A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Az őzen táblázatból leolvasható fontosabb eredményeket, a II. részben levő táblás kimutatások részletesebb adatainak is felhasználásával, azokkal kiegészítve és magyarázva, alábbiakban foglaljuk össze. A közigazgatási és törvényhozási személyzet az összes népességnek átlagosan Oi7°/o-át teszi, melytől a Duna- Tisza köze, továbbá Fiume mint városi törvényhatóság kivételével csak jelentéktelen eltéréseket látunk, a mennyiben az összes országrészek nagy egyformaságot mutatnak, úgy hogy a szélsőséget 0'i3°/o (Duna jobb partja) és 0*i9°/o. (Tisza-Maros szöge) képviselik. Az egyes törvényhatóságokra nézve az igazságos összehasonlítás, tekintettel arra, hogy némely törvény- hatóságokban a megyei igazgatásnak és a megyében levő állami hatóságoknak székhelye magához a megyéhez tartozik, más vármegyéknél pedig a vármegye területén fekvő, de attól külön törvényhatóságot képező szab. kir. városban van, csakis azon az alapon történhetik, ha a vármegyét és a területén levő szabad királyi városokat összefoglaljuk. Pest vármegye, mint a melynek székhelye Budapest, az országos állami igazgatásnak képezi központját, a maga On°/o-ékával nem alkalmas az összehasonlításra ; ugyanez áll részben Zágráb vármegyére is, a hol a közigazgatási személyzet, melynek összes száma a népességnek 21°/o-át teszi, szintén nem szorítkozik kizárólag a helyi igazgatásra, hanem részben a tartományi igazgatásnak ellátására van hivatva. Ezektől eltekintve, a közigazgatási személyzetnek a népességhez képest legmagasabb %-át feltüntető vármegyék a következők: Csongrád és Hajdú 0‘2o°/o-kal, Brassó (0*22), Esztergom (0’2i), Győr, Szeben és Temes vármegyék 0‘i9°/o-kal, továbbá Zólyom, Nagy-Kiikiillő és Szerém vármegyék 0‘is°/o-kal. A legkisebb számú közigazgatási személyzet találtatott Trencsén vármegyében 0*oo°/o, azaz 10.000 lakosra csak 9. Ezután következnek Turócz, Vas és Varasd vármegyék Oio°/o-kal, Liptó, Somogy, Ung, Máramaros, Ugocsa, Csik, Kis-Küküllő, Belovár-Kőrös és Lika-Krbava vármegyék 0-n°/o-kal. A törvényhozás és a közigazgatási szolgálatra eső összes személyzetből, a melynek, mint fentebb láttuk, együttes száma 29.102, a törvényhozáshoz 228 egyén soroztatott, 28.874 pedig a tulajdonképeni közigazgatáshoz. A közigazgatási szolgálat személyzete a végrehajtó közegek szerint — az alkalmazott díjnoki személyzetnek különös feltüntetésével — következőképen oszlott meg: U r s z á g r é s z Állami szolgálat Vármegyei szolgálat*) Szab. kir. városi szolgálat Rend. tan. városi szolgálat Községi szolgálat Közigazgatási szol gálát összesen tisztviselő díjnok együtt tisztviselő díjnok együtt tisztviselő díjnok együtt tisztviselő díjnok t JD *b£> kOß *0 bfj 1 díjnok együtt tisztviselő díjnok együtt M agyarország........................... 6 .4-62 882 7.344 3.692 516 4.208 2.390 489 2.879 2.087 243 2.330 4.298 4.184 110 8.592 23.113 2.240 25.353 Fiume város és kerülete 86 3 89 — — — 74 8 82 — — — — — — — 160 11 171 a Horvát-Szlavonország . . 743 151 894 347 156 503 180 62 242 70 35 105 390 630 586 1.606 2.360 990 ( *.350 Összesen . 7.291 1.036 8.327 4.039 672 4.711 2.644 559 3 203 2.157 278 2.435 4.688 4.814 69(5 10.198 25.633 3.241 28.871 Már az abszolút számok is tanulságosak, de azoknak össze- üithatóságát még inkább előmozdíthatjuk, ha az adatokat a népességgel vetjük össze. Önként érthető, hogy a népességgel vahí összehasonlításnál csak az állami szolgálatban és az összes kézigazgatási szolgálatban alkalmazottakat hasonlíthatjuk össze az összes népességgel, a megyei, városi és községi szolgálatban alkalmazottak számát pedig csak a megfelelő megyei, városi és községekbeli népességgel. Ehhez képest vannak kiszámítva az alábbi arányszámók, a melyek azt mutatják, hogy hány latosra esik egy-egy közigazgatási alkalmazott az államszolgálatban, a vármegyei, városi, községi szolgálatban és a közigazgatásnál ‘egyáltalán : Az államszolgálatban A vármegyei szolgálatban A ^lgálktban * A r. t. városi szol- A községi szolga- Az összes közigazgatási gálatban latban hány lakosra esik egy-egy közigazgatási alkalmazott (tisztviselő és díjnok együtt) szolgálatban M. így. 1 ország ................................ ........................................... 2.061 3 .014 462 480 1.476 597 4 Fiume város és kerülete . . . ........................................... 331 — 3 60 — — 173 Horvát-Szlavonország. . . . ........................................... 2.446 4 .033 416 545 1.263 653 Összesen . . 2.084 3.123 447 483 1.443 601 Hogy az állami szolgálatban a népességhez viszonyítva az anyaországban több közigazgatási alkalmazottat találtunk, mint ilorvát-Szlavonországban, az egészen természetes, minthogy Horvát-Szlavonország az anyaországgal egy közös államot képez az egész államra kiterjedő központi hatóságok Budapesten - .ékelnek. A megyei közigazgatási szolgálatnál jelentéktelen az ■rés, a mely az által magyarázható, hogy Horvát-Szlavon- 01 /ágban nagyobb a központosítás s ennek következtében ínylag valamivel kevesebb a megyei és járási tisztviselő. Jelentékeny különbséget csak a községi közigazgatási szolgálatnál tapasztalhatunk és pedig határozottan Horvát-Szlavonországnak nagy előnyére, mert ezen számokból szembeötlőleg kitűnik, hogy *) Horvát-Szlavonországban a megyei és járási tisztviselők és díjnokok a tartományi pénztárból fizettetnek, hogy még sem soroztuk őket az állami alkalmazottak közé, ezt egyrészt azért tettük, hogy a társországok adatait az anyaországi adatokkal jobban összehasonlíthassuk, másrészt pedig ezen eljárásunk abból a szempontból is indokolt volt, mivel a tartományi kormánynak megyei és járási tisztviselői a megye közönségének ellenőrzése alatt állanak s igy a várrn^"’'"1 r-olgálat körébe méltán sorozhatok. Horvát-Szlavonországban a községek, a melyek tudvalevőleg az administratiónak legvégső fórumai és végelemzésben véve minden állami akaratnak, vármegyei szabályrendeleteknek s úgyszólván minden közakaratnak tulajdonképeni végrehajtói, sokkal kedvezőbb arányban vannak közigazgatási személyzettel ellátva, mint Magyarországon. Ez a tagadhatatlanul fejlettebb közigazgatási szervezettel függ össze, melynél fogva a politikai község, a mely ott a községi igazgatásnak alapját képezi, a mi nagyközségünknél vagy körjegyzőségünknél rendszerint jóval nagyobb lakossággal bir s a politikai községek élén álló elöljáró, nem úgy, mint a mi falusi biráink, a legtöbbször rendszeresen űzetett tisztviselő. A községi elöljárók száma, a kik mint rendszeres fizetést húzó tisztviselők Horvát-Szlavonországban a községi szolgálathoz soroztattak és fenti kimutatásunkban az egyéb községi tisztviselők számába vannak befoglalva, 228, a községi szolgálatban alkalmazott tisztviselők és díjnokok száma azonban, i zeknek leszámításával is, 1.378, mely számot a népességgel ös vetve a községekben, minden 1.472 lakosra esik egy-egy ;! viselő vagy a községi igazgatásnál alkalmazott díjnok. kitűnik bből,
