A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
által határolt területre, a melyből csak Árva, Treucsén, Nyitra, Eiptó és Turócz egymással közvetlenül szomszédos határszéli vármegyék képeznek kivételt. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy Pest vármegyében az értelmiségnek arányszámát Budapest főváros szökteti fel annyira, mert a nélkül Pest vármegye körülbelül Fejér vármegyével áll egy színvonalon. Sőt ha azt vesz- szük tekintetbe, hogy Pest vármegyének főképen Budapest körül fekvő járásai, úgymint a pilisi és váczi felső és alsó járások s azonkívül a solti középjárás tiintetnek fel kedvező értelmiségi arányt, ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy Gsongrád és Hajdú vármegyéknél a megye kedvező arányszámát csak a területükön fekvő nagy városoknak, úgymint Szeged, Hódmező-Vásárhely és Debreczennek befoglalásával nyertük s magok a vármegyék tulajdonképen csak a szomszédos Békés és Gsanád vármegyékhez hasonló értelmiségi arányszámot tüntetnek fel: meg kell jegyeznünk, hogy az értelmiség eloszlását ábrázoló térképünk, melynek készítésénél a vármegyék és pedig a területükön levő törvényhatóságé városok befoglalásával szolgáltak alapul, annyiban nem felel meg egészen híven a tényleges viszonyoknak, a mennyiben az értelmiségnek magasabb aránya tényleg csak Pest vármegye közepétől számítható s Gsongrád és Hajdú vármegyék ezen értelmiségi területhez szorosan véve nem tartoznak. Térképünkön kidomborodik még néhány erdélyrészi vármegye, úgymint Brassó, Nagy-Küküllő és Szeben vármegyék tehát az a terület, a melyen a szászok legtömegesebben laknak, továbbá Kolozs, mely utóbbi vármegyénél a területén levő sz. k. város, Kolozsvár teszi oly kedvezővé az értelmiségi arányt. Hasonló eset forog fenn Horvát-Szlavonországban Zágráb vármegyénél, a mely megye Zágráb város beszámítása nélkül igen kedvezőtlen arányszámot tüntet fel, a mennyiben az egész Magyarbirodalomban az utolsó előtti helyet foglalja el s mindjárt Lika-Krbava után következik. Ezzel áttérünk az értelmiség egyes elemeinek taglalására. Mindenekelőtt nem lesz érdektelen annak a feltüntetése, hogy az összes értelmiségben — tekintet nélkül a népességhez való viszonyra — hány százalékot képvisel a tulajdonképeni értelmihány °/o esik a gazdasági értelmiség két ágára, az őstermelésre és az ipar-forgalmira. Ezen °/o-okat, a kereső népesség lápján számítva, az országrészek megkülönböztetésével, következő számok tüntetik fel: Tulajdonképeni Értelmiség az Értelmiség i ()rszágrész értelmiség őstermelésnél bányászat-, iparforgalomnál az összes értelmiség %-áUan Duna bal partja...................... 70'58 10-40 18-9« Duna jobb partja ................................ 7 2‘oo 9-92 18-08 Duna-Tisza köze..................... 61 *1« 3*84 35., o Tisza jobb partja................................ 7 2-84 9"08 1 7 "48 Tisza bnl partja........................... 7 4-25» 9-84 1 6*3? Tisza-Maros szöge .... 70-51 7-80 22" io Erdély ........................................... 80-54 4"98 14*48 Magyarország összesen .... 70'ofi 7-12 22-82 Fiume város és kerülete . . . 47"7o 0*08 52-22 Horvát-Szlavonország...................... 7 6-ro 5"97 17*33 A Szt. István-korona orsz. együtt 70-45 6*98 22-57 Az értelmiségnek e szerint átlagosan 70°/o-a esik a tulaj- donképeni értelmiségre, 7> az őstermelésre és 23°/o az ipar és forgalmira. Az egyes országrészek között jelentékeny különbségek nem tapasztalhatók, kivéve a Duna-Tisza közét, a hol a főváros viszonyai szöktetik fel annyira az ipar-forgalmi értelmiségre eső °/o-ot. Budapest főváros beszámítása nélkül a Duna- Tisza közén a tulaj donképeni értelmiségre 72-79°/o, az őstermelésre 6y>:;°/o, az ipar és forgalomra pedig 20v>s°/o esik. Budapesten az összes értelmiségnek közel fele 47*3s°/o-a tartozik az ipar és forgalomhoz s az értelmiségnek ezen csoportja 12.45G egyénnel van képviselve, mely szám némi fogalmat nyújthat, a fővárosi nagyipar és kereskedelem hatalmas arányairól. A tulaj donképeni értelmiséget az országos statisztikai hivatal 9 csoportban osztályozta, a melyek a következők: törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás, közegészségügy, tanügy, egyházi szolgálat, tudományos és egyéb közérdekű intézetek, irodalom és művészet, egyéb értelmiség. Minthogy a törvényhozásnak tisztviselő személyzete önként érthetőleg csak csekély számú lehet, maguk a törvényhozásnak a tagjai pedig, képviselők és főrendek ezen a czímen csak ritkán kerültek az értelmiségbe, mivel képviselői vagy főrendi minőségük foglalkozási szempontból legtöbbször csak mellékesnek tekinthető, ez okból az alábbi táblázatba, a melyen az értelmiségnek említett csoportjait abszolút számokban és százalékokban országrészenként tüntetjük »fel, a törvényhozási személyzetet a közigazgatásival együtt mutafljuk ki, megjegyezvén, hogy a táblás kimutatások — a mű második részében — az adatokat úgy is elkülönítve foglalják magukban. A tulaj donképeni értelmiség főcsoportjaira vonatkozó fiiatokat a következő összeállítás tünteti fel: . ...... .... ...... ..... ... .. Országrész Törvény- hozás és közigazgatás Igazságszolgáltatás Közegészségügy Tanügy Egyházi szolgálat r r=S *0. zetek es társulatok Irodalom és m űvészet áE-Q ‘ <U bD miseg Tulajdonképeni értelmiség összesen s zám szerint »jóban szám szerint »lóban szám szerint »Jóban szám szerint »jóban szám szerint '‘lóban szám szerint «jóban szám szerint u/o-. ban szám szerint ujóban r Duna bal partja.................................................... 19-io 1.677 12'34 2.040 15-02 4.417 32-52 2.433 17-91 23 0 17 125 0'92 274 2-02 13.583 Duna jobb partja .............................. .... 18-68 2.595 13-77 2.985 15-81 5.897 31-29 3.169 16-82 24 0-13 259 1'37 396 2-io 18.846 Duna-Tisza köze . . ........................................ 26-07 4.582 15-86 3.875 13-41 7.686 26-60 2.634 9-12 266 0'92 1.041 3*60 1.016 3‘52 28.892 Tisza jobb partja...................... ................................ 2 .148 18-05 1.306 10'97 1.826 15 34 3.963 33’so 2.268 19'oe 24 0'20 156 1-31 211 1-77 11.902 Tisz.i bal partja................................................... 3 .140 22-oo 1.696 11-88 2.309 16-17 4.120 28*86 2.569 lS'oo 33 0-23 123 0-86 285 2'oo 14.275 Tisza-Maros szöge............................................... 3.0 59 26-18 1 576 13-49 1.573 13"46 3.103 26-56 1.886 16-u 27 0-23 241 2-06 220 1-88 11.685 Erdély......................................................................... 19-24 1.885 10-91 2.130 12-33 5.002 28-95 4.225 24-45 44 0-25 260 1-51 408 2-36 17.279 Magyarország összesen....................................... 25.579 21-07 15.317 13-15 16.738 14-37 34.188 29-36 19.184 16"47 441 0-38 2.205 1"89 2.810 2-41 116.462 Fiume város és kerülete....................................... 171 27-51 60 9-66 72 11-59 158 25-44 100 16-10 6 0‘97 18 2-90 36 5’80 621; Horvát-Szlavonország ........................................... 3.3 52 28-95 1.585 13-69 1.009 8-71 2.793 24-12 2.189 18-90 19 0'16 260 2'25 373 3-22 11.580 : A Szt. István korona országai együtt .... 29.102 22-62 16.962 13-18 17.819 Cf oó rj* 3 7.139 28-87 21.473 16-69 466 0-36 2.483 1-93 3.219 2-50 128.668] Ezen táblázat, különösen °/o-os adatai által igen könnyen áttekinthető képet nyújt az értelmiségnek különböző elemeiből való összetételéről. A legmagasabb °/o a legtöbb országrészben a tanügyi személyzetre esik, kivételt az anyaországban csak a Duna-Tisza köze képez, a hol a közigazgatás a törvényhozással együtt némi csekélylyel magasabb arányban szerepel. Még nagyobb a különbség a közigazgatási személyzet előnyére Fiúméban és Horvát-Szlavonországban, a hol a közigazgatási sze- mélyzet az összes értelmiségnek közel 29°/o-át teszi, holott az ínyii.nr ízágban mintegy 22°/o-ot s még a Duna-Tisza közén sem éri el a 27"/o-ot. A legnagyobb ellentétek az egyházi szol- gálal személyzetére eső °/o-oknál tapasztalhatók. A legkisebb arány a Duna-Tisza közén fordul elő, a hol az összes ért L ínségnek csak 9°/o-a esik az egyházi szolgálatra, a legmagasabb °/o-ot ellenben Erdélyben látjuk, a hol az értelmiségnek 24’45°/o-a, tehát az értelmiségi osztályból minden negyedik, sőt némely vármegyékben, mint Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Kolozs, Mafos- Torda és Torda-Aranyos vármegyékben, minden harmadik em oer az egyház szolgálatában áll. Igen nagy ellentétek látha ok továbbá a tudományos és egyéb közérdekű intézetek és tál mulatok tiszti személyzeténél és az irodalom és művészet csoportjánál, természetesen a Duna-Tisjza közének nagy előnyére, a mi, illetve a fővárosban a különböző intézetek s az irodalo n es művészet leginkább összpontosulnak. A táblázatból egyél ránt
