettel, illetve a bányaművekkel van összefüggésben, tehát első sorban természeti előfeltételekkel bir; a közlekedési értelmiség pedig a többnyire állami erővel vagy állami közreműködéssel létesített vagy fentartott közlekedési intézmények elhelyezésétől függ. Az ipar- és kereskedelemnél alkalmazott értelmiségi elem nagysága ellenben kevésbé ily véletlen körülményektől, mint inkább azon természetes fejlődéstől függ, a melyet az ipar és a kereskedelem az ország egyes részeiben a különböző okok, előmozdító és hátráltató tényezők hatása alatt és magának az iparos és kereskedő népességnek életrevalósága következtében el tudott érni. Ezért az ipari és kereskedelmi értelmiségnél az egyes országrészek és egyes törvényhatóságok arányszámainál az ellentétek rendszerint nem oly nagymérvűek, mint a mekkora szélsőségeket az erdészetnél, a bányászatnál vagy akár a közlekedésnél is tapasztalhatni. Mindamellett úgy az ipari, valamint a kereskedelmi értelmiségre nézve — a hitelt is beleértve — erősen kidomborodik a többi országrészek közül a Duna-Tisza köze. Itt az ipari értelmiség az összes népességnek Oi7°/o-át, a kereskedelmi értelmiség pedig 0‘22°/o-át, tehát mindakettő az országos átlagnak, mely az iparra nézve Ooß°/o, a kereskedelemre nézve pedig 0*o8°/o, közel háromszorosát teszi. Alig szorul megemlítésre, hogy a Duna-Tisza közének ezen kedvező arányát a főváros idézi elő, a hol az ipari értelmiség az összes népességnek O750/o-át, a kereskedelemben és hitelintézeteknél alkalmazott tisztviselő elem pedig 0,9G%-át képezi, mely számoknak jelentősége még Az értelmiségi keresetek részletezése ább megérthető lesz előttünk, ha tekintetbe vesszük, hogy a főváros után az iparban és kereskedelemben leginkább fejlett városokban is, a minők Temesvár, Pozsony, Kolozsvár, az ipari értelmiség az összes népességnek legfeljebb 0*45°/o-áig s a kereskedelmi értelmiség csak Oeo°/o-áig emelkedik. Eddigi fejtegetéseinkben az értelmiségi osztály különböző elemeinek taglalásánál nem voltunk tekintettel arra, hogy a nők mily számban és mily arányban vesznek részt a különböző értelmiségi keresetekben. Tekintve ezen kérdésnek a nők társadalmi helyzete szempontjából való nagy fontosságát, mielőtt az értelmiségről szóló fejezetünket bevégeznők, még egy futó pillantást vetünk a nők szerepére az értelmiségi foglalkozásokban. Az 1890. évi népszámlálás a magyar korona országainak egész területén 26.792 értelmiségi keresettel foglalkozó nőt tüntetett fel, ebből 23.159 vagyis 86#44°/o esik a tulajdonképeni értelmiségre, 3.633 azaz 13'56°/o pedig a különböző gazdasági foglalkozásokra. A népességhez viszonyítva, a kétféle értelmiség együttesen az összes népességnek (Vis, tisztán a női népességnek pedig 0'30°/o-át képviseli. Ha pedig a női értelmiséget az értelmiséggel foglalkozó férfinépesség számával vetjük össze, mely a gazdasági értelmiséget is hozzászámítva, 155.850 egyént tesz, a női értelmiség ezen számának 17*i9°/o-át képviseli vagy pedig az összes értelmiséget elemezve, 100 értelmiségi keresetet űző egyén közül 85 férfi és 15 nő. Mindezen összehasonlítások a női értelmiségnek igen Kedvező számarányáról tanúskodnak: sajnos azonban, hogy a részleteket tekintve, az adatokat már nem mondhatjuk ugyanoly örvendeteseknek. A 23.159-et. tevő tulajdonképeni értelmiségből 10.006, tehát közel fele szülésznő s már fentebb a közegészség- ügyi szolgálat tárgyalásánál jeleztük, hogy ezek nagyrésze oklevél nélküli, tanulatlan úgynevezett parasztbába, a kiknek az értelmiségi csoportba való besorozása, csekély míveltségük szempontjából tulajdonképen nem is tekinthető indokoltnak, s idevételüket inkább csak az a körülmény okozta, hogy az okleveles és a parasztbábák megkülönböztetése a számlálólap segélyével rtem lett volna keresztülvihető. A tulajdonképeni értelmiségnek nem csekély részét képviselik továbbá a nevelőnők és bonneok, a kiknek nagy része tudvalevőleg idegen s igv számuk akkor, a mikor a magyar nőknek az értelmiségi foglalkozásokban való szerepéről van szó, tulajdonképen mellőzendő volna. Ezen általános jellemzés után az alábbi kimutatásban egészen részletesen közöljük a nőknél előforduló értelmiségi foglalkozásokat a Magyarbirodalom közjogi alkatrészei szerint: Magyarország Fiume Horvát-Szlavonország Együtt i. iuiajcionKepem értelmiség: Közegészségügy; Gyógyszertárosok............................................................................................................... — 7 40 Szülésznők.................................................. 26 488 10.006 Összesen . . . . 9.535 26 495 10.046 1 a n ü g y : Szakiskolák1) ...................................................... — 8 149 Tanítóképzők ........................................................... — — 43 Polgári és felsőbb népiskolák...................................... . . 176 2 28 206 Népiskolák...................................... 39 608 3.427 Kisdedóvó-intézetek .... — 25 658 Humanisztikus jellegű tan- és nevelő-intézetek...................................................................................... 43 3 í 46 Magántanárok és tanítók.................................... Nyelvtanárok és tanítók..................................................... . . 155 5 33 193 Zene- és énektanárok és tanítók .... ...................................... . . 336 6 39 381 Különböző ügyességek tanítói...................................................................................... ............................................ . . 90 — 22 112 Nevelőnők, bonneok ...................................... . . 3.920 25 163 3.108 Tanárok, tanítók közelebbi megjelölés nélkül ..................................................................................... . . 336 A 11 349 Tan- és humanisztikus intézet-tulajdonosok........................................... ........ . . . . 41 — 2 43 Tanintézetek kezelő személyzete ..................................... . . 5 —-5 7 £QQ Qö Qyffk a 7 on 9 Ebbe a czimbe vannak befoglalva a felsőbb leányképző-intézetek is. Megjegyezzük, hogy tanügyi felosztásunk szorosan a közoktatásügyi statisztikánk beosztásának felel meg.
